FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott két törvény közül az első az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szól, erről rövidebben szeretnék gondolatokat kifejteni.
Való igaz, hogy az APEH 13 ezer dolgozója megérdemli végre, hogy ne különféle rendeletek, belső szabályzók, utasítások koordinálják a munkájukat, hanem törvényi szintre emeljük ezt. Sajnos ez a kísérlet gyönge kísérletnek mutatkozik a most benyújtott tervezet kapcsán. Mindazok a problémák, amelyek jelenleg az APEH-nél keletkeznek, rendezetlenek; munkajogi, kinevezési és strukturális problémákra egyelőre nem utal ez a törvénytervezet. Tehát csak nagyon pici részét próbálja meg szabályozni, főleg a kinevezésekkel, a felső vezetői kinevezésekkel kapcsolatos részét próbálja meg szabályozni; az APEH egészére egyértelműen nem alkalmas jelen formájában.
Ami ezen belül egyáltalán leírásra került, az APEH elnökének hat évre szóló kinevezése, elég súlyos aggályt vet föl. Egy határozott idejű kinevezést javasol a törvénytervezet a későbbiekben. Csak szeretném emlékeztetni a tisztelt jelenlévőket, hogy az elévülési jogszabályok tekintetében általánosan öt év a bűncselekmények elévülési ideje. Ezzel jelzem, hogy ezek szerint elméletileg megtörténhet az, hogy egy hat évre kinevezett elnök időszaka alatt keletkezhet olyan bűncselekmény, amely nem kerül valamilyen oknál fogva felderítésre, és csak az APEH-elnök megbízatásának lejárta után, esetleg egy másik elnök hajlandó utánanézni egyes ügyeknek, de ekkor már túl vagyunk a lejárati időn, az elévülési időn. Tehát olyan helyzetet produkálnak, amelyben már visszamenőlegesen nem lesz lehetősége egy más szemléletű, egy, az ügyekre jobban odafigyelő APEH-elnöknek, netán más nyomozó hatóságoknak. Azaz egy lefedésről is szó van; sajnálatos módon a hat évre szóló, határozott időre szóló kinevezés egyben egy esetleges bűncselekmény lefedésére és elévülési idejének a kiterjesztésére is szolgál.
Ezért ezt a törvényt ebben a formájában a Magyar Demokrata Fórum nem támogatja. Mondom, magára a törvényi szabályozásra szükség lenne.
Ami a második benyújtott indítványt, törvényjavaslatot jelenti, ebben már súlyosabbak az aggályaink az előzőeknél. Itt a törvénytervezet szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának megszűnéséről van szó. Egyébként szerintem is erről van szó, ezt majd be szeretném bizonyítani; azonban a háttér- és indoklási részben azt látjuk, az előterjesztő azt gondolja, hogy csak áthelyezésről van szó, az APEH-től ezt a bűnügyi igazgatóságot az Országos Rendőr-főkapitánysághoz szeretnék áthelyezni.
Nos, valóban vissza kell tekintetni, hogy miért vált szükségessé '99-ben - Eörsi Mátyással egyetértve - egy önálló bűnügyi igazgatóság Magyarországon? Miért volt erre szükség, amikor végeztek nyomozást a rendőrség és a VPOP keretein belül? De tudjuk, hogy ezek fegyveres testületek, a maguk struktúrájával és a maguk identitásával, néha identitászavarukkal. Azért merem ezt így mondani, mert minden tanulmány megmutatta, hogy egyelőre abban az időben nem voltak képesek hatékonyan az újonnan felmerült problémákra megfelelő, adekvát választ adni.
Ennek a logikának volt az a következtetése, hogy azok az új típusú bűncselekmények, különösen az úgynevezett fehérgallérosok által elkövetett bűncselekmények - számlacsalás, az APEH ellen irányuló törvénytelen áfa-visszaigénylés, s a többi, s a többi - új szemléletet igényelnek. Ennek az új szemléletnek volt a következménye, hogy az APEH-en belül egy bűnügyi igazgatóság állt föl, amely messze nem fegyveres testületről szólt, hanem a legmagasabban képzett, kvalifikált emberekről; Magyarország egyik legképzettebb, adókhoz, könyveléshez és könyvviteli ellenőrzéshez értő csoportja került felállításra. Az ő munkájuk következménye az, hogy azok a rendvédelmi szervek - vám- és pénzügyőrség, rendőrség - csak másodlagosan kellett vagy kellett volna hogy bekapcsolódjanak a munkákba, az elsődleges feladat természetesen a bűnügyi igazgatóságé.
Mint ahogy az előbbi gondolatomban már említettem, itt hosszú távon nem a bűnügyi igazgatóság áthelyezéséről van szó, hanem a bűnügyi igazgatóság tudatos megszüntetéséről. Meg szeretném indokolni, miért vélem ezt így.
