DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsőként kerül sor a '90 óta megválasztott parlamentek történetében arra a formára, hogy a költségvetési bizottság foglalja össze a Házszabály 120. §-a (2) bekezdésének alapján a bizottságokban elhangzott vitát, és ismerteti azt az Országgyűlésben. Miután ebben a kérdésben némi vita bontakozott ki a parlamentben, ezért a mai reggel az ügyrendi bizottság ülést tartott, és hallhattuk, hogy milyen módon foglalt állást, milyen módon szabályozza ezt a kérdést, így viszonylag egyértelmű a lehetőségünk és a kötelezettségünk ebben a dologban.
A költségvetési bizottság elmúlt heti ülésén már eszerint járt el, hiszen megismerhettük valamennyi más bizottságban megfogalmazódott kisebbségi és többségi véleményt. E véleményeket a bizottság tagjai írásban a bizottsági ülésen megkapták, és e vélemények ismeretében hozhatta meg a bizottság a döntését az alkalmasság kérdésében, valamint abban a kérdésben, hogy egy többségi és egy kisebbségi vélemény előadója lesz ma az Országgyűlésben, akik ismertetni fogják a többi parlamenti bizottságban lefolytatott vita konklúzióját, végeredményét, és ilyen módon foglaljuk össze azt a munkát, amit az elmúlt héten a parlament bizottságai a költségvetés általános vitára való alkalmassága ügyében lefolytattak és döntésként meghoztak.
A lefolyt vita összegzését a bizottságok sorrendjében kívánom megtenni, lévén ha tartalmi összefoglalást próbálnánk tenni, előfordulhat az az eset, hogy valamelyik bizottságra nem kerül sor, pedig - értelmezésünk szerint - a Házszabály ezen rendelkezése csak abban az esetben teszi lehetővé a bizottságok véleményének a kihagyását az ismertetésből, ha valamelyik nem közli a költségvetési bizottsággal a bizottsági ülésen megfogalmazott többségi vagy kisebbségi véleményt. Úgy vélem tehát, hogy az eljárásrendet érdemes volt tisztázni így az elején, annak érdekében, hogy a későbbiek során az ebben az ügyben kialakult gyakorlat működhessen a parlamentben.
(10.40)
Az alkotmányügyi bizottságban a beterjesztett költségvetési javaslattal kapcsolatban alapvetően két fejezet témakörében bontakozott ki vita, és folytattak le hosszasabb vitát, nevezetesen: a bíróságok és az ügyészségek fejezetével foglalkoztak. Mindkét fejezet kapcsán megállapításra került az, hogy a korábban elmaradt költségfedezetek miatt a 2003. évben szükséges részben egy komolyabb bérfejlesztés végrehajtása, melynek a fedezeteként a költségvetésben megtalálható az a 25 százalékos bérnövekedési fedezet, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és a pénzügyminiszter úr tárgyalásainak eredményeképpen a 2003. évi költségvetésbe bekerült. Továbbá az is megemlítésre került e bizottság vitájában, hogy örömmel üdvözli a bizottság, hogy az ítélőtáblák kialakításának dologi feltételei, anyagi fedezete is megjelenik a 2003. évi költségvetésben.
Van egy véleményeltérés is, ami megjelent a bizottság vitájában is, nevezetesen abban a kérdésben, hogy a 2003. évben elégséges-e az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslata szerinti beruházások fedezetére a költségvetésben szereplő összeg, vagy pedig a 2004. évre kell majd magasabb összeget biztosítani. Itt a bizottság álláspontja az volt, hogy az ország lehetőségei szerint lehet csak a 2003. évben a korábbi évek elmaradt beruházásait indítani, és nagyobb lehetőség és nagyobb esély van arra, hogy a 2004. évben folytatódó beruházásokként valósuljanak meg a korábban, az előző négy évben elmaradt beruházások.
Csakúgy, mint az alkotmányügyi bizottság, a parlament valamennyi bizottsága általában a kormánypárti és ellenzéki aránynak megfelelő szavazataránnyal és szavazattöbbséggel fogadta el és találta általános vitára alkalmasnak a benyújtott törvényjavaslatot.
