BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetéséről szóló T/1551. számon benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném megosztani önökkel a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának véleményét.
Álláspontunk szerint a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás alapja jogszerűen nem lehet más, mint a költségvetés által térített díjátalányt is magába foglaló, és a beszedési költségekkel csökkentett 2001. évi - és ezen van a hangsúly -, a valamennyi kötelezett befizetésével számolt üzemben tartási díjösszegnek a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt összege. Ennek alapján álláspontunk szerint a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás a 2003. évre 33 438 336 265 forint. Az ORTT költségvetése ennek megfelelően legfeljebb 1 337 253 000 forint.
(17.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben szeretném feltárni az önök számára, hogy miért alkotmányellenes az a logika, amelyet a központi költségvetés e tárgyban követ, és miért hibás az a számítás, amelyet ennek megfelelően a költségvetési és pénzügyi bizottságnak az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottsága követ.
A kormánynak a központi költségvetésről szóló javaslata a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás alapjául a 2001. évi, ténylegesen befizetésre került üzemben tartási díjnak a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt összegét veszi. Az MDF-frakciónak mindenekelőtt alkotmányossági kifogásai vannak. Az alkotmány 70. §-a ugyanis a következőket rögzíti: "A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni." A médiatörvény 82. §-a (1) bekezdésének értelmében pedig az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló törvény 3. § (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül.
Nyomatékosan szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra a tényre, hogy az üzemben tartási díj 2001-ben adónak minősült. Méghozzá olyan adónak, amely nem a központi költségvetésbe, hanem egy, a kormánytól független alapba folyt be. Ha az Országgyűlés az ORTT 2003. évi költségvetésének meghatározásánál, tehát a 2003-ban a központi költségvetés terhére kifizetésre kerülő műsorszolgáltatási költségvetési támogatás összegénél a 2001-ben ténylegesen befolyt üzemben tartási díjat veszi alapul, akkor ezzel jogszerűvé teszi a 2001-ben az üzemben tartási díj be nem fizetése kapcsán adófizetési kötelezettségüknek eleget nem tévő állampolgárok cselekedetét.
Arra egyébként, hogy a szocialisták választási ígéreteiben is eredetileg a valamennyi kötelezett által befizetendő díj átvállalása szerepelt, most nem kívánok részletesen kitérni.
Tisztelt Ház! Ha tehát az Országgyűlés a központi költségvetési javaslat nyomán úgy dönt, hogy a 2003. évi műsorszolgáltatási költségvetési támogatás mértékét a 2001-ben ténylegesen befolyt, és nem a valamennyi kötelezett által kötelezően befizetendő üzemben tartási díjösszegnek a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt értékére alapozza, akkor ezzel utólag, törvényben mondja ki, hogy teljesen jól cselekedett az, aki jogellenes módon nem fizette be 2001-ben az üzemben tartási díjat. Jól tette, mert jogellenes cselekedete a kormány mostani javaslata alapján megdicsőül. Ez azt jelenti: nem baj, hogy nem fizettél adót, nyugi, nem történt semmi baj. Az viszont, aki volt olyan botor, és eleget tett adófizetési kötelezettségének, nem kizárt, hogy kétszeresen is adófizetővé vált. Kíváncsi vagyok, kedves kormánypárti képviselőtársaim, minden tekintetben vállalják-e egy ilyen döntés jövőbeni következményeit? Érdeklődéssel várom a kormány jeles képviselőitől, hogyan tudják álláspontjukat levezetni az alkotmányban előírt közteherviselés követelményeiből.
Mindezen túl az elmúlt évek médiafinanszírozási problémáira utalva szeretném külön tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét felhívni arra a tényre, hogy a szóban forgó kormányzati javaslat változtatás nélkül történő elfogadásának pillanatában az Országgyűlés hallgatólagosan azt is kimondaná, hogy a kötelezően befizetendő összeg meghatározott jelentős része jogszerűen került ki az elmúlt években a magyar médiafinanszírozás rendszeréből. Ez pedig elfogadhatatlan. Hiszen azért került ki, mert az állampolgárok egy része nem jogszerűen járt el, és nem fizetett be egy törvényesen meghatározott adót.
