GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ki mint vet, úgy arat. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) A találó magyar szólást a költségvetésre is alkalmazhatjuk. Hazánk évenkénti költségvetése arra szolgál, hogy egy adott időszakban számba vegyük a forrásokat, és ezeket a törvényesség, a célszerűség és az eredmény figyelembevételével tervezzük és használjuk fel, lehetőség szerint a tervek szerint.
A költségvetés készítésének, jóváhagyásának, végrehajtásának, továbbá ennek ellenőrzésének módját törvények, elsősorban az államháztartási törvény szabályozza. Miért hangsúlyoztam ezt rögtön az elején? Azért, kedves képviselőtársaim, mert az előző Fidesz-kormány gyengítette a beszámoltathatóságot és a nyilvánosságot (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.), a parlamenti ülések ritkításával, a vizsgálóbizottságok felállításának megakadályozásával gyengítette a parlament ellenőrző funkcióját. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Az MFB bevonásával egyszerűen átláthatatlanná tette a közpénzek elköltését.
(11.40)
Képviselőtársaim! Mi tartjuk a szavunkat. (Varga Mihály: A markunkat.) A szocialista-szabad demokrata kormány száznapos programot készített és fogadott el az Országgyűlésben azért, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszakítsa a Fidesz vezette koalíció káros és kóros differenciált jövedelempolitikáját, és véget vessen a közpénzek átláthatatlan elfolyásának, felelőtlen osztogatásának. A jövedelempolitikáról a későbbiekben képviselőtársaim még sokat fognak szólni. Az utóbbi viszont a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás feladata.
A költségvetésben célszerű bemutatni a törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait - úgy, ahogy ezt tette a pénzügyminiszter úr -, értékelni a megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait, az államháztartás működésének legfontosabb keretfeltételeit. Mi tartjuk ebben is a szavunkat. Éves költségvetést terjesztünk önök elé, nem spóroljuk meg az évenkénti költségvetési vitát, nem akarjuk rászedni a koalíciós partnerünket kétéves költségvetéssel, és nem verjük át évente 3 százalékkal a gazdaság szereplőit az infláció tervezésénél. Amire Varga Mihály képviselő úr is hivatkozott, én hiszem, hogy ő is elhiszi, hogy ebben a tervben a bizonytalanság tízszer kisebb, mint az önök korábbi költségvetésében. Olyan messzire már nem akarok visszamenni, hogy mi korábban 28 százalékról 14 százalékra csökkentettük már az inflációt.
A kormány határozottan elfogadta Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programját az uniós csatlakozás megalapozásához, és ebben rögzítette a gazdaságpolitika fő céljait, a lehetséges makrogazdasági pálya sarokpontjait, az államháztartási követelmény szintű mutatókat. A prioritások közül csak néhányat hadd emeljek ki én is: a száznapos program jóléti kiadásainak továbbvitele. Növelni akarjuk tovább a családtámogatásokat, és ez reálérték-növekedést jelent, kedves Varga képviselő úr, jelentős összeget fordítunk egészségügyi és oktatásfejlesztésre. Kiemelt cél az Európai Unióhoz való csatlakozás, felzárkózás gyorsítása, az ehhez szükséges intézményrendszer mielőbbi kiépítése.
A törvényjavaslat az eddigi gyakorlatnak megfelelően módosítja a 2001-2002. évi költségvetést. A módosítás a központi költségvetés hitel-, tartozás-, adósságátvállalásaira, valamint részesedések megvásárlására irányul. Az államháztartási hiány így közel 1400 milliárd forint lesz, és 8,7 százalék körül prognosztizálható. A költségvetést megkerülő költekezés és kezességvállalások következménye ez a mérhetetlenül nagyra duzzadt hiány. Hangsúlyozni kell, hogy ez elszámolás, és nem generál újabb keresletet a gazdaságban. Ez a módosítás az egységes uniós metódushoz igazítja a magyar költségvetést. A hiány elszámolásánál a közvetlen és a közvetett tételeket is számba kell venni. Miért kell ilyen hirtelen tabula rasát csinálni? Azért, képviselőtársaim, mert az előző kormány - ahogy ezt az előbb elmondta az expénzügyminiszter úr -, mire a kormánypálcát átadta, már a hiányt is elköltötte.
