DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ebben a Házban hallhattunk már vitát minden idők legjobb, legkiszámíthatóbb költségvetéseiről - az élet utána ennek az ellenkezőjét bizonyította be. Nem mondhatom, hogy ez minden idők legjobb költségvetése, mert a 2001-ben és a 2002-ben történtek feldolgozása még itt kísért ebben a költségvetésben. Ennek ellenére miniszter kollégáim megoldották, hogy 2003-ban minden állami feladatra lehetőség szerint annyi pénz jusson, amennyit a feladat szakszerű ellátása igényel - állami feladat pedig van bőven, tárcánként akár 1821-féle feladatot is meg kell oldani.
Pár szót az idei költségvetésről. A kétéves költségvetés megdőlt: megdőlt, mint eszme, mint a hosszú távú kiszámíthatóság jelképe, és megdőlt mint költségvetés. Ha nem módosítottuk volna, ma nem jutna gyógyszertámogatásra, nem jutna gyógyító-megelőző ellátásra, és nem tudna például bért fizetni dolgozóinak a Magyar Államkincstár. A kétéves költségvetés megbukott, de ez hiába volt már látható 2001 végén, mégis az új kormányra maradt az a feladat, hogy kijavítsa. Az önök előtt fekvő dokumentum a "Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről" címet viseli, ezért mégis tizennyolc hónapról szól.
(9.50)
Hölgyeim és Uraim! Az én tisztemmé vált, hogy tájékoztassam önöket, a magyar állam az elmúlt két évben együttesen mintegy 500 milliárd forinttal költött többet, mint amennyit kimutatott idén a költségvetésében. Ezt a kiadási többletet most, ebben a költségvetésben kell elszámolni. Ezzel együtt 2002-ben az államháztartás hiánya, rekordot döntve, a GDP több mint 8 százalékára emelkedett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezek a kiadások jórészt egyszeri jellegűek, amiként egyszeri volt az új kormány néhány intézkedése is, így az állam normális, folyó költségeinek hiánya csak a GDP 5,7 százaléka. Ebből a helyzetből kellett kiindulnunk, amikor a 2003-as költségvetést terveztük.
A másik sarokkő Magyarország európai uniós csatlakozásának várható dátuma volt. A csatlakozás 2004-re esik, ezért az ország középtávú gazdaságpolitikai programjában szavunkat adtuk, hogy 2006-ra az államháztartás hiányát a GDP 2 százalékára csökkentjük. Ez az a cél, amit el kell érnünk.
Szeretném világossá tenni, hogy a deficit csökkentésére mindezek ellenére mégsem az európai uniós csatlakozás miatt van elsősorban szükség. Egy kicsi, nyitott gazdaságban az államháztartási hiány túlzott szintje főként két veszélyes következménnyel járhat: a külső egyensúly megbomlásával, illetve az államháztartás kiszorítási hatásának növekedésével, a reálkamatok megugrásával. Az elmúlt két év gazdaságpolitikájának eredményeképpen mind a két hatásnak látszanak jelei. Ez így nem mehet tovább.
Egy stabil, hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés nem alapozható meg 15 százalékos reálfelértékelődéssel, a teljesítményektől elszakadó béremelésekkel vagy rekord szintű reálkamatokkal. Ezeket a káros következményeket nem lehet kivédeni, a költségvetésből egyedi alapon szétosztott vagy inkább osztogatott tízmilliárdokkal. Ezek csak aprópénzek a gazdaság alapvető folyamataihoz képest. A mi gazdaságpolitikánknak pontosan az a lényege, hogy a vállalkozások számára érdemi ügyekben segítsen a fejlődési lehetőségek javításával.
Tisztelt Képviselők! Még egy dolgot kell világosan látnunk. Ha nem az EU-csatlakozás kapujában állnánk, akkor a gazdaságpolitikával szembeni hitelesség romlása miatt már 2003-ban rákényszerülnénk egy gazdaságpolitikailag túlzott mértékű kiigazításra. Szerencsére, ma már nagyobb a mozgásterünk annál, hogy ez elkerülhetetlenné váljon, de ez nem jelenti azt, hogy bármekkora is lehet a hiány. Ha most nem lépnénk, akkor 2004-2005-ben nagy árat kellene fizetnünk egy valódi, komolyan megszorító költségvetéssel. Az alternatívák világosak, a döntés felelősségével kell majd most szembenéznünk.
Botorság lenne azonban, ha a deficit csökkentésében nem érvényesítenénk a fokozatosság elvét. Bizonyíték erre, hogy elődeim is ezt tették, amikor az előző kormány 2003-ra 2,8 százalékos államháztartási deficitet vállalt ebben, a "Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához" címet viselő dokumentumban (Domokos László: Az irányelvek hol vannak?), Budapest, 2001. április. Talán "a szék határozza meg a tudatot" elv érvényesül, amikor az akkori kormánypártok ma ellenzékiként azért kardoskodnak, hogy a tervezett 4,5 százalékos jövő évi államháztartási hiányt emeljük fel 5 százalékra. Hangsúlyozom még egyszer, hogy alig több, mint egy évvel ezelőtt még 2,8 százalékról beszélt az előző kormány. E javaslat elfogadása felelőtlenség lenne részünkről, mert valamikor a nem túl távoli jövőben fájdalmas megszorító intézkedéseket tenne szükségessé. Nem fogadhatjuk el a javaslatot azért sem, mert bár a hiány csökkentésének kényszere látható, ez nem egy kényszeredett költségvetés. Ez a költségvetés elveink szerint való, híven tükrözi az új kormány gazdaságfilozófiáját, következésképpen nem engedhetünk belőle.
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a költségvetéssel ismét lezárul egy mesterséges gazdaságélénkítési kísérlet Magyarországon. Lezárult, mert ismét bebizonyosodott, hogy a sokat emlegetett belső motor egy kicsi, nyitott gazdaságban sokat fogyaszt, mégis egyre lassabban visz csak előre. Ez a költségvetés nem megszorító, hanem takarékos. Nem megszorító, mert tartalmazza mindazon jóléti kiadások fedezetét, amelyekkel a kormány az első száz napban megteremtette a közalkalmazottak megbecsülését, igazságot szolgáltatott a nyugdíjasoknak, adómentessé tette a minimálbért. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miniszteri fizetés!)
Ezzel a költségvetéssel áttérünk az Európai Unió statisztikai módszertanára is. Ez a lépés egyszer és mindenkorra kizárja, hogy az állam a jövőben olyan simlis módon gazdálkodjon (Derültség a kormánypárti sorokban.), mint tette azt az elmúlt két évben. Az Unió módszertana nem engedi, hogy bármilyen költségvetésen kívüli szervezet állami feladatokat lásson el anélkül, hogy az ki lenne mutatva a büdzsében. Nincs többé kormányzati dugipénz. Az adótörvények módosításainak elfogadásával az Országgyűlés jóváhagyta a költségvetés bevételeit is. Mostantól azoknak, akik kiadásnövelő intézkedéseket kezdeményeznek, azt is meg kell mondaniuk, hogy a többlettámogatást honnan vegyük el.
Tisztelt Képviselők! Pár szót a gazdaságpolitikai alapvetésekről a jövő évi költségvetés kapcsán! 2003-ban még nem számolhatunk érdemi világgazdasági fellendüléssel, és ez meghatározza a makrogazdasági pálya kereteit is. Magyarország új gazdaságpolitikai programjának középpontjában a versenyképesség javítása áll. Célunk, hogy ne állami osztogatással, hanem a vállalkozási környezet javításával teremtsük meg a kiegyensúlyozott növekedés feltételeit. Az állami támogatás ugyanis olyan, mint a kábítószer: elfedi a valóságot, és menthetetlenül hozzá lehet szokni. A vállalkozói versenyképesség javításához nem szubvenciókra, hanem a vállalati költségek csökkentésére van szükség, amit a vállalkozások terheinek mérséklésével tud a kormány támogatni. Az adócsökkentések nyomán a vállalkozások bérköltséget és más adóterheket takaríthatnak meg, felszabaduló forrásaikat pedig ismét beruházásokra, új munkahelyek teremtésére fordíthatják.
Az államháztartási hiány ésszerű csökkentésével hozzájárulunk ahhoz, hogy az állam ne szívja el a megtakarításokat a beruházások elől. Ez a takarékosság nem jelenti azt, hogy a kiemelt területek ne jutnának az ideit lényegesen meghaladó forrásokhoz. Jövőre oktatásra több mint 20 százalékkal, egészségügyre több mint 10 százalékkal, jóléti szolgáltatásokra is több mint 8 százalékkal költhetünk többet, mint idén. A takarékos szemléletű költségvetés az egyik alapfeltétele annak, hogy 2003-ban Magyarországon megálljon a beruházási ráta elmúlt években tapasztalható csökkenése, és a túlfűtött belföldi kereslet helyett ismét az export váljon a GDP húzóágazatává. Az államháztartási hiány csökkentésére és a versenyképesség javítására irányuló gazdaságpolitika az infláció további csökkentéséhez is hozzájárul.
