TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Felszólalásomban elsősorban az APEH-törvénnyel fogok foglalkozni, képviselőtársam fogja majd kiegészíteni az APEH Bűnügyi Igazgatóságával kapcsolatos álláspont elmondásával.
Való igaz, ez egy sajátságos helyzet, hogy egyszerre két APEH-et érintő törvényt tárgyal az Országgyűlés. Úgy gondolom, az APEH-törvény benyújtásának célja jó, azt mi támogatni tudjuk. Hangsúlyozom: a célját. A célja alatt mi azt értjük, hogy igen, rendezni kell az APEH tevékenységét, az APEH működését törvényi szinten. Azonban ezt a szabályozást mi úgy tudjuk elképzelni, hogy ez komplexen történjen meg, és ne pedig így.
Mert mi is történik most? Az történik, hogy lesz egy törvény, amely elég nyúlfarknyira sikerült, mindössze kilenc paragrafusból áll, amely az APEH-ról szól. Lesz az APEH Bűnügyi Igazgatóságáról egy törvény, amely sajátságos módon bekerül a rendőrséghez, s azon kívül van még az adózás rendjéről szóló törvényben is szabályozás az APEH-hal kapcsolatban, mégpedig éppen most került be a 6/A. § alatt "Az adóhatóság felügyelete" címszóval. Tehát az a cél, hogy egységes szabályozás történjen meg és törvényi szinten az APEH részéről, egyértelműen kimondható, hogy ez nem valósul meg. A jelenlegi helyzet, amely szerint egyrészt törvényi szinten volt az APEH szabályozva, másrészt kormányrendelet szintjén, sajnos még további szabályozatlanságot és ellentmondást fog majd ebben a tekintetben jelenteni.
De jól érzékelhető egyébként a zavar a kormánypárti padsorokban is, hiszen Toller képviselő úr a bizottsági vélemény elmondásakor azt mondta, hogy itt mindössze egy apróbb módosításról van. Nem módosításról van szó, hanem egy teljesen új törvényről! Egy olyan új törvényről, amelynek, ahogy mondtam, kilenc paragrafusa van, a kilenc paragrafusból négy paragrafus foglalkozik az APEH vezetőinek a kérdésével, egy a zárórendelkezés, és mindösszesen négy paragrafus foglalkozik egy olyan szervezettel, az APEH szervezetével, ahol 13 ezer ember dolgozik, amelynek ismerjük a célját - adóztatással a költségvetési források biztosítása -, tehát ennek a fontosságáról, jelentőségéről azt gondolom, senkinek nem kell szólni. Tehát itt már a bevezetőben is érzékeltetni szeretném, hogy sokkal fontosabb kérdésről van szó, amikor az APEH-ról és annak törvényi szabályozásáról beszélünk, mint hogy a parlament elé dobunk egy törvényt, amelynek összesen kilenc paragrafusa van. A kilenc paragrafusban ezt a kérdést ebben a terjedelemben nem lehet elrendezni.
Mi hiányzik ebből a törvényjavaslatból? Mondanék néhányat. Például az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kérdéséről, az azzal kapcsolatos feladatokról az APEH terén egyetlen szó nincs a törvényjavaslatban.
Miről beszélek? Arról beszélek, hogy például már évek óta folyik a régiók kialakítása a szaktárcáknál kormányzati szinten is. Tessék csak megnézni a Pénzügyminisztérium alatt: például a vám- és pénzügyőrség már kettő éve régiós szervezetben működik.
Miért nem lehet előrelépni ebben a tekintetben az APEH vonatkozásában is? Miért nem lehet - ha már törvényt hozunk a parlament elé - előrelépni a régiók tekintetében? Régióban gondolkodunk az önkormányzatiságot illetően, régióban gondolkodunk a területfejlesztési kérdésekben, ugyanakkor az APEH-nél minden marad a régiben, maradnak a megyei igazgatóságok, minden marad úgy, ahogy eddig volt, tehát nem foglalkozik vele az új szabályozás.
A következő kérdés az APEH vezetésének a kérdése. Egyetértünk abban is, hogy törvényi szinten kell szabályozni - az indokolással már nem annyira. Tehát nem hiszem azt, hogy olyan mérvű és olyan súlyú a politikai ráhatás, mint amit önök most kormánypártiként hangsúlyoznak. De ha ez olyan mérvű és olyan súlyú, akkor viszont ezt a kérdést nem így kell szabályozni. Nem úgy kell szabályozni, hogy azt mondjuk, hat évre nevezzük ki az APEH elnökét, és a pénzügyminiszter nevezi ki.
Mi változik ebben a kérdésben? Az változik, hogy a törvényjavaslat ki is tér a felmentésre, és összesen annyi a változás, hogy azt mondja: a pénzügyminiszternek a felmentést részletesen indokolnia kell. Na, ilyen nem volt, hogy részletesen indokolnia kell, ez valóban egy új szabályozás, hogy részletesen indokolja. Nem mondja meg, hogy mikor, milyen esetekben lehet az APEH elnökét felmenteni, csak egyet mond meg: hogy tessék papírra vetni. Nem mondja meg, mi az, hogy részletes indokolás. Egyébként biztosan jól jött a pénzügyminiszternek ez a dolog, hogy nem kellett részletesen indokolni az APEH-elnök felmentését, hiszen ezt júniusban meg is tette, a kormányváltás után szinte az első intézkedései között volt ez.