A gazdasági növekedésről néhány gondolatot: a Pénzügyminisztérium vagy a kormány ebben a költségvetésben egy mérsékelt gazdasági növekedéssel számol. A 2002-es várható, 3,2-3,5 százalékos növekedéshez viszonyítva 4-4,5 százalékos, 2004-re 4,5-5 százalékos és 2006-ra 5-5,5 százalékos növekedést prognosztizál. Ezt többen óvatos növekedésnek tartják. Ehhez én hadd mondjam el, hogy miért óvatos; mert tudjuk, hogy a körülmények változtak, az amerikai gazdaság kilábalt a 2001. évi krízishelyzetből, de tudjuk, hogy az Európai Unió gazdasága még nem a maximum, a motor még nem a maximális fordulaton pörög. Ehhez a gazdasághoz mi, Magyarország, a magyar vállalkozások ezer szállal kötődünk. De hadd emeljem ki azt, a Nemzeti Bank 2003-ra 4,2-5,2 százalék közötti növekedést prognosztizált, az OECD-országokban 4,3 százalékos a prognózis. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetési politika alkalmazása a gyakorlatban nem olyan egyértelmű dolog, mint az elméletben. A kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a költségvetési politika megfelelő dózisát.
Közgazdász elemzők - gondolom, hogy most és majd utólag - folyamatosan elemezni fogják a jövedelemkiáramlást, a jövedelemkiáramlás, a gazdasági növekedés vagy a megtakarítások és a beruházások közti összefüggéseket. Közgazdasági elméletek ismernek számos arányszámot és függvényt, de azt minden iskola képviselője elismeri, hogy egy adott helyzetben csak a fő trendek igazak, és hogy egy adott időpontban mi és milyen mértékben szolgálja vagy szolgálta az egyensúlyt, a gazdasági élénkülést, az csak utólag derül ki. A gazdaság, tisztelt képviselőtársaim, egyszerűen nem képes nyugton maradni, olyan, mint egy kisgyerek, állandóan ilyen vagy olyan bajba kerül. A kormány viszont a kiadásaival, az adórendszerével hatást gyakorolhat a gazdaságra. Gyerekkorunktól kezdve arra tanítanak bennünket, hogy a takarékosság egy nagyon fontos erény. Én bízom abban, hogy sikerülni fog a 4-5 százalék körüli fogyasztásbővülés mellett megvalósítani a GDP 5-5,5 százalékos növekedését a ciklus végére.
Azért szeretném azt is kiemelni - gondolom, hogy önök is olvasták -, hogy a napokban javult országunk hitelminősítési besorolása, és ez is hozzájárulhat a finanszírozási költségekre gyakorolt kedvező hatáshoz. Én azért hadd tegyek föl egy kérdést: vajon elemezték-e az előző kormány tagjai, a Fidesz gazdaságpolitikusai, hogy miért nem tudták még csak megközelíteni sem az önök által bejelentett 7 százalékos gazdasági növekedést? Az 1997-től növekvő gazdaság miért torpant meg? A lassuló növekedés mennyiben a külső hatások, illetve mennyiben a gazdaságba való erőszakos beavatkozás következménye? Csak egy picit játsszanak el a gondolattal: mennyivel más lenne most a helyzetünk, mennyivel más lenne a vita, ha, mondjuk, 7 százalékos gazdasági növekedésből származó többletforrások elosztásáról vitatkozhatnánk?
Az inflációról: az elmúlt években nagyon sok játékot éltünk át itt, mi magunk a Ház falai között, amikor a hó/hó vagy az év/év indexeket nagyon érdekesen tetszettek mixelni. Most, jelenleg 4,9 százalékos az október/október infláció; a 2002-es várható 5,1 százalék körül van. Mi 2003-ra azt vállaljuk, hogy 5 százalékos lesz az infláció, és 2006-ig évi 1-1 százalékponttal tovább mérsékeljük a fogyasztói árnövekedést. 2003 decemberében az év/év index 4,8-5 százalék körül lesz, ahogy az előbb már említettem. A kormány a jövedelempolitika és a költségvetési politika oldaláról ad támogatást a Magyar Nemzeti Bank antiinflációs politikájának folytatásához. Gondolom, hogy az exminiszter úr is hallott arról a sajtótájékoztatóról, ahol a pénzügyminiszter úr és a jegybank elnöke együtt adtak erről tájékoztatót.