A költségvetési politika néhány kiemelt területéről szólnék néhány szót. A 2003. évi költségvetés fő üzenetét röviden abban lehetne összefoglalni, hogy a kiegyensúlyozott fejlődés, a fokozottabban ellenőrzött közpénzfelhasználás és a szigorú, de hatékony gazdálkodás hordozója ez a költségvetés.
Tisztelt Ház! Számomra önmagában nem értelmezhető, hogy egy adott területre 1 milliárd forinttal több vagy kevesebb jut. Az igazi kérdés az, hogy mit kapnak ezért az adófizetők. Engedjenek meg néhány szót a jövő évi prioritásokról! Ez a költségvetési politika keretet teremt ahhoz, hogy több pénz jusson a gyermekes családok terheinek csökkentésére, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítési kedv ösztönzésére, a vállalkozások támogatására. A költségvetési politika kedvezményezett területei a családpolitika, az oktatás és szakképzés, az egészségügy továbbfejlesztése, az agrár-, vidék- és területfejlesztés, a lakástámogatási rendszer, a közlekedés feltételeinek javítása. Ezen belül kiemelt szerepe van jövőre a közszférában a bérek alakulásának. A kormány a száznapos programnak megfelelően szeptemberben 50 százalékkal megemelte a közalkalmazottak bérét, egyúttal szolidaritásra kérte a versenyszféra dolgozóit, mérsékelt béremelési igénnyel járuljanak hozzá a versenyképesség megőrzéséhez.
(10.00)
A visszafogott béremelést az állam azzal segíti, hogy a személyi jövedelemadó-terhelés csökkentésével, a minimálbér adómentessé tételével mérsékli a bruttó és nettó keresetek közötti különbséget. Ezáltal lehetővé válik, hogy az alacsonyabb béremelések is reálbér-emelkedést eredményezzenek. 2003-ban ezek után a közszférában néhány kiemelt területen további béremelés is lesz. Ilyen terület az igazságszolgáltatás, ahol két lépésben 50 százalékos béremelés valósul meg a bíráknál és ügyészeknél, de szintén béremelésre számíthatnak év közepétől a köztisztviselők is.
Vannak, akik számon kérik rajtunk a januári béremelést. Vegyük ezért például azt az esetet, amikor valaki hitelért folyamodik egy bankhoz. Akkor nem az a kérdés, hogy mennyivel emelkedett a fizetése valakinek januárban vagy éppen júliusban, hanem az, hogy mennyi az éves jövedelme, és erre a kérdésre minden közalkalmazott és minden köztisztviselő kedvezőbb választ adhat jövőre, mint idén.
A családtámogatásokról néhány szót. A családok helyzetének javítása a törvényjavaslat kiemelt prioritásaként a gyermekneveléssel összefüggő ellátások növekedésében jut kifejezésre. A minden gyermek után egyformán járó családi pótlék jelentősen emelkedik. Nő az anyasági támogatás, és 9,5 százalékkal emelkedik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. A kisgyermekes családok érdekében döntött a kormány az ötnapos fizetett szabadság biztosításáról az újdonsült apák számára, valamint a nagyszülői gyes nyugdíj melletti folyósításának lehetővé tételéről.
De szintén fontos feladat lesz jövőre az oktatás feltételeinek javítása. Az egyre bővülő felső- és közoktatási szolgáltató piacon a tulajdonosi és megrendelői szerepkört egyszerre betöltő államnak arra kell törekednie, hogy egyrészt egyenlő esélyek érvényesüljenek valamennyi intézmény számára, másrészt versenyhelyzet legyen közöttük.
Néhány jövő évi változás: a kormány visszaállítja a hallgatói normatíva eredeti reálértékét, és fokozatosan emelni fogja azt a későbbiekben. Folytatódik az iskolák ellátása számítógépekkel, szoftverekkel, tartalmas oktatóprogramokkal, és megvalósul a magyar iskolahálózat egységes internethálózatra kötése. A mondhatni kötelező jellegű célok mellett a kormány különös figyelmet fordít az elkövetkező években az integrált nevelés támogatására a hátrányos helyzetű gyermekeknél, különösen az etnikai kisebbségek esetében.
