DR. WIENER GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Felszólalásomban két módosító indítvánnyal foglalkoznék, az egyik az 541/13. a másik pedig az 541/16. számú. Mind a kettővel kapcsolatosan egyébként benyújtottunk kapcsolódó módosító indítványt is, mert úgy ítéltük meg, hogy még pontosabban kellene azt a problémát megoldanunk, hogy összhangba hozzuk egymással a közérdekű adatok nyilvánosságát, a személyes adatok védelmét, valamint a nemzetbiztonsági érdekek megóvását.
Nyitray képviselőtársam kifejtette azt, hogy szerinte a tüzet és a vizet nem lehet összhangba hozni. Természetesen erre megvannak a lehetőségek, csak a következmények nem mindig pozitívak. Ebben az esetben azonban, amellyel most foglalkoznunk kell, lehetőségünk nyílik arra, hogy ezeket a jogokat, illetőleg a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítését összehangoljuk, és a jogok hierarchiáját megállapítsuk.
Kiindulópontunk az, hogy a közszereplők esetében mindenkinek vállalnia kell a nyilvánosságot, aki közhatalmi funkciót tölt be, illetőleg ilyen funkció betöltésére törekszik. Ezért közszereplőknél a módosító, illetve a kapcsolódó módosító indítvány alapján lehetőség nyílik arra, hogy megtörténjen a nyilvánosságra hozatal. Erről a nyilvánosságra hozatalról egyébként döntően a T/542. szám alatt benyújtott törvényjavaslat gondoskodik majd.
(19.50)
Teljesen más a helyzet akkor, amikor nem közszereplőkről van szó. Ilyenkor a megfigyelt személynek, illetőleg az úgynevezett harmadik személynek arra van joga, hogy megismerje, ki volt az a hálózati személy, operatív kapcsolat vagy pedig hivatásos állományba tartozó személy, aki vele kapcsolatosan a megfigyelési tevékenységet végezte. Ez a megismerhetőség azonban nem jelent nyilvánosságra hozatalt, mivel ilyenkor nem közszereplőkről van szó, hanem olyan személyekről, akik a magánszférában ténykednek jelenleg, nincs értelme és nincs jogalapja annak, hogy a nagy nyilvánosság értesüljön státuszukról, illetőleg tevékenységükről. Tehát élesen elkülöníti a módosító, illetőleg a kapcsolódó módosító indítvány egymástól a nyilvánosságra hozatalt és a megismerhetőséget.
Ugyanakkor van egy további szempont, ez pedig a tudományos kutatás lehetősége - ezzel egy másik módosító indítvány foglalkozik. A tudományos kutató számára megfelelő keretek között garanciát kell biztosítani arra, hogy valóban hozzájut a tudományos munkájához szükséges iratokhoz, egyben azonban azt is biztosítani kell, hogy ez a tevékenység ne sértsen nemzetbiztonsági érdekeket. Éppen ezért egy kapcsolódó módosító indítvány pontosan körvonalazza azon iratok körét, amelyek nem kerülnek majd át az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárába, hanem továbbra is a szolgálatoknál maradnak annak érdekében, hogy a magyar állam alapvető nemzetbiztonsági érdekei védve maradjanak, ne sérüljenek.
További felszólalásomban majd hivatkozni fogok arra, hogy hogyan, milyen eljárás eredményeképpen kívánja a benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolt módosító, illetőleg kapcsolódó módosító indítvány biztosítani, hogy ezen iratok ne a szolgálatok önkényes döntése alapján maradjanak jelenlegi helyükön, ugyanakkor a szolgálatok szempontjai mégis széleskörűen, hogy úgy fogalmazzak, teljes mértékben, az indokolt mértékben legalábbis, érvényre jussanak. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy egy többszörös szűrő jön létre, ebben a szűrő szerepben döntő fontosságú szerephez jut a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt bíró, illetőleg egy háromtagú bizottság, amely bizottság elvégzi a szelektálást, és dönt arról, hogy mely iratok maradnak a szolgálatoknál és marad fenn a minősítésük, s melyek azok az iratok, amelyek átkerülnek az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárába.
A benyújtott módosító, illetőleg kapcsolódó módosító indítványok megítélésem szerint biztosítani fogják azt, hogy ezek a jogok, illetőleg az érdekek, amelyek a nemzetbiztonsághoz fűződnek, érvényesüljenek, ne oltsák ki egymást, ugyanakkor egymást, hogy úgy mondjam, inkább erősítsék s így tulajdonképpen teljeskörűen megvalósuljanak a törvényjavaslat céljai.
Köszönöm a figyelmet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem