LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan törvénytervezeten vitatkozik a tisztelt Ház, amely előterjesztésen nem lehet módosító javaslatok kidolgozása és elfogadása révén kompromisszumot kötni a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.
(12.50)
A tény, tény marad: a javaslat megszüntetné az egyik legeredményesebben működő, az államháztartási egyensúly és az adózási fegyelem terén pótolhatatlan intézményt, az APEH Bűnügyi Igazgatóságát.
A megszüntetés iránti kormányzati szándék első komoly jelére az idén nyáron, napirend előtti felszólalás keretében kívántam felhívni a tisztelt Ház figyelmét, az APEH Bűnügyi Igazgatóságának a fontosságára és korábbi jó munkájára. Annak ellenére, hogy egy új, 1999. február 1-jén felállított szervezet volt az APEH Bűnügyi Igazgatósága, 2000-ben és 2001-ben 13 763 bűncselekményt fedett fel, és zárta le a nyomozást. Az igazgatóságnak 91 százalékos volt a nyomozáseredményességi mutatója, lényegesen magasabb, mint korábban volt a rendőrség irányítása alatt a gazdasági bűnügyekben nyomozó rendőrök eredményességi mutatója.
Sajnos, most ez az előterjesztés ismét az alá a szervezet alá rendelné az adózási bűnügyek felderítését, ahol korábban ennyire nem tudott eredményesen működni. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a rosszabb technikai körülmények, nem a képzetlenebb szakemberek miatt gyengébb a rendőrségen belüli adónyomozók teljesítménye, hanem egyszerűen azért, mert ez a munka eredményesebben végezhető az adóhivatalon belül, több száz, adózással foglalkozó szakember közvetlen segítségére támaszkodva, mint egy tőle elütően működő szervezetben.
Nem lehetett korábban sem és a jövőben sem lehet összeegyeztetni az adózással foglalkozó szakemberek köztisztviselői jogviszonyát és a rendőrök hivatásos jogviszonyát. Nem véletlen, hogy a legtöbb fejlett ország az adónyomozókat az adóhivatalokon belül foglalkoztatja, önálló részlegként. Az Európai Unió adónyomozó hivatala közvetlenebb kapcsolatot tart fenn azokkal az országokkal, amelyekben önálló hivatali rangja van az adónyomozóknak.
Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának megszüntetése óhatatlanul szétzilálja a folyamatban lévő vizsgálatok és nyomozások folyamatosságát. Emiatt sok milliárd adóbevételtől eshet el az államháztartás, hiszen a jelenleg folyamatban lévő mintegy 2400 ügy mindegyike olykor egyenként is több millió forintos adócsalással gyanúsítható eset. Az átszervezés során nem biztos, hogy az üggyel eddig foglalkozó adónyomozó el kívánja hagyni az APEH intézményét, emiatt az új ügykezelőnek meg kell ismerkednie az esettel, és az sem biztosítható, hogy minden adónyomozó viszi a rendőrséghez a korábbi ügyeit.
Tisztelt Ház! A szervezeti átalakulásnak mindig vannak vesztesei és csalódott résztvevői, és ezekre a képzett adószakemberekre máris felfigyeltek mind a nemzetközi nagy cégek, mind a gazdasági élet szürke zónájának a határán tevékenykedő vállalkozók. Három-négyszeres jövedelemajánlatokkal - sőt hallani, nyolc-tízszeresről is - most különösen könnyen nyerhetnek meg olyan adószakértőket, akik járatosak az adózás elkerülésének a fortélyos kiskapuiban, és járatosak azoknak a könyvelési technikáknak a felderítésében is, amelyek fel szokták hívni az ellenőrök figyelmét a szabálytalanságok lehetőségeire. Ebben a bizonytalan helyzetben várhatóan több adószakértő inkább ezeket a multinacionális cégeket, vállalatokat és vállalkozókat választja munkáltatójának, és munkájuk várható eredménye egyben az állami költségvetés vesztesége is lehet. Nagyon kívánom, hogy ez ne így történjen, de ebben a tervezetben ez is benne van.
A törvényjavaslat rendelkezik az APEH Bűnügyi Igazgatósága vagyonának átadásáról is, holott ez az igazgatóság vagyontalan, egyszerűen azért, mert nem önálló jogi személy, emiatt nem lehet vagyona. Az érdekelt miniszterek természetesen megállapodhatnak tárcák közötti vagyonátadásban, de ehhez szükségtelen és értelmetlen jogi személynek vélelmezni az APEH egyik szervezeti egységét.
Tisztelt Ház! Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának megszüntetése gyakorlati problémákat is felvet az adóhatóság munkájában. Mindeddig a bonyolultabb, szövevényesebb és nagy volumenű adócsalást feltételező ügyeket az APEH napi gyakorlatában tárták fel és adták át házon belül az igazgatóságnak. Majdnem minden nagy ügy kis ügyként kezdődik valamely területi adóhatóság munkája során. Ki dönti el, hogy milyen stádiumban, milyen ügyek felgöngyölítését adja át az APEH a rendőrségnek? Vajon keresztezheti-e egymást az APEH vizsgálata és a rendőrség vizsgálata? Ha az APEH rendben talál egy vállalkozást, akkor újra kezdheti-e az ellenőrzést ugyanezen cégnél az adórendőrség? Számomra úgy tűnik, hogy ezekkel az előrelátható gyakorlati kérdésekkel nemigen foglalkoztak az előterjesztők.
Az is valószínű, hogy megkettőződhet, azaz szervezetlenné válhat az adózással foglalkozó bürokrácia. Az APEH dolgozói jelenleg anyagilag is érdekeltek az adóvisszaélések felderítésében, hiszen a feltárt adóhiány egy részéből kapják a jutalmukat. Vajon átadják-e a rendőrségnek a leginkább jutalomalappal kecsegtető ügyeket?
Nem sorolom tovább a kételyeinket, elhangzott ebből ennél több is. Remélem, hogy meg tudom győzni képviselőtársaimat arról, hogy ez az előterjesztés nem segíti, hanem inkább megnehezíti az adózási fegyelem betartását. Van egy régi mondás, amely úgy fogalmaz, hogy igazán csak az tud uralkodni, aki önmagán is képes uralkodni. Én a mai időszakra ezt a mondást úgy fogalmazom át, hogy igazán csak az tud kormányozni, aki önmagát is képes mérsékelni.
Kérem az előterjesztőt, vonja vissza ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