De fontos terület az egészségügy is. A jövő évi költségvetés számos, az egészségügyi alapnál, illetve a szaktárcánál szereplő forrást tartalmaz az egészségügy modernizációjára, amelyek az egészségügyi és a szociális területet érintő reformokat megalapozzák. Jövőre 5 milliárd forinttal nő a gyógyító-megelőző ellátásokhoz kapcsolódó kiadások összege. Ez egyébként évek óta alig változott. De említhető a gyógyászati segédeszközök támogatására fordítható jövő évi kiadási előirányzat is, amely 15,6 százalékkal lesz magasabb az ideinél.
Ahhoz, hogy az országban egy egyenletes gazdasági növekedés kialakuljon, az ország minden részének fejlődnie kell. Éppen ezért, a kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően kiemelt feladat az agrárgazdaság szerkezetének átalakítása, a vidék- és területfejlesztés. A mezőgazdaságra szánt költségvetési források két tekintélyes szelete, a 10, illetve 7,5 milliárd forintos garanciakeret, miközben az ágazat jövő évi jövedelempozícióját javítja, a 2002. év végéig lezajló, 60 milliárd forintos, továbbá a 2003-ban induló 12,5 milliárd forintos adóskonszolidáció. A közvetlen területfejlesztési célú előirányzatok 25,5 milliárd forintról 32,2 milliárd forintra nőnek. Ebből összességében 15 milliárd forint szolgálja a hátrányos helyzetű kistérségek, vállalkozási övezetek fejlesztési támogatását.
2003-ban tovább fejlesztjük a lakáshoz jutás támogatási rendszerét is. Az ifjú házasoknak komoly segítséget jelent a megemelt, decembertől igényelhető szociálpolitikai támogatás. Ennek összege egy gyermek után 200 ezerről 500 ezer forintra, két gyermek után 1,2 millió forintról 1,6 millió forintra, három gyermeknél 2,2 millió forintról 2,7 millió forintra, négy gyermeknél pedig 2,4 millió forintról 3,2 millió forintra emelkedik. Ez az ellátás egyébként már évek óta változatlan volt. További könnyebbség, hogy ez a támogatás akkor is igénybe vehető, ha a gyermekek még csak a szülők fejében fogantak meg. Az idén várható 128 milliárd forinttal szemben lakástámogatásra 2003-ban 140 milliárd forint jut majd.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése is fontos feladat a jövő évi költségvetésben. Stratégiai cél az autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének befejezése, illetve folytatása. A kormány nem állítja le a '98-as gyakorlattal szemben az autópálya-építéseket, sőt a ciklus egészét tekintve a korábbiakat meghaladó mértékű beruházásokat tervez. Ezzel egyidejűleg növekvő források szolgálják a települések közötti, illetve a településeket elkerülő úthálózat fejlesztését és karbantartását. Különös súlyt kell fektetni a nehezen megközelíthető kistelepülések feltáró útjainak kiépítésére, illetve korszerűsítésére.
Lényeges eleme a jövő évi költségvetésnek a szociális terület és ezen belül kiemelten a nyugdíjasok helyzete. Jövőre a nyugdíjasok az utolsó fillérig megkapják a törvény szerint nekik járó, 8,4 százalékkal emelt összegeket, és ezen túl elindul a 13. havi nyugdíj intézményének bevezetése, és így összesen több mint 5,4 százalékos vásárlóerő-javulást, vásárlóérték-javulást tapasztalhatnak majd a nyugdíjasok jövőre. Többé nem fordulhat elő az, ami 1999-ben, amikor a törvény szerint járó 20 százaléknál 5,8 százalékponttal kevesebbet kaptak a nyugdíjasok.
Ahhoz, hogy a gazdaság hatékonyan és gyorsan tudjon fejlődni, a foglalkoztatáspolitika területén is további lépésekre van szükség. A törvényjavaslat forrást biztosít a közmunkaprogramok szervezésére és finanszírozására, az Európai Unióhoz történő csatlakozás foglalkoztatást érintő feladatainak megvalósítására. Jövő év júliusától a munkanélküliek ellátórendszerében új támogatási forma is megjelenik, az álláskeresési támogatás.