Megjegyzem, hogy a véleményem szerint más szempontból alkotmányellenesnek minősíthető 1110/2002. számú kormányhatározat megalkotásakor a kormány még valamennyi kötelezett által befizetendő összeget alapul véve nyilvánította ki szándékát az üzemben tartási díj átvállalására. Mi történt június 20-a és a mai nap közötti időben, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim? Mi történt a kormányban ez idő alatt, hogy megváltoztatta a véleményét?
A központi költségvetési javaslat miniszteri indoklásának azon megállapításával egyetértek, miszerint célszerű lenne hosszabb távú és minden szempontból alkotmányos, a mindenkori kormánytól minden tekintetben független, új, forrásautomatizmusra épülő megoldással helyettesíteni az üzemben tartási díjat. Amíg ez nem történik meg, addig azonban a mostani költségvetésben elfogadásra kerülő, ideiglenes finanszírozás megalkotásakor úgy jár el helyesen és jogszerűen az Országgyűlés, ha a központi költségvetés terhére kifizetendő műsorszolgáltatási költségvetési támogatás mértékének meghatározásakor a 2001. évben valamennyi kötelezett befizetésével számolt üzemben tartási díjösszegnek a 2002. évi díjemelés mértékével megnövelt összegét veszi alapul.
Itt szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a miniszteri indoklással ellentétben mind a valamennyi kötelezettre, mind pedig a 2001. évben érvényes üzemben tartási díjra vonatkozó adatok pontosan ismertek és rögzítettek. Ezek szerint, tisztelt képviselőtársaim, az ORTT költségvetési előirányzata 2003-ra vonatkozóan a médiatörvényben foglalt korlátoknak megfelelően és jogszerűen számolva 1 milliárd 337 millió 253 ezer forint. És most lássuk, kedves képviselőtársaim, hogy mi lesz, ha a kormánypárti többség elfogadja a bizottság előterjesztését, az ORTT 831 milliósra kurtított költségvetési törvényjavaslatát.
Először: az ORTT valamennyi technikai fejlesztését le kell hogy állítsa. Digitális adatrögzítésről szó sem lehet, de még a VHS-alapú kép- és hangrögzítés is veszélybe kerül.
Másodszor: az ORTT létszámleépítésre kényszerül. Remélem, nem kell ecsetelnem önöknek, hogy mennyi időbe és pénzbe kerül egy-egy köztisztviselő betanítása. A létszámveszteség egyben azt is fogja jelenteni, hogy a testületnek csökkentenie kell a vizsgált műsorszolgáltatók körét, a vizsgálatok számát - csökkentenie kell akkor, amikor a képernyőt egyre nagyobb mértékben uralja el az erőszak és a pornográfia. Vagy ez a cél, képviselőtársaim, hogy csökkentsük az ellenőrzést? Pont akkor, amikor ebben a Házban pár hónappal ezelőtt elfogadtuk a jogharmonizációs törvénycsomagot, amely kimondja, hogy sokkal jobban kell figyelnünk gyermekeinkre, kimondja, hogy a kiskorúak védelmét be kell építeni a médiatörvénybe? Nem hiszem, hogy ez lenne az önök célja!
Harmadszor: az ORTT presztízsveszteséget szenved el, amelynek - szerepére tekintettel - beláthatatlanok lesznek a következményei.
Mindezek ismeretében az ORTT e költségvetési korlátok között nem lesz képes a médiatörvény által nevesített alkotmányos kötelezettségeinek megfelelni. Kérem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, magyarázzák el, kinek, kiknek az érdekében akarják lefegyverezni a médiahatóságot. Kinek lehet ez az érdeke, hogy meggyengítsük a médiahatóságot?
Nekünk, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának nem ez az érdekünk. Mi egy ellenőrzött, a parlament felügyelete alatt, egy meghatározott összeggel rendelkező, a törvényben meghatározott összeggel rendelkező médiahatóságot tudunk csak elképzelni.
Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, az utolsó döntés előtt gondolják át érveiket, és módosítsák az előterjesztést. Mi erre nyitottak vagyunk, hogy válaszoljak Szabó képviselő úr föltett kérdésére.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