Így történt ez az egészségügyi bizottságban is, ahol az egészségügyi bizottság szakterületének megfelelően, említésre került, és a bizottság többségi véleményeként megfogalmazódott, hogy egyetértenek azzal, hogy beépítésre került a közalkalmazottak béremelésének fedezete, valamint a 13. havi bér felének a fedezete a költségvetésbe. Továbbá megelégedéssel fogadta a bizottság többsége azt, hogy a népegészségügyi program folytatásának fedezete is bent van a költségvetésben, valamint a gép-, műszerbeszerzésekre, az egészségügyi ellátórendszer konszolidációjának lehetőségére is források vannak a következő évi költségvetés tervezetében. A gyógyszer- és gyógyászati segédeszközkassza tervezett keretei pedig lehetőséget teremtenek a minőségi betegellátás javítására. Ugyanakkor a többségi véleményben is megfogalmazásra kerül az, hogy az egészségügy területén is csak az ország gazdasági lehetőségeinek korlátain belül volt mód és lehetőség az egészségügyi kiadások tervezésére, bővítésére a 2003. évben.
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság többsége is alkalmasnak találta a javaslatot általános vitára, természetesen a bizottság feladat- és hatásköréből adódóan, elsősorban az egyházak, a hazai és határon kívüli kisebbségek támogatásának rendszerével foglalkoztak. Ennek részeként a bizottság többsége örömmel üdvözölte, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása 24 százalékkal növekszik, ugyanakkor a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatásának nagyobb növekedését tartották volna célszerűnek. A többségük tudomásul vette, hogy a költségvetésben bizonyos területen van olyan korlát, ahol növekedési lehetőség nincs, azonban nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy az idei mintegy 24 milliárd forinttal szemben a következő évben közel 30 milliárd forint lesz a költségvetési törvényjavaslat alapján az a forrás, ami az egyházügyi államtitkárságon keresztül az egyházak támogatására fordítható Magyarországon.
Megelégedéssel vette tudomásul a bizottság többsége azt, hogy a kistelepüléseken szolgáló lelkészek állami jövedelemkiegészítésére 1,4 milliárd forint van elkülönítve, továbbá hogy az át nem adott, volt egyházi ingatlanok utáni járadékra további 7 milliárd forintot meghaladó összeg szerepel a költségvetési javaslatban.
Emelkedik a hitoktatás segítésére - 2,3 milliárdról 3,6 milliárd forintra - a forrás, emelkednek továbbá az Egyházi Kulturális Alap működésére rendelkezésére álló források is. Megelégedéssel szóltak a bizottsági ülésen arról, hogy az ukrán kisebbség kapcsán az ukrán székház kérdésének megoldása is szerepel a költségvetés tervezetében.
Minőségi áttörésként értékelik a bizottság többségének képviselői, hogy a kisebbségi kulturális autonómia támogatására szánt összeget, illetve a roma integrációs programokra szánt kereteket is sikerül emelni a költségvetés tervezete szerint.
Az európai integrációs ügyek bizottságában fontosnak ítélték azt, hogy az európai uniós támogatások igénybevételéhez szükséges saját erő biztosított a költségvetésben, a hazai társfinanszírozás megfelelően szerepel, így különösen az ISPA és a SAPARD esetében ott vannak azok a források, amelyek az európai uniós támogatások hazai felhasználásához hazai társfinanszírozásként szükségesek. Rendkívül fontosnak ítélték azt is, hogy a hazai felkészítés és az Európai Unióval kapcsolatos kommunikáció megfelelő forrásokkal biztosított legyen - a Külügyminisztériumban ezzel kapcsolatos érdemi és értékes munka folyik. Ebben külön kiemelt szerepet tulajdonított a bizottság többsége annak, hogy a kommunikációs közalapítványnál is el fog indulni a jövő évben egy ilyen folyamat. Fontos, hogy az uniós népszavazást megelőzően ennek az eredményét érzékelni lehessen az országban.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban megfogalmazódott vélemények arról szólnak, hogy a munkaügyi terület finanszírozása a járulékcsökkenés ellenére növekszik, több jut az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetésére, az Európai Unióval kapcsolatos intézményrendszer megteremtésére, kialakítására források vannak a költségvetésben. Rendkívül nagy jelentőségűnek ítéli a bizottság azt, hogy az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése kiemelten jelenik meg a költségvetésben több előirányzatban.