Ahhoz, hogy a költségvetés jövőre hatékonyan tudjon gazdálkodni, még egy fontos terület van, amire utalni kell: a privatizáció, az állami vagyonkezelés. Az előző kormány négy éve alatt bebizonyosodott, hogy egyes állami kézben lévő vállalatokban indokolatlan az állami tulajdon fenntartása. Az ÁPV Rt. eredményessége a rábízott vagyon kezelésében hanyatló tendenciát mutatott. Az 1998-ban még közel 34 milliárd forint adózás előtti eredményt produkáló portfólió jövedelmezősége 2001-re gyakorlatilag nullára csökkent. Ezek azok az okok, amelyek szükségessé teszik az állami vállalatok eladását és a tartós állami tulajdonban maradó cégek profi menedzselését. 2003 ismét a privatizáció éve lehet Magyarországon. Az ebből származó bevétel azonban nem használható fel a költségvetés lyukainak betömködésére, hanem a hosszú távú fejlesztési lehetőségek megalapozásában kell hogy segítsen.
A központi költségvetés, illetve az alapok mellett az államháztartás legnagyobb alrendszere a helyi önkormányzatok területe. A helyi önkormányzatok 2003-ban növekvő feladataiknak megfelelő központi és helyi forrásnövekménnyel számolhatnak. A kormányprogrammal összhangban az önkormányzati bevételeken belül a helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint a gépjárműadó átengedési mértékének megduplázásával nő a helyi bevételek súlya. A pótlólagos feladatok, valamint az állami hozzájárulások és a helyben képződő források önkormányzatonkénti összhangjának megteremtése érdekében lényegesen, 56 százalékkal nagyobb összeget javasolunk fordítani az alacsony jövedelmű önkormányzatok támogatására.
Mindezek mellett az önkormányzatok munkáját néhány új program is segíti.
(10.10)
Elindítottuk a fogyatékosokat támogató szolgálatokat, hozzájárulunk az iskolák taneszközellátásához; azzal is mérsékeljük az önkormányzatok terheit, hogy az új tanévtől a hátrányos helyzetűek az alsó tagozatban ingyen juthatnak majd tankönyvhöz, illetve ingyen étkezhetnek az óvodában.
Sokan kétségbe vonják, hogy Budapest számára is tartalmaz pozitívumokat a 2003. évi költségvetés, ezért néhány elemét érdemes megemlíteni külön is ennek a területnek. Budapest esetében a jövő évi állami támogatások növekménye jelentősen meghaladja az országos átlagot. Emellett az infrastrukturális beruházásaihoz, a Fővárosi Önkormányzat EIB-hiteléhez a kormány - szemben az elmúlt évek gyakorlatával - kész költségvetési garanciát biztosítani, ami elősegíti Budapest számára azt, hogy olcsóbban tudja ezeket a hiteleket felvenni. Emellett a címzett támogatások között kiemelendő a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciója, amelynek 6,6 milliárd forintos beruházási összköltségéből 5 milliárd forint a központi költségvetési állami támogatás.
A kultúráról is, azt hiszem, mindenképpen említést kell tenni. A takarékos költségvetés mellett sem mellékes a kormány számára az emberek számára az igényes szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása. Kiemelt, 4,7 milliárd forint támogatást kap 2003-ban a magyar filmművészet, az art-mozik pedig 500 millió forint új központi támogatással számolhatnak jövőre. Az elmaradt felújítások megvalósítása érdekében az önkormányzati fenntartású állat- és növénykertek, vadasparkok részére 410 millió forintos keret szerepel a tervezetben, amely a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójához további 300 millió forinttal járul hozzá. Harmadával nő a Magyar Rádió zenei együtteseinek támogatása, és 133 millió forintos támogatást biztosít a kormány Az '56-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány számára.
Jövőre csaknem kétszeresére emelkedik a kábítószer-ellenes célokra fordítható előirányzatok összege, amit 2003-ban és 2004-ben PHARE-támogatás is kiegészíthet. Annak ellenére, hogy évente visszatérő kiadás, és amelynek rendre a költségvetés általános tartaléka tudott csak a forrása lenni, a 2003-as költségvetés tartalmazza először a Forma-1 Magyar Nagydíj jogdíjának fedezetét. Emellett a 2004-es olimpiára történő felkészülés érdekében nő a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása, és szerepel a szaktárca költségvetésében az ez év januárjában egyetlen fillér fedezet nélkül létrehozott Nemzeti Utánpótlás-nevelő Intézet támogatása is.
