DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A közlekedés az országon belül és az országhatárokon túlnyúló hálózati rendszerével teremti meg a személyek, áruk szabad áramlásának lehetőségét, feltételeit. Elmaradása hátráltatja, fejlődése pedig megsokszorozza a térségek fejlődését. A szabad közlekedés szabályozását időről időre hozzá kell igazítani részben a technikai fejlődés vívmányaihoz, részben pedig azokhoz a változásokhoz, amelyek bekövetkeznek a gazdasági fejlődésben, jogfelfogásban és az összes ágazati törvényben.
A kormány parlament elé terjesztett törvényjavaslata azokat a módosításokat és pontosításokat tartalmazza, amelyek az uniós csatlakozási követelmények teljesítése érdekében szükségesek, és amelyek az időközi gyakorlat által szükségessé váltak. Nem az ágazati törvények átfogó módosításáról van tehát szó, hanem nagyon is meghatározott, konkrét célokat követnek ezek a törvénymódosítások.
A módosítás alapvető elemei a következők. A közúti közlekedési törvényről szóló módosítási javaslatrész elsősorban az adatvédelmi szempontok érvényesítése miatt vált szükségessé. A javaslat ugyanis a közútkezelő szervezeteket feljogosítja az úthasználati díjjal és pótdíjjal összefüggő olyan adatok kezelésére, amelyekben az elektronikus ellenőrzési rendszer működik, és amelynél a gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját rögzíteni fogják. Ennek hiányában nyilvánvalóan nincs mód ellenőrizni, hogy melyik jármű haladt át úthasználati díjfizetési kötelezettség alatt álló útvonalon.
Az ellenőrző hatóság adatkezelési jogait jelenleg kormányrendeletek, két kormányrendelet állapítja meg, és ez a szabályozási szint nem felel meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásainak, hiszen adatkezelésre, személyes adatkezelésre kizárólag törvény állapíthat meg jogosultságot. Ezért ez a javaslat a törvényes állapot megalapozását, vagy ha visszafelé tekintek a múltba, akkor annak helyreállítását célozza, azt alapozza meg.
A közúti közlekedési törvény módosításának második nagyobb jogköre a járművezetőkkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A javaslat kimondja, hogy a járművezetőnek nem kell részt vennie utánképzésben akkor, ha az eltiltás csak a jármű-kategóriára, vagy járműfajtára terjed ki, és nem jár a vezetői engedély visszavonásával.
A törvénymódosítás a közúti járművezetők, közlekedési szakemberek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályozást is változtatja, amennyiben az erre vonatkozó felhatalmazást két szintre helyezi: a kormány az általános szabályokat állapítja meg, a részletes szabályok kialakítására a törvénymódosítás, illetőleg a kormányrendelet keretei között a gazdasági és közlekedési miniszter miniszteri rendeletben lesz jogosult.
Végül a közúti közlekedésről szóló törvényhez tapadó javaslatok, módosítások harmadik csoportja a közúti közlekedési szolgáltatást engedély nélkül végzőket fogja - engedi - sújtani száztól ötszázezer forintig terjedő bírsággal. Ennek az az indoka, hogy a hatályos szabályozás kizárólag az engedély alapján közúti szolgáltatást végzőkkel szemben teszi lehetővé bírság kiszabását, és egyre nagyobb arányban tapasztaljuk, hogy engedély nélkül végzik ezt a szolgáltatást, így szankció nélkül marad a tevékenységeket engedély nélkül végzők köre.
A módosítás második nagyobb csoportja a vasúti törvény módosításához kapcsolódó módosítások sora, ahol is az a cél, hogy a Fertő-vidéki HÉV Rt. vasúti pályáján végzett személyszállítás kikerülhessen a koncesszióról szóló 1991. évi XI. törvény hatálya alól, hiszen van mód a Fertő-vidéki HÉV Rt. szolgáltatásait befektető bevonásával - a jelentkezők miatt - javítani, növelni. Tehát ezen a módon lehet a koncessziós tevékenység hatálya alól történő mentesítéssel a befektetőt bevonni.