A költségvetés tartalmazza a foglalkoztatási törvény módosításával kapcsolatos pénzügyi fedezeteket is, és először pozitívumként említi ez a bizottsági vélemény azt, hogy a költségvetésben nincs a várható inflációt lényegesen alultervező inflációs prognózis, azaz a reális értéken történő tervezés lehetővé teszi azt, hogy a valóságos folyamatokhoz igazodjanak a kiadási előirányzatok is.
A foglalkoztatási bizottság is, a többi bizottsághoz hasonlóan, többségi szavazással általános vitára alkalmasnak ítélte a beterjesztett javaslatot.
A honvédelmi bizottságban kialakult vélemények nyilvánvalóan a honvédelmi költségvetéssel foglalkoztak elsősorban. Ennek részeként jelentős eredménynek tartják, hogy a 2003. évben a bázisévhez viszonyítva mintegy 20 százalékkal nagyobb kiadási előirányzat fog rendelkezésre állni a honvédelem területén, lehetővé teszi a kiemelt prioritások teljesítését, elsősorban a személyi állományt érintő kiadások teljesülését a költségvetésben, ugyanakkor megvan a fedezet a nagyarányú béremelkedésre, ami a 2002. év folyamán lezajlott, és ez a 2003. évben folyamatosan beépül a kiadások közé.
Jelentős összegben emelkedik a lakásépítésekre, lakástámogatásokra és az életkörülmények sokoldalú javítására fordítható forrás a honvédelmi költségvetésben, ami nyilvánvalóan a személyi állomány jobb megbecsülését fogja eredményezni a 2003. év végére is.
Prioritást kapnak a nemzetközi kötelezettségekből, elsősorban a NATO-tagságból eredő kötelezettségeink, így szerepel a haderőfejlesztésre szánt kiadások fedezete között a Gripen-vadászrepülőgépek bérletéért fizetendő összeg, valamint a hadfelszerelés ütemes felújításának biztosítása is.
Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága, szintén többségi szavazással, általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. A bizottság többségi véleményében megfogalmazódik, hogy a beterjesztett törvényjavaslat összhangban van azzal a makrogazdasági feltételrendszerrel, amelyben Magyarország vélhetően a 2003. évben a tevékenységét, a költségvetési gazdálkodását folytatni fogja. Fontosnak említette a bizottság azt, hogy a jövő évi költségvetésre a készülő nemzeti fejlesztési tervvel összefüggésben kell figyelni, és figyelni kell a költségvetési előirányzatokat.
A turizmust érintő alprogram is kidolgozásra kerül a nemzeti fejlesztési tervben, és az előkészítő munkák 2003. évi fedezetére a bizottság biztosítottnak látja a forrásokat a költségvetésben.
(10.50)
A turisztikai célelőirányzat javasolt mértékét az utóbbi évek harmadik legmagasabb összegének ítélte meg a bizottság. Ebből következően az előző évben már eldöntött és lekötött mintegy 10,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállaláson túlmenően rendelkezésre álló források, valamint a három évre lehetséges 70 százalékos előredöntési lehetőség megteremti annak lehetőségét is, hogy a fejlesztési célokra rendelkezésre álló keret a következő években megfelelő ütemben, több évre előretekintve kerüljön felhasználásra. Az idegenforgalmi bizottság fontosnak ítélte az adótörvények kapcsán meghozott döntéseket is megemlíteni: az üdülési csekkekkel, a falusi szállásadásból származó bevétel adómentességével, valamint az idegenforgalmi hozzájárulás befizetési kötelezettségének megszűnésével kapcsolatban hozott döntéseket. Mindezek növelik az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozóknál maradó forrás összegét, ilyen módon az idegenforgalom fejlesztésére fordítható összegeket is.
