DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót, mert egyrészt szeretném méltatni azt a megegyezést, amely létrejött az egészségügyi bizottságban, és amelynek eredményeként egy olyan, minden párt által elfogadott módosító indítvány született, amely az emberi jogi és közegészségügyi szempontok kompromisszumára épül, és amely tulajdonképpen megfelel az adatvédelmi biztos ajánlásainak is, az AIDS-betegek, illetőleg a HIV-fertőzésgyanús betegek szűrővizsgálati lehetőségeire vonatkozik.
Én azt gondolom, hogy azért fontos ez a kompromisszum, hiszen a törvényjavaslat beterjesztése előtt az Alkotmánybíróság döntéséből következően, a korábbi egyeztetések eredményeként csak addig tudtunk eljutni, hogy a korábbi rendeleti szabályozást hoztuk fel törvényi szintre. Azonban úgy érzem, hogy a nemzetközi követelményeknek megfelelő előrelépést is sikerült tenni akkor, amikor lényegében egy olyan szakmai koncepció mentén sikerült egy módosító indítványt az egészségügyi bizottságnak elfogadni, ami egyrészt egy meghatározott körben írja elő a kötelező szűrést, ugyanakkor azonban a törvénybe emeli az anonim szűrésnek a lehetőségét, és úgy gondolom, hogy ez a magyar közegészségügy, népegészségügy történetében bizonyos értelemben egy fordulópontot is jelent, még akkor is, ha ennek az eljárásbeli, időbeli korlátait is rögzíti.
Tehát én úgy ítélem meg, hogy egy nagyon fontos előrelépés ez a módosító indítvány, amelyet a kormány is támogat, és biztos vagyok benne, hogy ez az AIDS-járványügyi helyzetünket, annak a pozitív tendenciáit sem veszélyezteti, ugyanakkor azonban megfelel mindazoknak a sajátos, az emberi jogi, az emberi méltóság tiszteletben tartására irányuló szempontoknak, amelyeket a civil társadalom joggal kér számon tőlünk.
Tisztelt Országgyűlés! Csáky András képviselő úr az ajánlás 9. pontjában szereplő módosító indítványa mellett érvelt, és én szeretném tisztelettel felhívni a figyelmet arra, hogy aminek az elhagyását ő javasolja, az lényegében csak azt tartalmazza, hogy a minősített esetnél, maradjunk az egyszerűség kedvéért egy ilyen minősített kutatási esetnél, itt az eddigi miniszteri engedélyezési jogkört a szakmailag kompetensebb országos tiszti főorvosi jogkörbe helyezi. Tehát azt gondoljuk, hogy itt nincs igazán másról szó, az országos tiszti főorvos megfelelő súllyal tudja az ETT véleménye alapján eldönteni, hogy erre a kutatásra engedélyt ad vagy nem ad engedélyt. Tehát egyszerűen a politikai vezető - mindig vitatható, hogy helyes-e, ha egy szakmai vezető, aki nem biztos, hogy éppen orvos, egy ilyen esetben el tud-e járni - a szakmailag kompetens vezetőnek delegálja a hatáskörét. Tehát nincs másról szó, úgyhogy ezért ezt az indítványt a kormány nem támogatja.
És végül, hadd térjek nagyon röviden vissza az ajánlás 5. pontjában arra, hogy Csáky András képviselő úr fontosnak tartja, hogy a működési engedélyek kiadásánál is történjen meg a nyelvi ismeretek meglétéről a hatóságnak a meggyőződése. Ebben a formában, azt kell hogy mondjam, az európai uniós direktíva nem teszi ezt lehetővé, hogy a működési nyilvántartásnál ezt a törvény szabályozza. Arra tudunk ígéretet tenni, hogy az intézményi működési feltételek szabályozásánál, az ÁNTSZ ellenőrzési jogkörének a szabályozásánál, nem törvényben, kormányrendeletben tudunk erre a kérdésre visszatérni (Az elnök jelzi az idő leteltét.), miközben a menedzsment felelőssége minden egészségügyi intézményben az, hogy megfelelő kommunikációs készséggel rendelkező orvosokat alkalmaz, még az uniós csatlakozás után is, megfelelő magyar nyelvi jártassággal betegkommunikációra képes orvosokat.
Köszönöm szépen.