A költségvetés bevételeiről: nagyon fontos az adótörvények változása, mert a költségvetéssel együtt kezelve megadja azt a támogatási tervet, amely a szándékunk szerint való. Az adópolitikában Svédországban például a szociális rendszert a magas adók fenntartásával indokolják. A másik véglet: Angliában a legalacsonyabbak közé tartozó adók védelmére a vállalatok, vállalkozások versenyképességének megtartását emelik ki. Szeretném itt elmondani - mivel tényleg az európai uniós csatlakozás küszöbén állunk -: az adózás továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, és az Európai Unió ugyan meghatározza az áfával terhelt áruk és szolgáltatások körét, de az áfaköteles forgalomnak 1,4 százalékát kell csak a brüsszeli büdzsébe befizetnünk.
(11.50)
Azt mondták a régi bölcsek: addig van biztonságban a választók pénztárcája, amíg nem ülésezik a parlament. Sokat vitatkoztunk itt a patkóban arról, hogy az adótörvények és a költségvetés vitája miként történjen: egyidejűleg vagy egymástól időben elszakítva. Néhány év tapasztalattal a hátam mögött és a mai helyzetre is, hadd mondjam azt, meggyőződésem, hogy helyesen döntöttünk akkor, amikor törvényt alkottunk arról, hogy az adótörvényeket, figyelemmel a gazdaság szereplőire, november 15-éig törvénybe kell iktatni. Így most, amikor a költségvetés tételeiről vitatkozunk, és percről percre, óráról órára újabb igényeket fogalmazunk meg, nem lehet az adótételeket önkényesen felfelé srófolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben Varga Mihály képviselő úrral, én állítom, hogy a személyi jövedelemadó-rendszernél is tartottuk a szavunkat, mert '90 óta nem volt ilyen mértékű személyi jövedelemadó-csökkenés, mint amilyenre sor került az elmúlt hetekben. A majdnem 23 százalékos terhelésről 19,8 százalékra mérsékeltük, és ez csak az első lépés, mert törvényben vállaltuk, hogy 2004-ben továbbmegyünk ezen az úton. Bízom abban, hogy ma már a jobb- és a baloldali polgárok egyaránt tapasztalták, hogy közel havi hatezer forinttal gyarapodott a borítékban a fizetésük.
A változásnak az egyének jövedelempozícióján kívül jótékony hatása lesz a vállalkozások versenyképességére, mert anélkül növekedett a nettó jövedelem, hogy a bruttó bér növelésére bármi kényszerítő nyomást gyakorolt volna. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a munkavállalói járulék is 1,5 százalékról 1 százalékra mérséklődött, a vállalkozói szféra esélyeit, jövedelempozíció-javulását segíti az egészségügyi hozzájárulás fix összegének 4500 forintról 3450 forintra való csökkentése.
Azért egy tőmondatot hadd mondjak az egyszerűsített vállalkozói adóról, amely magában foglalja az általános forgalmi adót, a cégautóadót, a vállalkozói személyi jövedelemadót, az osztalékadót és a társasági adót.
A gazdaságpolitika különös hangsúlyt helyez a vállalkozások kiszámítható, biztonságos környezetének megteremtésére, a fejlesztések, a beruházások ösztönzésére. Én nagyon sajnálom, és tisztelettel ajánlom Varga Mihály képviselő úrnak, hogy talán ha még egyszer, figyelmesebben elolvasná az adótörvényeket, akkor megtalálná azokat a tételeket, amelyek a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit bővítik. (Közbeszólás az MDF soraiból: Erről majd kérdezd meg a vállalkozókat!) Ebből ha csak olyat kiemelnék, hogy a fejlesztési tartalékképzés, amely 300 millió forintig terjed, vagy a kétéves értékcsökkenési leírási lehetőség az eddigi három év helyett; és sajnos az időm ahhoz túl rövid, hogy tételesen elmondjam, még hány helyen tettünk kísérletet arra, hogy javítsuk a vállalkozások pozícióit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy önök között többen vannak, akik hozzám hasonlóan eltették azt a több tucat rémhírterjesztő szórólapot, amelyről sok mindent meg lehetett tudni, de remélem, hogy önök is azt teszik, mint én (Mádi László: Gázáremelés!), hogy egyre többről tetszenek azt kipipálni, hogy itt sem mondott igazat a Fidesz. Kedves Mádi képviselő úr, a gázáremelésről az előző kormány készített elő és döntött, mi erről nem döntöttünk. Én azt látom, hogy a Fidesznek kevés ideje van, elnök úr, nem kaptak elég időt (Derültség.), ezért közbekiabálnak. (Taps az MSZP soraiban.)