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága a vitában többségi véleményként megállapította azt, hogy a törvényjavaslat a praktikus és takarékos állam irányába mutat. A bizottság elsősorban a GYISM költségvetési fejezetével foglalkozott a vitájában, és megállapították azt, hogy a javaslat megteremti azon programok finanszírozásának lehetőségét, amelyekről az előző ciklusban döntés született, azonban átmenő finanszírozásként most kell a következő évben beépíteni a költségvetési fedezeteket. Példaként említették meg a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet finanszírozását, illetve azt, hogy most először a Forma-1 finanszírozása is a költségvetés beterjesztett javaslatának részeként került megfogalmazásra. Az ifjúsági ügyekkel kapcsolatban kiemeli a bizottság, hogy az előterjesztés számos olyan elemet tartalmaz a gyermekek, fiatalok életkörülményeinek javítására, amely korábban nem szerepelt a költségvetési előterjesztésekben, és az is fontos, hogy a többi tárcával összehangoltan történjen meg a források felhasználása a 2003. évben.
Az informatikai és távközlési bizottságban megfogalmazott többségi vélemény alapján, mely szintén alkalmasnak ítélte a javaslatot általános vitára, igen jelentősnek ítélték azokat a meghozott döntéseket az adótörvények kapcsán, amelyek részben fejlesztési adókedvezményt biztosítanak a 100 millió forint értékű széles sávú internetberuházások esetén. Fontosnak ítélték azt is, hogy az egyéni vállalkozók és társaságok a számítástechnikai eszközök után évi 50 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazására kaptak lehetőséget, valamint az egyéb kedvezményes számítógép-használat és internet-hozzáférés lehetőségét, amely beépült a korábban hozott döntéseinkbe. Az informatikai és távközlési bizottság az uniós csatlakozással összhangban lévőnek, az ottani feladatokhoz megfelelő forrásokat biztosítónak ítélte meg a benyújtott törvényjavaslatot.
A költségvetési bizottság vitájáról - amely bizottság szintén alkalmasnak ítélte a javaslatot általános vitára - az összefoglalóm végén szeretnék majd szólni.
Abból következően, miután a környezetvédelmi bizottságban írásban csak kisebbségi véleményt fogalmaztak meg, ezért a többségi vélemény ismertetésére nem kerülhet most itt sor.
Ugyanakkor a kulturális és sajtóbizottság véleményét szeretném a továbbiakban ismertetni, mely szerint számos területen a kulturális költségvetés bővítését tapasztalta a bizottság többsége. Ebből következően megelégedéssel veszi azt tudomásul, hogy a közalkalmazotti béremelés áthúzódó következményeinek, valamint az intézményrendszer működőképességének forrásfedezete a 2003. évi költségvetés beterjesztett javaslatában rendelkezésre áll. Fontosnak ítélte a bizottság megemlíteni azt is, hogy a médiatörvény tervezett változtatását, illetve a közszolgálati részvénytársaságok alaptőke-emelését négypárti egyeztetés előzze meg, és kerüljön sor a költségvetés tárgyalása során ezen egyeztetésre és ebben közös álláspont kialakítására.
A parlament külügyi bizottságában kialakult vélemény alapján a külügyi bizottság fontosnak ítéli azt, hogy Magyarország uniós csatlakozásának feltételeit megteremti a hiány tervezett csökkentési üteme. Fontosnak ítélték azt, hogy az összemérhető és összehasonlítható számok alapján 5,7 százalékkal szemben van 4,5 százalékos hiánymérték tervezve. Ugyanakkor az előretekintés miatt fontosnak tartotta a bizottság azt is megemlíteni, hogy ha Magyarország el akarja érni az Európai Monetáris Unió feltételeit, azaz a 3 százalékos hiány mértékét 2007-re, akkor ez a hiánycsökkentési ütem szükségszerű. Fontos volt a külügyi bizottságban annak a ténynek az ismertetése is, hogy a következő évi költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek az uniós csatlakozás fedezetéül felhasználhatóak, részben hazai társfinanszírozás, részben pedig a tervezett uniós népszavazás költségvetési fedezeteiként is.
