LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek Eörsi Mátyás képviselőtársammal, hogy ez a törvénytervezet nemcsak a szakmai érdekeltek érdeklődését keltheti fel, de mindazokét is, akik tisztában akarnak lenni a gazdaság jelenlegi belső mozgásával, hiszen az elmúlt hat év gyors változásai mind a gazdasági, mind a pénzügyi életben indokolttá tették ezt a törvény-előterjesztést is.
Hogy érzékeltessem a változások gyorsaságát a pénz- és tőkepiac területén, elég csak egyetlen példát felhozni: a tőzsde és a kormányzat kölcsönhatásának a változó megítélését. Másfél-két esztendővel ezelőtt még megszokott dolog volt, hogy a tőzsdei árfolyamok bármilyen kis eséséért az akkori kormányzat gazdaság- és pénzügypolitikáját tették felelőssé itt, a tisztelt Házban. Ma, a korábbiaknál még gyengébb tőzsdei árfolyamok mellett, az akkor háborgó képviselők széttárják a kezüket, jelezve felelősségük hiányát, miszerint a gyorsan változó pénzpiaci körülmények közepette a kormányzat legfeljebb csak az éjjeliőr szerepét töltheti be a pénz- és tőkepiac területén, de sem az árfolyamok javulásáért nem dicsérhető, sem az árfolyamok eséséért nem kárhoztatható. A példával csak érzékeltetni akartam, hogy sok képviselő szerint is mennyire gyorsak a változások ezen a területen.
Amiért felálltam és szót kértem a Magyar Demokrata Fórum nevében, az néhány apró részlet. A törvényjavaslat a jövőre nézve például megengedi, hogy ügynöki tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhessenek. Jól emlékszem arra az esetre, amikor olyan osztrák biztosítók lepték el a magyar piacot, amelyeknek az üzleti tevékenységét a magyar pénzügyi felügyelet nem láthatta át, hiszen más országban nincsenek hatósági jogosítványai.
(15.20)
Mi változott azóta? - kérdezték ezt az MDF egyik szakmai kollégiumában. Államközi egyezmények révén ma már betekinthetünk az itt működési lehetőséghez jutó pénzügyi intézmények könyveibe? A törvényhely indoklása sem utal erre a lehetőségre; reméljük, csak feledékenységből nem említették ezt a körülményt. Ha nincs ilyen ellenőrzési lehetőség, akkor úgy tűnik számunkra, indokolatlan ez a liberalizálás.
Egy másik: az előterjesztés lényegesen megszigorítja a szövetkezeti hitelintézetek alapítását. Ezek az intézetek tipikusan a helyi életkörülmények, hiteligények és betéti lehetőségek tükörképei, ezért indokolatlannak érezzük ilyen nagy arányban, a mai 100 millió forintról 250 millió forintra emeltetni az alapításkor jegyzett tőke nagyságát. Az Unió nálunk gazdagabb országaiban érthető az ekkora jegyzett tőke megkövetelése, de nálunk ez az előírás a szövetkezeti hitelintézetek alapításának lehetetlenné tételét idézheti elő. Fennáll az a veszély is, hogy néhány év elteltével a meglévő szövetkezeti hitelintézeteket is ilyen mértékű alaptőke-emelésre kötelezik, szintén az Unióra történő hivatkozással. Utánanéztem egyébként: egy korábbi MDF-es felszólalásban, három esztendővel ezelőtt beszéltünk már erről a tisztelt Házban.
Egyetértéssel olvastuk azt az új szabályt, miszerint az önkéntes alapok közgyűlése, ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik, az ülésre szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. Ez részben védi a tagokat, például hogy ne lehessen olyan kérdésekben dönteni, amit nem jeleztek előre a meghívóban, de úgy is védi a tagokat, hogy többségi akarat esetén napirendre lehet majd tűzni a meghívóban esetleg szándékosan elkerült témakörök megvitatását. Itt kell megjegyeznem, hogy nem tökéletes ez a biztosíték, például általánosan előfordul, hogy a meghívóba beleírják "egyéb kérdések" megvitatását mint napirendi pontot, és ez bármilyen váratlan kérdés megvitatására és puccsszerű eldöntésére alkalmat teremthet. Erről egyébként az elmúlt esztendőkben sok újságközleményt is megismerhettünk.
Egy év óta kíváncsian várjuk, hogy a banktitoknak mint valamiféle szent tehénnek az Alkotmánybíróság által megtépázott előjogait hogyan teszi majd helyre a jogalkotás. Mint ismeretes, a peres felek eddig nem egyforma eséllyel tanulmányozhatták a banktitok fogalma alá tartozó adatokat, és ez olykor látványos mértékben is sértette a törvény előtti egyenlőséget. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 197. §-át. Ez az előterjesztés, véleményünk szerint helyesen, nem a pénzügyi világ törvényei között, hanem a perrendtartásról szóló törvény megváltoztatása és kiegészítése révén, a törvény előtti egyenlőség elvét szem előtt tartva, megnyugtató módon pótolja a megsemmisített paragrafust.
Kicsit szaggatottan adtam elő mindazokat a gondolatokat, amelyeket fontosnak tartottunk még megfogalmazni, ugyanis a Font Sándor képviselőtársam által elmondottakat megismételni nyilván nem volt szándékomban.
A törvénytervezetet a Magyar Demokrata Fórum nevében - ahogyan ezt korábban Font Sándor képviselőtársam elmondta - nemcsak hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk, hanem minden bizonnyal apróbb módosításokkal elfogadásra javasoljuk a tisztelt Háznak.
Köszönöm szépen. (Taps.)