Én szeretnék arra is hivatkozni, hogy Szájer képviselő úr mint frakcióvezető, e helyről sokszor mondta el, hogy bizony a költségvetésben kiderül az igazság pillanata. Igen. A lakáshitelezés: ebben sem mondott igazat Varga képviselő úr, mert további növekedés van, további bővítés van, a kamatkiegészítéssel, de a bérlakásépítésre vonatkozóan is, és december 1-jétől... (Varga Mihály: Építkezel, István?) Nem építkezem, kedves képviselő úr (Derültség, taps a Fidesz soraiban.), de hadd mondjam el, hogy ha ön olvasná a Közlönyt, akkor tapasztalhatta volna, hogy december 1-jétől mennyire nőttek a szociálpolitikai kedvezmények, hogy most egy kétgyerekes család már 1,6 millió forintos kedvezményt kaphat, és ezt még meg is előlegezzük. És a jövő évben elkészül a nemzeti lakásprogram, amely további lehetőségeket biztosít.
Képviselőtársaim! Magyarország versenyképességét nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő adja. Ennek érdekében, kezdve a gyerekkortól, a gyerekek esélykülönbségének javítását, a családok támogatását, az iskolafelújítási programot, az ingyenes tankönyvellátás fokozatos kiterjesztését, az iskolák számítógép-ellátását és internetes kapcsolatrendszerének fejlesztését, vagy az egyetemi ösztöndíjkeret 30 százalékos növelését, vagy a most, a napokban megkezdett törvényjavaslat, az átfogó felnőttképzési program indítását kell hogy megemlítsem. Tehát megindult a bérfelzárkóztatás, és ez nem rontja az ország versenyképességét, különösen azért nem, mert a bérfelzárkóztatás költségein az állam megosztozik a munkáltatókkal. Ez az, ami az előző években nem történt meg. Ehhez nyilván hozzájárul az, hogy kultúrára 32 százalékkal jut több, mint 2002-ben.
Igen, lehet játszani a számokkal, csak tisztelettel kérem önöket, hogy a rendelkezésre álló táblázatokból nézzék meg a mögöttes tartalmat. Azért emeltem ki külön a kultúrát, mert, ugye, önök is tudják, hogy már nem kell beruházni a Nemzeti Színházba, vagy ahogy az expozéban is elhangzott, vagy a bizottsági véleményben, hogy az egyházügyi területre szánt 20 milliárd megtalálható, csak a Miniszterelnöki Hivatal fejezetben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tévénézésen kívül a lakosság 10 százaléka számít rendszeres kultúrafogyasztónak. Reméljük, hogy a közművelődésre, közgyűjteményekre, önkormányzati színházaknak és zenekaroknak, a filmeseknek szánt támogatás emelése javíthat a kultúrafogyasztásban is a leszakadó rétegek felzárkózási esélyein. Kiemelt támogatást kap a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, az önkormányzati színházak támogatása 60 százalékkal nő, ami 3,5 milliárd forint többletet jelent. De folytathatnám a sort a Vígszínházzal, az önkormányzati zenekarok támogatásával, vagy a külföldi kulturális intézmények kiadására fordított összegekkel, amelyek mind-mind közel a duplájára emelkednek. És hasonló a hazai filmek készítésére szánt, 2,2 milliárdról 4,5 milliárdra való növekedés.
Az egészségügyi béremelés mellett megkezdődik az egészségügy átfogó, hatékony működését és a magas színvonalú ellátást biztosító átalakítás. A nemzeti jövedelem tervezett növekményének közel a felét, 350 milliárd körüli összeget fordít jóléti programokra és az egészségügyre. 200 milliárd jut a nyugdíjak, illetve az időskori juttatások emelésére, a családok, valamint a fogyatékkal élők pénzbeli juttatásainak bővítésére. A nyugdíjakat 8,4 százalékkal emeljük, és decemberben új elemként elkezdődik a 13. havi nyugdíj fizetése; ez természetesen még csökkentett összeggel, az egyhavi nyugdíjnak 25 százalékával. Az özvegyi nyugdíjak 20-ról 25 százalékra emelkednek. Rugalmasabbá válnak a nyugdíjba vonulás szabályai; az 1947-ben született nők is beszámíthatják a gyermeknevelési időt a szolgálati idejükbe.