A parlament mezőgazdasági bizottságának többségi véleménye több markáns megállapítást tartalmaz. Ezek közül az alábbiakat szeretném ismertetni. A 2003. évi költségvetési javaslat mezőgazdaságra vonatkozó része szemléletében más jellegű, mint a korábbi évek előterjesztései voltak. A kiadási főösszeg, mármint a mezőgazdasággal foglalkozó kiadási főösszeg összehasonlítása a korábbi évek számaival azt mutatja, hogy mintegy 20,7 százalékos növekedés van betervezve. Az agrár- és vidékfejlesztési célra 216 milliárd, a már meghirdetett SAPARD-támogatással együtt 235 milliárd forint támogatás van a költségvetési javaslatban. A nemzeti támogatások esetében a növekmény 11 százalékos mértékű, a SAPARD-támogatások együttes figyelembevételével 21 százalékos nagyságú ez a bizonyos növekmény. Mindkét forrás segíti, segítheti a mezőgazdasági termelők technológiai felzárkózását az európai uniós szinthez az ott megkövetelt fejlesztések végrehajtásával. A meliorációs és öntözésfejlesztési támogatás közel két és félszeresére növekszik, mely nagyon jelentős előrelépés, figyelembe véve az Európát és hazánkat is sújtó tartós aszályos periódust.
Az agrár-környezetvédelmi program megvalósítására a 2002. évi összeg duplája áll rendelkezésre, sikerült a javaslatban ezt megduplázni. Jelentősen bővülnek az agrárgazdasági szolgáltatások fejlesztésére fordítható források, ez a 2002. évi összegnek a háromszorosa. Mindez elősegítheti a hatékonyan működő társulási formák, a tészek működését, amely segítheti a kistermelők, családi gazdálkodók Unióban történő boldogulását is. Növekednek a piacra jutási támogatások, amelyek hozzájárulnak a kiszámítható piaci viszonyok, az árbiztonság megteremtéséhez, és ez rendkívül fontos az Unió előtti utolsó évben, 2003-ban.
A bizottság többségi véleményét megfogalmazók fontosnak tartották megemlíteni azt is, hogy a 2003. évre tervezett többletforrásokon túl a hitelkonszolidáció áthúzódó hatása, valamint a konszolidációs programok, az elmaradott térségek jövő évre tervezett jobb pénzügyi feltételei tovább javíthatják a gazdaságok likviditási helyzetét, hitelképességét, és fontosnak tartják azt is megemlíteni, hogy a következő évre tervezett támogatások szektorsemlegesen állnak majd valamennyi gazdálkodó rendelkezésére, azaz vélhetően a korábbi évek gyakorlatától ebben is eltérés lesz.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában megfogalmazott vélemény szerint a bizottság megállapítja, hogy a nemzetbiztonsági fejezetek a személyi állomány törvényes juttatásainak bérfedezetét a 2003. évre biztosítják. Úgy találta a bizottság, hogy a szolgálatok működőképességének fenntartása szigorú takarékosság mellett és a felhasználás folyamatos ellenőrzésével biztosított. Megállapította a bizottság azt is, hogy a korábban megkezdett, kormányzati döntésen alapuló fejlesztések folytatódnak; a megvalósítás ütemét lassúbbnak ítélik a tervezettnél. A bizottság szükségesnek tartja azt is megállapítani, hogy a korábbi évek fejlesztéseivel kapcsolatban a szolgálatok 2003-ban olyan előkészítő munkát végezzenek, amelyek megalapozzák és előkészítik e fejlesztések 2004. évi további folytatását. E bizottság is többségi szavazással általános vitára alkalmasnak ítélte a beterjesztett javaslatot.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A parlament oktatási és tudományos bizottsága szintén általános vitára alkalmasnak ítélte a javaslatot, és azt fogalmazta meg többségi véleményként, hogy a jogosan felróható hiányosságok ellenére a költségvetés oktatási szempontból összehasonlíthatatlanul jobb az eddigieknél. A közalkalmazotti béremelés problémája az önkormányzatoknál ugyan okozhat nehézséget, annak ellenére, hogy makroszinten a szükséges pénzeszközök biztosítottak, e nehézségek megoldására javasolja újabb technika kidolgozását. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a felsőoktatási és tudományos közvélemény szerint a 2003-as költségvetés előirányzatai a szakma számára további előrelépést jelentenek, a közalkalmazotti bérek emelése pedig példa nélküli. A következő évek költségvetésében is hasonló mértékű előrehaladást szeretnének elérni.
