DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két törvényjavaslat együttes vitája mindig magában hordozza azt a problémát, hogy az egyik elnyomhatja a másikat. Ez az én hozzászólásomban is meg fog jelenni, de a bizottsági vélemények erre alapot adnak, tekintettel arra, hogy vita a bizottságokban is láthatóan az APEH Bűnügyi Igazgatósága szervezeti helyének a megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatról volt elsősorban. Hozzáteszem, a két törvényjavaslat együttes vitájának mindenképpen van indokoltsága, hiszen mind Burány Sándor, mind Lamperth Mónika miniszter asszony expozéja világosan mutatta, hogy egy újfajta kormányzati filozófia fogalmazódik meg az APEH-hel kapcsolatban. Ennek a filozófiának a lényegét talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy le kell hántani az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról azt a misztifikált elemet, amely az elmúlt tizenhárom-tizennégy évben - amióta egyáltalán viszonylag korszerű adórendszer van Magyarországon - rárakódott, és ami, megint csak kicsit egyszerűsítve úgy fogalmazható meg: időnként úgy teszünk, mintha az APEH munkájától függne az ország sorsa - a magyar gazdaság sorsa és az emberek sorsa is.
Ez nyilvánvalóan túlzás. Olyan helyre kell besorolni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, amely a tényleges tevékenységéhez kapcsolódik, a tényleges szerepéhez igazodik, és ezt a szerepét jogszabályokkal - elsősorban magas szintű jogszabályokkal, törvénnyel - rendezni kell. S mivel a tevékenységében pénzről van szó - megint csak egyszerűen szólva -, biztosítani kell, hogy a tevékenysége lehetőleg eltávolodjék a politikától, már amennyire ez lehetséges. Megítélésem szerint ez a filozófia többé-kevésbé jól fejeződik ki a két törvényjavaslatban. Természetesen lehet vitatkozni egyik-másik részletmegoldásról, de úgy vélem, hogy ez a filozófia mindenképpen üdvözlendő, és lényeges változásokat hordoz a korábbiakhoz képest.
Mindezek előrebocsátása után mondanék néhány kicsit részletesebb gondolatot az APEH Bűnügyi Igazgatóságának a megszüntetéséről. Mindjárt hozzáteszem - mint ahogy az az expozékban megfogalmazódott -, a bűnügyi igazgatóság szervezeti helyének a megváltoztatása tulajdonképpen ebből a filozófiából fakad. Aki ezt a filozófiát elfogadja, azt hiszem, az nehezen tudja védeni az "APEH-rendőrség" jelenlegi szervezeti helyét. Én azonban megpróbálom bűnüldözési oldalról is indokolni ezt a változást, és erre szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársaink figyelmét is.
Miről van szó? Arról van szó - és erről sokat beszéltünk az elmúlt években az Országgyűlésben -, hogy a bűnözés jellege, struktúrája megváltozott, többek között azért is, mert sok más mellett összetettebbé vált, vagyis egy-egy bűncselekmény kapcsán sok-sok, a büntető törvénykönyvben megfogalmazott tényállást sért az adott cselekvés. Ez különösen a szervezett bűnözés körébe sorolható cselekményeknél van így, ezen belül is különösen a gazdaság rendjét sértő bűncselekményeknél.
Hogyan reagált a magyar jogalkotás erre a helyzetre? Érdekes módon amikor a bűncselekmények struktúrájában ez az összetettség megjelent, a magyar jogalkotás erre úgy reagált, hogy diverzifikálta a bűnüldöző szerveket. Az elmúlt években nőtt meg a vám- és pénzügyőrség nyomozati hatásköre, jelent meg az APEH Bűnügyi Igazgatósága, sőt ma az ügyészség is lényegesen több konkrét nyomozást folytat le, mint korábban. Tehát akkor, amikor ezek a cselekmények jellegükben összetettebbekké váltak, a bűnüldözés differenciálódott. Sok előnnyel járt ez a reagálás, hiszen ebben szükségképpen benne volt egyfajta szakosodás, és a szakosodással többé-kevésbé együtt jár egyfajta hatékonyság is.
De fel kell tennünk a kérdést, tisztelt Országgyűlés, hogy ha igaz az a tétel - márpedig megítélésem szerint igaz -, hogy a bűncselekmények, különösen a gazdasági bűncselekmények pedig összetettebbekké váltak, akkor a diverzifikálódás ma szakmailag védhető-e. Nem kell-e inkább megteremteni a bűnüldözés egyfajta erőteljesebb koordinációját ezeken a területeken, mert mondom, a bűncselekmények jellege összetettebbé vált. Egyfajta reagálásként fogom fel az APEH Bűnügyi Igazgatósága szervezeti helyének a megváltoztatását erre a helyzetre, mégpedig úgy, hogy egyszerre próbálja megőrizni a szakosodásban megjelenő hasznot, és egyszerre próbálja megteremteni a nagyobb és erőteljesebb koordinációt.
Felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy a belügyminiszter asszony rendeletére nemrégiben gazdaságvédelmi főosztály alakult az ORFK-n, és a szabályozás szerint meglehetős önállósággal működik majd ez a pénzügyi nyomozó hivatal; ugyanakkor belekerülve ebbe a szervezetbe, nyilvánvalóan a koordináció lehetősége a sokszorosára nő, nem szólva arról - mint ahogy erről már több szó esett -, hogy a különleges nyomozási és információszerzési eszközök csak így biztosíthatók. Az meg a különböző anyagokból kiderül, hogy a Bűnügyi Igazgatóság több száz titkos információgyűjtést, illetve titkos nyomozást folytatott le az elmúlt időszakban. S amikor a koordinációról beszélünk, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy mivel diverzifikálódott a bűnüldöző szervek struktúrája, mindegyik rendelkezik már titkosszolgálati eszközök alkalmazásának a jogával - ami komoly veszélyeket hordoz magában az ellenőrzés szempontjából -, tehát bizonyosfajta koordináció megteremtése ebből a szempontból sem mutatkozik hátrányosnak.
A bűnüldözés hatékonysága szempontjából nézve támogatjuk tehát ezt a javaslatot. Támogatjuk azért, mert benne van a megváltoztatva-megőrizve elve is, és bízunk benne - és joggal bízhatunk -, hogy együttesen, egy sokkal erőteljesebb rendőrségi gazdaságvédelmi rendszer kiépítésével a bűnüldözés hatékonysága növekedni fog.
(11.30)
Még egy apró részletkérdés befejezésként, tisztelt Országgyűlés. Joggal vetődik fel, hogy ez a specializált apparátus, amelyik létrejött az APEH Bűnügyi Igazgatóságán, hogyan illeszkedik ehhez a helyzethez. Ami a fizetéseket illeti: éppen az igazgatóság jelentése tartalmazza, hogy az igazgatóságnál dolgozók bére már nem elég versenyképes az ORFK-n kapott fizetésekhez képest, tehát ebből a szempontból nem látszik nagy probléma.
Másrészt pedig úgy hiszem, amikor a rendőrség reformjáról gondolkozunk, akkor nem lehet idegennek tekinteni azt, hogy a rendőrségen belül megjelenik egy köztisztviselői réteg. Tehát ebből a szempontból sem látszik ez olyan rendkívüli dolognak, minthogy maga a rendőrségi törvény is tartalmazza, hogy a rendőrségen belüli hivatásos állomány tagjai közalkalmazottak és köztisztviselők is lehetnek.
Tehát úgy hiszem, ez a javaslat ebből a szempontból is korrekt és védhető, s mindezek alapján elfogadásra javasolja a szocialista frakció a tisztelt Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