Az egészségügyi reformot 150-160 milliárd forinttal finanszírozza a költségvetés. Az 50 százalékos bértöbblet fedezetén kívül még 2,5 százalékkal a működtetésre is több jut. A gyermekvédelmi támogatás 4200 forintról 4600-ra emelkedik, és az önkormányzat dönthet arról, hogy ezt természetben vagy pénzben fizeti ki. Javul az unokát nevelő szülők helyzete, mert a gyes mellett nem vesztik el járandóságaikat. Csak egy fél mondat, hogy finanszírozzuk az apák egyhetes szülési szabadságát is. A nyugdíjrendszer reményeink szerint hozzá fog járulni a hosszú távú költségvetési stabilitáshoz. Ismét kötelező a második pillér, és 2003-ban és 2004-ben is 1-1 százalékkal nő a hozzájárulás a magánnyugdíjpénztárakhoz.
(12.00)
A kutatás-fejlesztésre is lényegesen többet fordítunk, mint az elmúlt évben. Célunk, hogy tudásalapú Magyarországgal csatlakozni tudjunk a tudásalapú Európai Unióhoz. Van már egy olyan terület, a tudomány, amely alkalmas a tagságra, sőt évtizedek óta szerves részét képezi az európai uniós szellemiségnek. Már van előőrse Magyarországnak, és ez maga után húzhatja a társadalom többi részét. A magyar tudományra szánt forint kamatostul térül meg, sok-sok forintot és eurót fial. Tudósaink a magyarság össznemzeti, hosszú távú érdekeit európai színvonalon képviselik.
Képviselőtársaim! A több kenyér mindig több szellemi munka, új gondolat, felfedezés, találmány jóvoltából került az asztalra. Ma már különösen igaz, hogy valóban csak a lelemény, az innováció képes a gazdasági teljesítmény fokozására.
Időm kevés, ezért a területfejlesztési kérdéseket kihagyom, holott nagyon lényeges változások vannak. Erről képviselőtársaim részletesen fognak beszélni, hogy hogyan növekedett ötről hétre a hátrányos helyzetű megyék száma, vagy hogyan szánunk az európai uniós előcsatlakozási, a PHARE-programok társfinanszírozására 5,3 milliárd forintot, vagy az információs társadalom kialakítása terén mit jelenthet a gyorsított értékcsökkenési leírás, az internethasználat vagy a gépbeszerzés kedvezménye.
Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok tervező munkájához rendkívül fontos, hogy kellő időben megismerjék a központi költségvetésből származó bevételek körét, mértékét és a szabályozás várható módosulásait. Az önkormányzatok 2003-ban több forráshoz jutnak, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. (Derültség a Fidesz soraiban. - Varga Mihály: Hogyan számoltad ki?) Tessék megkapaszkodni: benne van a költségvetésben!
Tudjuk azt, hogy a közalkalmazotti bérfejlesztésnek áthúzódó hatása van, ez közel 200 milliárd forint. Hosszú évek óta először nem kell kötelező létszámcsökkentést előírni, és a foglalkoztatási törvény (Dr. Kovács Zoltán: Kötelező óraszám! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: A kötelező óraszám meg csökken?) szerint átvállalnak az önkormányzatoktól álláskeresők támogatását. A személyi jövedelemadóban 5 százalékról 10-re növeljük a helyben maradó részt, a gépjárműadó 50 százaléka helyett 100 százalékra és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos illetékeknél 10 százalék helyett 50 százalékra emeljük.
Kedves Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy az önkormányzatok, intézmények sokkal nagyobb dologi automatizmust és nagyobb mozgásteret szeretnének, a szabad felhasználású forrásokról nem is beszélve. Ezzel egyetértünk, erre vonatkozóan mi magunk is módosító indítványokat fogunk benyújtani. (Dr. Répássy Róbert: Az MSZP csak módosító indítványokkal támogatja a költségvetést! - Szórványos derültség a Fidesz soraiban.)
Igényektől, vágyaktól elmarad ez a költségvetés. Bármerre nézünk, hazánkban szinte mindenütt azonnal el lehetne költeni néhány milliót vagy milliárdot. Parlamenti vagy családi gyakorlatból én magam is tudom, hogy nincs olyan költségvetés, amellyel mindenki elégedett lehet. Természetes, hogy többségben vannak azok, akik több forrást szerettek volna a céljaikhoz; akik már forráshoz jutottak, azok további célok megvalósítását sürgetik.
Kérem képviselőtársaimat, hogy jobbító szándékú, az adófizetők és a vállalkozások terheit tovább nem növelő indítványaikat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) készítsék el, és nyújtsák be. Mi magunk is ezt tesszük. Ezzel a kiegészítéssel ajánlom önöknek jó szívvel elfogadásra a 2003. évi költségvetést.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