(11.00)
Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága által megfogalmazott vélemény röviden ismertetve: a költségvetés összhangban van azokkal a makrokeretekkel, amelyekben Magyarország 2003-ban vélhetően a költségvetési gazdálkodást folytatni fogja. Az önkormányzatoknál a központi támogatások és hozzájárulások, személyi jövedelemadó átengedett része igen jelentősen, több mint 30 százalékkal növekszik, az önkormányzatok mozgástere ennek ellenére 2003-ban nem bővül, hiszen e többletbevételek lekötöttek az 50 százalékos béremelés következő évi fedezeteként. A jelenlegi problémák megoldására több új elemet tartalmaz a javaslat, és ez azt jelenti, hogy a mostani javaslatban beterjesztett elgondolások szerint sem látja a bizottság kellő mértékben mérséklődőnek az önkormányzatok közötti jövedelmi különbséget. Ésszerű és takarékos gazdálkodást tart szükségesnek az önkormányzatoknál a bizottság, ilyen módon valósítható meg az önkormányzatoknál a megfelelő költségvetési kereteken belül a forrásokkal való gazdálkodásban a feladatok ellátása.
A parlament rendészeti bizottsága megállapította: a bizottság támogatja azt, hogy minden szervezettől feszes, racionális gazdálkodást kíván a beterjesztett költségvetés. Fontosnak tartja, hogy különösen a rendőrségnél a modernizáció a működési, szervezeti keretek, a gazdálkodás alapos vizsgálatával valósuljon meg, történjenek meg az ehhez szükséges változtatások, és szükségesnek tartja azt is, hogy ennek finanszírozása a következő években megteremtődjön. A bizottság többségi véleményében is megfogalmazódik, hogy a 2003. évi költségvetésben a működési költségek nagysága nem elégséges, azt javítani szükséges. A bizottság további elemzést tart szükségesnek a személyi juttatások terén, és a betöltött létszám és a tényleges létszám közötti, valamint a tervezett létszám közötti eltérésekből adódó különbségek vizsgálatában. További vizsgálatot tart szükségesnek, hogy az uniós csatlakozás szempontjából a rendészeti, rendvédelmi vagy bűnüldöző szervek működőképességének milyen a folyamatos fenntartáshoz szükséges finanszírozása, és milyen módon lehet ezt távlatosan és megfelelőképpen biztosítani.
A parlament számvevőszéki bizottságában megfogalmazott többségi vélemény azt tartalmazza, hogy a beterjesztett törvényjavaslat jó, összhangban van Magyarország nemzetközi gazdasági körülmények közötti működőképességének lehetőségeivel, az uniós csatlakozásra való felkészüléssel, valamint azzal a ténnyel, hogy a korábbi évek nem eléggé feszített bevételtervezése oda vezetett, hogy Magyarországon két alkalommal is több mint 200 milliárd forintos többletbevételről döntött a kormány utólagos parlamenti felhatalmazással. Ezt a gyakorlatot mindenképpen megszüntetendőnek és helytelennek ítélték meg a bizottság többségi véleményének megfogalmazói.
