DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságát az 1998. évi XCIII. törvény hívta életre, és ez a szervezet 1999. február 1-jén kezdte meg működését. A törvény megszületésekor az volt az alapvető cél, hogy biztosítsa a gazdasági szférában megnövekedett és szervezetté vált bűnözés elleni hatékonyabb felderítő és nyomozati tevékenységet.
(10.50)
A Medgyessy-kormány ezzel a célkitűzéssel egyetért, mint ahogyan akkor még az ellenzéki oldalról e törvény vitájában elmondtuk. Ellenben akkor is rámutattunk arra, hogy a valós és megoldatlan problémákra olyan megoldást talált az akkori kormányzat, amely az alkotmányos követelményeknek nem felel meg, ezért számunkra elfogadhatatlan. Ezért került be a kormány programjába is, hogy ezt a szervezetet megszüntetjük, és más módon teszünk eleget ennek a társadalom által egyébként megfogalmazott fontos elvárásnak, mármint hogy a gazdasági szférában megnövekedett bűnözésben hatékonyabb legyen a felderítő és nyomozati munka.
Az alkotmányos aggállyal kapcsolatos álláspontunkat egyébként megerősítette az Alkotmánybíróság határozata is, amely alkotmányellenesnek minősítette és 2002. december 31-ei hatállyal megsemmisítette az APEH-törvény azon rendelkezéseit, amelyek titkos információgyűjtési jogosultsággal ruházták fel az APEH Bűnügyi Igazgatóságát. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság formai okból a minősített többséghez kapcsolódó garanciális rendelkezések megsértése miatt állapított meg alkotmányellenességet. Az egyszerű többséggel elfogadott APEH-törvény a kétharmados rendőrségi törvényből emelt át bizonyos rendelkezéseket. Az alkotmánybírósági döntés önmagában is az APEH bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörének felülvizsgálatát igényli, ám a kormány szándéka túlterjed az Alkotmánybíróság által megfogalmazottakon.
Már az 1998. decemberi parlamenti vitában is kifejtettük, hogy az államháztartás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítására, az elkövetők eredményesebb felderítésére és felelősségre vonására szükségtelen egy új nyomozó hatóság felállítása. A rendőrséget kell abba a helyzetbe hozni, hogy hatékonyabban tudjon a bűncselekmények vonatkozásában is eljárni, mármint ezen bűncselekmények vonatkozásában is.
A Bűnügyi Igazgatóság az APEH szerves része, vezetőjét és az adónyomozókat az APEH elnöke nevezi ki, tehát nem válik el szervezetszerűen az APEH mint közigazgatási feladatokat ellátó szervezet, mint adóztató hatóság és az APEH nyomozó hatóság.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány az APEH Bűnügyi Igazgatósága megszüntetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával meg kívánja szüntetni a magyar jogrendszertől teljesen idegen helyzetet; az APEH adónyomozási feladatokkal összefüggő hatáskörét a szervezettel együtt a rendőrséghez telepíti, megteremtve ezzel a törvényes és eredményes működés feltételeit. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását korábban is a rendőrség mint általános nyomozó hatóság látta el. A tapasztalatok alapján nem indokolt az APEH szervezetében egy olyan önálló nyomozó hatóság fenntartása, amely nem rendelkezik titkos információgyűjtési jogosultsággal. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága működéséhez fűzött elvárásoknak a rendőrség keretén belül működő szervezet tud leginkább megfelelni.
