DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a két törvényjavaslatot. Látszólag nagy vita nem volt a két törvényjavaslat felett, hiszen egyszerűnek tűnt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal munkájával kapcsolatos törvényjavaslat, apró módosításoknak tűnnek azok a módosítások, amelyeket a kormány megfogalmazott. Ebből is két terület emelkedik ki. Mindenképpen ilyen az önálló jogi személyiségű területi szervek meghatározása, perelhetősége, jogviszony tárgyává tétele - jogalanyok lehetnek -, tehát ez egy egyértelmű üdvözlést kapott. A másik, ami már vitás rendelkezés volt, az a 18 havi végkielégítés intézménye, illetve a 6 éves kinevezés intézménye.
Mi támogatjuk ezt a javaslatot, hiszen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal tevékenységét eddig nagyon sok gyanú - alapos vagy alaptalan, de mindenképpen gyanú - kísérte, elsősorban átpolitizálódni látszott maga a szervezet. Ez a sajtóban, a közvéleményben disszonáns hangokat váltott ki, és mi magunk is úgy látjuk, hogy a politikai függetlenséget egy ilyen szervezetnél olyan módon is garantálni kell, hogy törvényi garanciák biztosítsák a szubjektív és az objektív függetlenség lehetőségét is a szervezet részére.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezért mi támogattuk mind a két intézkedést, tehát a területi szervek jogalanyisága feltételeinek a megteremtését, illetve a 6 éves kinevezés, valamint a 18 hónapos végkielégítés intézményét, amely egy stabilitást ad, egy nehezen mozdíthatóságot, viszont egy nagy adag függetlenséget biztosít az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal részére.
Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy befejeződjék az a folyamat, ami évek óta e szervezet munkáját kísérte: a politikai befolyásolhatóság látszata, a politikai függőség lehetősége, illetve azok a bizonyítottnak vélhető ügyek, hogy valakik belenyúlhatnak rendszerekbe, valakik politikai megrendelést teljesítenek - megpróbálok ilyen árnyaltan fogalmazni, hisz nem gyanúsítani szeretnénk ezt a szervezetet -, mert módja volt a politikának arra, hogy ezt a feltételrendszert így alakítsa. Itt különösebb vitánk tényleg nem volt a bizottságon belül, és azt hiszem, hogy az általános vitára alkalmasságnál is csak ezek a kitételek voltak, amelyeket majd kisebbségi véleményként meghallgatunk a hivatallal kapcsolatosan, ami miatt ellenzéki képviselőtársaink nem támogatták ezt a törvényjavaslatot.
Nagyobb vita volt az úgynevezett adórendőrséggel kapcsolatos szabályozás tekintetében. Mi végig, azaz amikor a törvényjavaslat megszületett, akkor is azt állítottuk, hogy ez az intézmény nem oda való. Nem oda való, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalba, amely hivatal elsősorban az önadózás rendszerének elvén működik, tehát az állampolgár tisztességét, jóhiszeműségét és fizetésre hajlandóságát tartalmazza valamennyi adójogszabályunk szabályozása és a szabályozás szelleme. Ha ez így igaz, akkor egy általános ellenőrzési funkción túl van-e olyan funkciója egy adóhatóságnak a polgári demokrácia keretei között, hogy másfajta tevékenységet is végezzen, mint hogy ellenőrizzen, az ellenőrzésekben megállapításokat tegyen, és az adózót egyszerűen csak felszólítsa a jogkövető magatartásra, ha azzal találkozik, hogy nincs jogkövető magatartás, vagy ha jogkövető magatartás van, akkor minden menjen a maga rendje szerint tovább, és békésen élnek egymás mellett: az adózó fizet, az adóhatóság pedig figyel arra, hogy fizessen az adózó.
Ebbe a rendszerbe, amely normális, polgárbarát, állampolgárbarát államigazgatási szervet modellezett, durva belenyúlásnak ítéltük annak idején, hogy létrehozták az úgynevezett adórendőrséget. Jogi álláspontunk szerint, amit az Alkotmánybíróság alátámasztott, maga a rendőrségi funkció, a titkos nyomozás nem illett oda. A másik oldalról pedig sérti az önadózás elvét az, ha egy nyomozati, tehát egy rendőri tevékenységet beépítünk egy államigazgatási szervezetbe. Mi határozottan mondjuk: az államigazgatás szolgáltató jellegű, az állampolgárokkal való együttműködésen kell hogy alapuljon, a rendészeti tevékenységet, ami ezen túlmutat, már akkor is a negáció irányába kellett volna szabályozni. Mi azt mondjuk, hogy ennek az intézménynek a megszüntetése jogos, alkotmányosan alapos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az állampolgárok érdekében történik.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