A második, a vasúti törvényhez kapcsolódó módosítási elem arra szolgál, hogy felhatalmazást adjon a gazdasági és közlekedési miniszter részére a vasúti járművezetők képzése, vizsgáztatása, szakképesítése szabályainak rendeletben történő megállapítására; ezzel egy szabályozási hiányt fogunk pótolni.
(9.40)
A módosítások harmadik csoportja a légi közlekedési törvény módosítását jelenti a légi közlekedés folyamatos fejlődése, az Európai Közösségek rendeleteinek az átvétele, irányelveinek harmonizációja miatt. A légi közlekedés biztonságát védő szabályok felülvizsgálata nemzetközi szinten is kiemelt feladat. Nyilván nem szorul hosszas bizonyításra, hogy a szeptember 11-e utáni helyzetben újabb beavatkozások váltak szükségessé, amelyek nyilvánvalóan olyan lehetséges beavatkozások sorát nyitják meg, amihez törvényi keretek szükségesek.
Ennek érdekében az új szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a polgári légiközlekedési hatóság a Magyar Köztársaság területén ellenőrizhesse a külföldi légi járműveket és azok személyzetét is.
A légi közlekedés fokozottabb védelmét szolgálja a légiforgalmi szolgálatokra vonatkozó szabályok módosítása, amikor is rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy a légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani, és a légiforgalmi szolgálat feladatait kibővíti éppen a biztonság érdekében a riasztószolgálat, a légiforgalmi tanácsadó szolgálat és a repüléstájékoztató szolgálat ellátásával.
Két olyan apróbb módosítás történt még a légi közlekedési törvényben, a javaslat ezt tartalmazza, amelyik a munkaidő megszervezéséről szóló, az Európai Közösségek Tanácsa 2000/79. EK irányelvének a jogharmonizációs kötelezettségét teljesíti a hajózó személyzet munkarepülési és pihenőidejének szabályozásával, és ezzel meghatározza a hajózók teljes munkaidejét, amely az évi 2 ezer órát nem haladhatja meg.
Rendelkezik a pihenőidők kiadásáról akként, hogy naptári hónaponként legalább 7, naptári évenként pedig legalább 96 olyan pihenőnapot kell kiadni, amelyet a hajózó a lakóhelyén tölthet.
A légi közlekedési törvény módosítása végül bevezeti a légi közlekedési bírság jogintézményét. Ez az új rendelkezés a légi közlekedési törvényben más jogszabályban felsorolt rendelkezések megsértői esetében a hatósági eljárási díj tízszeresét rendeli fizetni általuk. Amennyiben az említett rendelet az adott tevékenységgel kapcsolatban díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb az általános tételű államigazgatási eljárási illeték hússzorosa lehet, tehát maximálja azt az illeték alapján számított bírságösszeget, amely kiróható az elkövetőre.
A negyedik eleme a közlekedési törvények módosításának a vízi közlekedésről szóló törvény módosításához kapcsolódik; ez a belvízi hajózási alapprogram létrehozását segíti elő. Az alapprogram létrehozására az Európai Gazdasági Közösség rendelete miatt van szükség, s amelynek a hazai jogrendünkbe való beépítése a jogharmonizációs kötelezettségünk részét képezi.
Az alapprogramon belül tartalékalapot kell létrehozni, amelyből kizárólag súlyos piaci zavar esetén történhet kifizetés. Ennek a fennállását az Európai Közösségek Bizottságának határozata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter hirdeti meg. Ez a rendelkezés azonban csak a csatlakozással léphet hatályba, addig ilyen jogköre nem nyílik meg egyfelől a gazdasági és közlekedési miniszternek; másfelől a súlyos piaci zavar elhárításához a belvízi hajózási alapprogramnak az elemeit, rendelkezéseit és pénzeszközeit nem lehet igénybe venni.
Tisztelt Országgyűlés! Az a kormány meggyőződése, hogy a beterjesztett módosítások erősítik a jogbiztonságot és a közlekedés biztonságát. Az ágazati törvényeink jobban illeszkednek majd a nemzetközi szabályokhoz, s megteremtik ezzel a belföldi közúti, légi közlekedés és vízi közlekedés további fejlődését.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, a kormány törekvéseit pedig kérem, támogassa a törvénymódosítások elfogadásával.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