Ezt a megállapítást alátámasztják egyébként az APEH Bűnügyi Igazgatóságának tevékenységi adatai is. Az iktatott feljelentések egyre nagyobb részét, 2001-ben már 49,8 százalékát a csődbűntett miatti feljelentések teszik ki, a 2002. október 31-ei adatok szerint pedig a folyamatban lévő 1572 nyomozás több mint 41 százaléka csődbűntett miatt folyik. Ez a feladat elkülönül a többitől, nem illeszthető az APEH eredeti feladatrendszeréhez és a kitűzött célokhoz.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném hangsúlyozni, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem jelenti az APEH Bűnügyi Igazgatóságán dolgozó köztisztviselők munkájának kritikáját, éppen ellenkezőleg. Szeretném nagyon világosan kinyilvánítani, hogy számítok minden szakemberre, minden jól képzett, felkészült szakemberre, akik eddig ezen a területen dolgoztak. Az ő munkájukra továbbra is szükség van. A törvényjavaslat elkészítésekor fő szempont volt, hogy a szervezet megőrizze és a lehető leghatékonyabban használja fel az APEH Bűnügyi Igazgatósága tapasztalatait, személyi állományát és eszközeit, az új szervezet a feladatainak végrehajtásához, a működőképességéhez szükséges valamennyi törvényes eszközzel rendelkezzen, továbbá az elkövetési magatartások újszerű és magas fokú technikai kivitelezése miatt a titkos információgyűjtés lehetősége is biztosított legyen. A törvény alapján az APEH Bűnügyi Igazgatósága alkalmazottainak köztisztviselői szolgálati jogviszonya megmarad, illetményüket, egyéb járandóságaikat és juttatásaikat tekintve semmilyen hátrány nem éri őket.
Az Országos Rendőr-főkapitányság a jogutód az APEH Bűnügyi Igazgatósága által folytatott büntetőeljárás és titkos információgyűjtés tekintetében is. Így biztosított a bűnüldözési és nyomozó hatóságok feladatellátásának folyamatossága. A feladatoknak a rendőrséghez való visszatelepítése nem igényli az állomány köztisztviselői jogállásának megváltoztatását. Ennek következtében az új szervezetnél marad a jelenlegi adónyomozói állomány, továbbá a nyomozó szerv az ezt meghatározó belügyminiszteri rendelet értelmében megőrzi az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörét, jogosítványait és szervezeti felépítését is.
Tekintettel arra, hogy a rendőrségről szóló törvény szerint a belügyminiszter dönt meghatározott rendőri szerv létrehozásáról és megszüntetéséről, így az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervének létrehozása nem igényli a rendőrségi törvény módosítását. Kétségtelen, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél a nyomozást végző köztisztviselő nem fog rendelkezni a rendőrségi törvényben a hivatásos állományú rendőrök számára biztosított intézkedési, illetve kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó jogosítványokkal. Egyébként a bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatok ellátásában ez a köztisztviselői jogállású pénzügyi nyomozók számára nem jelent semmilyen akadályt, hiszen a tevékenységük ellátásához erre nincs is szükség. Egyrészt rendőri segítséget kérhetnek, ha ilyen típusú intézkedésekre van szükség, másrészt a rendőrség szervezetében működő pénzügyi nyomozó szerv, tehát amikor már az ORFK-n működik ez a pénzügyi nyomozó szerv, akkor a későbbiek során semmi akadálya nincs annak, hogy hivatásos szolgálati állományban lévők, hivatásos szolgálati viszonyban álló nyomozók is tartozzanak ehhez a szervezethez, akik egyébként rendelkeznek ilyen eszközökkel.
Felhívom egyébként tisztelettel a figyelmet arra is, hogy ezek a jogosultságok nem a nyomozói hatósági működéshez hivatottak elsősorban rendelni, hanem a rendvédelmi feladatok ellátásához a rendőrség mint fegyveres rendvédelmi szerv működését illetően.
Végezetül néhány gondolat, kedves képviselőtársaim, a titkos információgyűjtéssel kapcsolatban. A rendőrségről szóló törvény 7. fejezete a rendőrséget mint szervezetet, tehát nem a rendőrt mint hivatásos állományú személyt, hanem a rendőrséget mint szervezetet jogosítja fel a titkos információk gyűjtésére. Így az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve a rendőrség részeként titkos információgyűjtés folytatására minden külön törvényi aktus nélkül is jogosulttá válik, azaz nem szükséges a rendőrségi törvény módosítása e tekintetben sem. Tehát az új formában működő szervezet, az Országos Rendőr-főkapitányság keretén belül működő pénzügyi nyomozó szervezet rendelkezni fog minden olyan jogosítvánnyal, amely szükséges ahhoz, hogy eredményesen és hatékonyan lássa el a tevékenységét, és megfelel minden tekintetben az alkotmányosságnak, megfelel minden tekintetben a magyar jogrendszernek, és ezért meggyőződése a kormánynak, hogy ebben az új formában eredményes tevékenységet, a jelenleginél eredményesebb tevékenységet fog ellátni a gazdasági bűncselekmények, a pénzügyi bűncselekmények felderítésében és nyomozásában.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