A szociális és családügyi bizottságban elhangzott többségi vélemények alapján fontosnak tartják azt, hogy a nyugdíjak, az özvegyi nyugdíjak emelkedése, valamint a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének forrásigénye mintegy 184 milliárd forinttal megjelenik a költségvetésben. Fontosnak ítélik azt, hogy a szociális juttatások önkormányzati normatívája 18 százalékkal, míg a pénzbeli ellátás önkormányzati normatívája 23 százalékkal növekszik; ez összességében 35 milliárdnyi költségvetési többletforrást jelenít meg a költségvetésben. Fontos a családtámogatásra, a szociális válságkezelő programokra fordított többletforrások megjelenése is, valamint a lakástámogatásra fordított összegek 19 százalékos reálértékbeli növekedése.
Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága is általános vitára alkalmasnak tartotta a benyújtott javaslatot, egyetértve azzal is, hogy a társadalmi szervezetek 348 millió forintos működési támogatása az Országgyűlés fejezetéből a miniszterelnökségi fejezethez került, és szükségesnek tartják azt is, hogy a civil szektor képviselői az ilyen forrásokról szóló döntéshozatalban megfelelő képviselettel rendelkezzenek.
Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága is alkalmasnak tartotta a javaslatot általános vitára, hiszen megjelenik a mostani javaslatban több olyan, eddig nem tervezett tétel, úgynevezett térség- és településfelzárkóztatási előirányzat, zsáktelepülések, hátrányos helyzetű térségek és települések infrastruktúrájának fejlesztéséhez és tőkevonzó képességéhez feltételeket teremtő források. Ugyancsak fontosnak tartják a kistérségi alap megjelenését, amely a 150 statisztikai kistérség egyharmadának kínál megoldást feszítő gondok orvoslásához, és fontosnak tartják azt is megemlíteni, hogy sajnálatos kényszerűségből az eddigi öt helyett hét megye lesz az, amelyik megkülönböztetett támogatásban részesülhet, hiszen e megyék egy főre eső GDP-je arra a szintre csökkent, amikor már ez a támogatás szintén indokolt.
Végezetül a parlament költségvetési bizottságában elhangzott többségi véleményről szeretnék szólni, az e bizottság vitájában megfogalmazódottak legfontosabb három gondolatát elmondva. A bizottság többségi véleménye egyetért azzal, hogy e törvényjavaslatban beterjesztette a kormány a 2002. évi költségvetés módosítását azért, hogy az európai gyakorlatnak megfelelő elszámolási rend szerint legyenek elszámolva azok a tételek, amelyek a korábbi kormány előző három és fél éves gyakorlatának helytelen elszámolási tételeit jelentették, így a Magyar Fejlesztési Banknál és más, nem közvetlen költségvetési intézménynél elszámolt tételek hiánynövelő hatását a 2002. évi költségvetésben számoljuk el.
Egyetértett a bizottság többségi álláspontként azzal, hogy noha - mint ahogy az ÁSZ-elnök úr is megemlítette - feszített az áfabevételi előirányzat, azonban reális lehetőség van arra, hogy e bevételek teljesítésére mégis sor kerüljön a következő évben. Az igaz, hogy e feszített előirányzat nem ad lehetőséget olyan megoldásokra, mint ami a korábbi két év gazdálkodásánál előfordult, hogy a kormány szabad kézzel döntött több tíz, 200 milliárd forintos nagyságrendben.
A bizottság vitájában is elhangzott, de szeretném most itt is megemlíteni, hogy az önkormányzatok forrásszabályozásánál, pontosabban finanszírozásánál szükségesnek tartotta a bizottság többségi álláspontját képviselők többsége is azt, hogy egy olyan gyakorlat kialakítására kerüljön sor, amely biztosítani fogja a megfelelő garanciát a költségvetési törvényben arra, hogy azon önkormányzatok, ahol nem áll rendelkezésre bevételekből az 50 százalékos bértöbblet finanszírozása, megfelelő garanciával rendelkezzenek ezen források költségvetésből történő biztosítására is.
Ennyiben kívántam összefoglalni a parlament bizottságaiban elhangzott vitát, ezen vita többségi álláspontját képviselő képviselők véleményét.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