Az EU-csatlakozás az egyik legfontosabb eleme a jövő évi költségvetésnek, és ez szinte minden szintjén és minden fejezetében megjelenik ennek a kötetnek. Jövőre, a várható csatlakozás fényében, kiemelt cél ezért az Európai Unióhoz való felzárkózás gyorsítása, az ehhez szükséges intézményrendszer mielőbbi kiépítése. A csatlakozási folyamatot 2003-ban az előcsatlakozási programok keretében megvalósuló fejlesztések támogatják. A már futó PHARE-projektek mellett végre elindulnak a mezőgazdaság modernizációját és a vidékfejlesztést elősegítő SAPARD-programok, továbbá a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ISPA-projektek. Ezek számos ágazatban növelik a mozgásteret, a társfinanszírozási kötelezettséggel keletkező forráslekötésekkel együtt. A csatlakozásra történő felkészülést elősegítő intézmények, amellett, hogy a költségvetési struktúrában is hoznak majd változást, a kialakításukból és fenntartásukból fakadóan terheket is jelentenek a költségvetésnek.
Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy e helyütt mondjak köszönetet az Állami Számvevőszéknek is, amiért idén is gyorsan és körültekintően véleményezte a költségvetés tervezetét - nem volt rá túlzottan sok idejük, ezért köszönet illeti őket. Nincs hibátlan költségvetés, ezért a számvevők munkája nélkülözhetetlen, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 2003-ban az állam a kellő gondossággal tudja felhasználni majd az adófizetők pénzét, és mi továbbra is számítunk az ő segítségükre.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő tervezet javaslatot tesz a 2002. évi költségvetés módosítására is. Ez a javaslat olyan mértékben emeli meg az idei deficitet, hogy az új kormány egy korábbi önkorlátozó lépése miatt már pótköltségvetés készítését írja elő a pénzügyminiszternek. Tekintettel arra, hogy ezt a javaslatot legkorábban december 23-án fogadhatja el az Országgyűlés, egy ilyen pótköltségvetés készítésének kötelezettsége lényegében egy hétre vonatkozna, és egy hét alatt kellene elkészülnie. Az elfogadásról, azt hiszem, már nem is kell említést tenni; ez értelmetlen és lehetetlen. Ezért a javaslatban felmentést kérek az államháztartási törvény e pontjának alkalmazása alól.
Az ellenzéki képviselőket arra kérem, hogy a szavazáskor legyenek tekintettel arra is, hogy a 2002-es költségvetés módosítása valójában az előző kormány költségvetésének tisztázása. Ha valaki, hát önök tudhatják, hogy miért nem az állam maga építette az autópályákat, miért nem az állam építette újjá a Budapest Sportcsarnokot, és még sorolhatnám. De ezek a lépések mind olyan állami kötelezettségvállalásokat jelentettek, amelyek megkerülhetetlenek, és közgazdasági értelemben már ma is az állam adósságát képezik. Bízom ezért benne, hogy a tisztelt Házat ezen a szavazáson nem az érzelmek, hanem a racionalitás vezérli majd. Mert ahogyan Kossuth Lajos mondta: "Ma mi vagyunk e nemzet miniszterei, holnap mások lehetnek, ez mindegy. A nemzet ezzel a minisztériummal vagy másikkal kell hogy megmentse a hazát." Szerencsére ma már a haza megmentése nem elsőrendű feladat, de azt gondolom, hogy ezek a gondolatok mindenképpen figyelmeztetőek. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
A következő napokban itt, az ország házában, de mindenhol, mindenki számára meghatározó a költségvetési tárgyalás kimenetele. Mindannyiunk jövőjéről is szól ez a vita. Ezért arra kérem önöket, hogy segítsék továbbjavítani az önök előtt fekvő javaslatot. Mi minden reális megtakarítási javaslatot örömmel fogadunk, és nem zárkózunk el a költségvetési hiányt tovább nem növelő, ésszerű kompromisszumoktól.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ez a költségvetés arról szól, hogy Magyarország tiszta kézzel, egyenes úton csatlakozzon Európához, és megteremtsük a feltételeit egy hosszú távon is fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek. Mindannyiunk élete csak így válhat könnyebbé és tartalmasabbá. Kérem ezért, hogy szavazataikkal támogassák az önök előtt fekvő javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