Önök most meg szeretnének szüntetni egy olyan szervezetet, amely, mint említettem, kiemelkedő intellektuális és szakmai képességekre tett szert, és rendeződött az állomány, különösen a 2000. év után. Önök meg szeretnének szüntetni egy olyan szervezetet, amely civil nyomozó hatóságként, mindenféle militáns eszköz nélkül, sikeresen vette föl a küzdelmet a bűnözők ellen, különösen a fehérgalléros bűnözők ellen, hiszen mintegy 83 milliárd forint összértékű visszaélést derítettek föl, és ebből 11 milliárd konkrétan, pénz formájában is megkerült, és ezt átadták a költségvetésnek.
Önök meg szeretnének szüntetni egy olyan szervezetet, amely milliárdos ügyeket küzdött végig, és mindösszesen három esetben merült föl köztisztviselőkhöz méltatlan magatartás. Ez különösen kiemelkedő eredmény ezekben a nagyon éles szituációkban. Önök meg szeretnének szüntetni egy olyan szervezetet, amely az európai uniós csalás elleni hivatal jelzése szerint kitüntetett partner, és mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a nagyon nagy eredményességet nemzetközi szinten, de természetesen magyar szinten is, összehasonlítva az egyéb bűnüldöző szervek munkájával.
Önök meg szeretnének szüntetni egy olyan szervezetet, amely most, 2002 őszétől, saját maguk képzése miatt a pécsi tudományegyetemmel további, főleg jogi oldalról való képzést biztosítanak mintegy két és fél-három éves tanulmányuk után.
Hogy a hátteret is megvilágítsam: az adónyomozóknak több mint fele valamikor a rendőrség állományából került ki. Ekkor lemondással vagy szolgálati nyugdíjjal távoztak. A rendőrségen belül ez nagyon komoly konfliktust jelentett, rendszerint árulókként titulálták mindazokat, akik otthagyták a rendőrségi szervezetet. Most pedig mintegy 70 szolgálati nyugdíjas dolgozik, ezek közül 24 fő vezető beosztásban a jelenlegi bűnügyi igazgatóságnál. Hogyan képzelik, hogy ők vissza tudnak menni egyáltalán, lélektanilag, szervezetileg a rendőrség állományába?
Önök azt állítják, hogy az Alkotmánybíróság határozata is szükségessé teszi a bűnügyi igazgatóság megszüntetését, mert nincs titkos nyomozati jogkörük. Nem igaz! Az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a bűnügyi igazgatóság felállításának egyik pontjában kétharmados többséggel kellett volna szavazni arról, hogy legyen titkos nyomozati eszközlehetőségük.
(12.00)
Tehát nem azt sérelmezte az Alkotmánybíróság, hogy nem lehet nekik titkos nyomozatieszköz-lehetőségük, hanem azt, hogy nem volt meg ehhez a kellő parlamenti felhatalmazás. Tehát a Magyar Demokrata Fórum készen állna arra, hogy a jelenlegi struktúrában a bűnügyi igazgatóságnak kétharmados törvény módosításával adjuk meg a titkosszolgálati nyomozati eszköz lehetőségét. Ehhez nem kell lerombolni ezt a nagyon jól felépített rendszert.
Sajnálatos módon a rendőrségi törvénnyel legalább három helyen ellentétes ez a tervezet, a rendőrségi törvényről pedig köztudott, hogy kétharmados törvény. A rendőrségi törvény egyértelművé teszi, hogy rendőrök végezhetnek nyomozást, nem ismeri a pénzügyi nyomozót, aminek a megfeleltetését önök most kitalálták. Nincs ilyen.
Sajnálatos módon önök nem veszik figyelembe, hogy az adatvédelmi törvényekkel is kockázatos ellentmondást vállalnak, amikor az új helyen az úgynevezett pénzügyi nyomozóknak különleges jogkört és különféle adat-összekapcsolási lehetőséget teremtenek meg. Erre egyébként annak idején már az adatvédelmi biztosok is felhívták a figyelmet, hogy ez egy veszélyes lehetőség.
Összességében véleményem szerint kikerülhetetlen a rendőrségi törvény módosítása, mert ha így integrálják be a rendőrség keretébe ezt a bűnügyi igazgatóságot, véleményem szerint törvényellenesen fog működni.
Ami pedig a jogutódlás kérdését illeti: a bűnügyi igazgatóság nem önálló, jogképes szerv: az APEH az. Tehát a jogutódlás kérdésében nem jogutód az önök által most létrehozandó új szervezet, ezért minden alkalmazott kérheti, hogy keressenek neki más munkát az APEH keretén belül, és ha ezt nem teszik meg, akkor mintegy egymilliárd forintos végkielégítést kell jelen pillanatban adni ezeknek a munkatársaknak.
Véleményem szerint önök most arra játszanak, hogy a rendőrségi törvény módosítása nélkül beviszik a bűnügyi igazgatóságot a rendőrség jogkörébe, egy alkotmánybírósági döntés meg fogja semmisíteni ezt az önök által megszavazott törvényt, és ekkor önök azt fogják kimondani, hogy akkor tulajdonképpen nincs is szükség bűnügyi nyomozó hivatalra, ezzel szüntetik meg végérvényesen, hogy a fehérgalléros bűnözők ellen Magyarországon valamilyen rendvédelmi szerv hatékonyan felvegye a küzdelmet. Ez a felelősség viszont az önöké lesz. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