Nem hiszem, hogy ez a megoldás, hogy az APEH elnökére azt mondjuk, államtitkári juttatásai vannak. Jó, legyen államtitkári juttatása, de akkor az államtitkárokkal kapcsolatos kinevezési procedúrát és jogi szabályozást is át kellene tenni ebbe a törvénybe! Ugyanúgy marad minden a pénzügyminiszternél - a juttatások terén az államtitkári juttatások illetik meg. Ezt senki nem sajnálja az APEH elnökétől, olyan felelősségteljes munkát végez, hogy úgy gondoljuk, ezt teljes egészében meg is érdemli. De teljesen beleillik ez a szabályozás a pénzügyminiszternek az APEH-re gyakorolt jelentős, szakmai köntösbe bújtatott hatásába, hiszen az elfogadott törvényjavaslat szerint a pénzügyminiszter a jövőben bármikor, bármely adózónál ellenőrzést rendelhet el az új szabályozás szerint, bármikor kötelező érvényű iránymutatást adhat az APEH elnökének. Akkor most azt mondjuk, hogy az APEH elnöke legyen szakmailag önálló és független, ugyanakkor egy másik törvényben pedig jelentős beavatkozást biztosítunk a pénzügyminiszter számára az APEH tevékenységével kapcsolatban. Úgy vélem, itt ellentmondás van.
Ami az APEH elnökét illeti: véleményem szerint az ötéves közigazgatási gyakorlat és az ötéves vezetői gyakorlat mellé, ha már ezt így szabályozzuk, akkor adóigazgatási gyakorlatot is kellett volna tenni, mert ha jól értelmezem, akkor mondjuk, egy kis falu jegyzője, csoportvezetője vagy osztályvezetője, aki vezető és közigazgatási gyakorlata van, ugyanúgy lehet APEH-elnök - akkor az adóigazgatási gyakorlatot is mellé kellett volna tenni.
A törvényjavaslat óriási hiányossága, hogy egyetlen szó nincs az APEH humán erőforrásáról, a 13 ezer dolgozóról. Kérem szépen, itt a lehetőség! Kellene arról beszélni, hogy az APEH-dolgozók hogyan fognak majd működni az Európai Uniónak megfelelően, kellene arról beszélni, hogy az Európai Unióban bevezetett gyakorlat, az adótisztviselők kérdése hogyan fog működni, meg kellene határozni, hogy az adótisztviselők kinevezésének milyen feltételei vannak. És ami a legfontosabb: ebben a törvényjavaslatban mindenképpen szabályozni kellett volna az APEH-dolgozók ösztönzési rendszerét. Egyetlen szó nincs az APEH-dolgozók előrelépése tekintetében, sem a szakmai képzésük tekintetében, sem az ösztönzésükről, amely most a költségvetési törvényben biztosított - és az előző, az Orbán-kormány vezette be -; itt most lett volna lehetőség arra, hogy ebben a törvényben a jelenlegi kormány is végleg elismerje, hogy erre az ösztönzési rendszerre igenis szükség van. Most majd mindig a költségvetési törvénytől kell 13 ezer embernek remegnie, hogy vajon a költségvetési törvényben kapnak-e lehetőséget vagy nem kapnak lehetőséget. Emlékezzünk rá, ugyanez a kérdés már felvetődött, hiszen a pénzügyminiszter úr gondolata az volt, hogy a 2003. évi költségvetésben nem kell ilyen, végül nagy nehezen, lobbitevékenység által bekerült a 2003. évi költségvetésbe - de ki tudja, hogy a 2004. és a 2005. évi költségvetésben lesz-e ilyen?
(11.40)
Itt van ez a törvényjavaslat, ebben ezt lehetne szabályozni, hogy igen, szükség van rá, és részletesen kimondani, hogy ez hogyan történjen.
Végezetül, a követelések értékesítése terén, úgy vélem, jelentős visszalépés van. Visszalépés van, hiszen való igaz, hogy a pályáztatás egy nyíltabb forma, de nem zárja ki azt, hogy bármilyen gazdasági társaság vagy esetleg vállalkozó ezen a pályázaton elinduljon, tehát hogy a magánszférát újra bevonjuk a követelések megszerzésébe, nem pedig kizárólag állami tulajdonú gazdasági társaság marad ebben a körben. Úgy gondolom, nem kell elmondani, hogy ez milyen veszélyeket jelenthet, milyen összefonódásra, visszaélésre adhat adott esetben lehetőséget.
Véleményem szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amelyik teljesen kizárja ennek lehetőségét. A jelenlegi állapot, hogy egy állami tulajdonú gazdasági társaság végzi ezt - és hatékonyan végzi -, teljesen szabályozott, tehát ehhez a kérdéshez egyáltalán nem kellett volna hozzányúlni. Véleményem szerint teljesen fölösleges ez a szabályozás.
A törvényjavaslat, ahogy mondtam, nagyon rövid, semmi újat, semmi előrelépést nem jelent az APEH életében, semmilyen ösztönzést nem jelent az ott dolgozók életében. Ezért azt gondolom, hogy a törvényjavaslatot az előterjesztőnek vissza kellene vonnia, át kellene gondolnia, hogy valójában milyen szabályozásra lenne szükség, ami teljesen megegyezik az Európai Unió elvárásaival. Ezért természetesen törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
