TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Viszonylag ritka esemény a Magyar Országgyűlés életében, hogy a tisztelt Ház plenáris ülésen foglalkozik a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésével.
A szolgálatok hallatán nyilvánvalóan sokak arra gondolnak, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység, így a Magyar Köztársaság szuverenitásának és alkotmányos rendjének védelme épp a tevékenység jellegéből adódóan államtitkot képez. Ez így is van. Ugyanakkor nem mond ennek ellent az a tény, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének alapvető adatai nyilvánosak, azokat a költségvetési törvényben bármikor bárki elolvashatja.
A törvényhozás több mint egy évtizedes gyakorlata e két, látszólag ellentmondásos szempontot össze tudja illeszteni, egyrészt a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének elrejtését az avatatlan szemek elől, másrészt az ország költségvetése átláthatóságának biztosítását.
Ezt úgy oldjuk meg, hogy a szolgálatokra vonatkozó részletes adatok és tervek, a költségvetés és annak belső arányai, belső tartalma mindenkor az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén kerül megtárgyalásra. A plenáris ülésen, vagyis itt olyan javaslatok kerülnek terítékre, amelyek kiállják a nyilvánosság próbáját.
Nos, hogyan értékeljük, hogyan értékeli a kormányoldal a 2003. évi költségvetési előirányzatokat? Tény az a kiindulási bázist alapul véve, hogy az elmúlt években az Országgyűlés jelentős költségvetési forrásokat biztosított a nemzetbiztonsági feladatok ellátására. Tény az is, hogy a kilencvenes évek közepén megkezdett speciális technikai fejlesztések és beruházások első üteme a kormányváltás előtti időszakban befejeződött. És tény az is, hogy a személyi állomány bérhelyzete javult az elmúlt években, s ma a szolgálati törvény rendelkezéseinek megfelelő helyzetet mutat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezzel együtt az is tény, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében lévő ingatlanok, épületek és technikai eszközök felújítása további jelentős ráfordításokat igényel.
(13.50)
Ugyancsak további milliárdokat igényel a 2001-ben befejezett fejlesztések továbbfolytatása, illetőleg a közelmúltban a kormány által elhatározott új technikai fejlesztések megkezdése.
Végül az is tény, hiszen a tények makacs dolgok, hogy a kormány előterjesztése alapján 2003-ban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátására közel 28 milliárd forintot fordíthatnak, és ez az összeg 3,6 milliárd forinttal haladja meg az előző évi, 2002-es előirányzatot.
Mire elég ez a pénz? A feladatok teljesítése szempontjából azt tudom mondani, hogy a 28 milliárdos előirányzat a jövő évre biztosítja a szolgálatok működőképességét. Kijelentem, hogy 2003-ban rendelkezésre fog állni a szolgálatok személyi állományának költségvetésben előírt bérfedezete, a befejezett technikai fejlesztések működtetéséhez szükséges többletkiadásokat a jövő évi költségvetés biztosítja, és az új kihívások megválaszolásához, illetve az új feladatok ellátásához szükséges forrásokat részben magában a költségvetésben terveztük, részben a meglévő források átcsoportosításával folyamatosan tudják biztosítani a szolgálatok.
A fejlesztésekről: a '96-ban megindított technikai fejlesztések, mint mondottam, befejeződtek, legalábbis első ütemük tekintetében. Természetesen ezeknek a kifutó tételeknek a figyelembevétele és betervezése a következő évi költségvetésben nem volt lehetséges, nincs is rá szükség. Azt azonban fontosnak tartom elmondani, hogy az a helyzet, hogy a fejlesztésben 2003-ban egy visszafogottabb pozíció alakul ki, vagyis átütemezések várhatók, az nem jelenti azt, hogy a fejlesztések leállnának, és azt sem jelenti, hogy a fejlesztések szempontjából 2003 elvesztegetett év lenne. Tételesen arról van szó, hogy 2003-ban a 2004-ben indítandó fejlesztésekre tudjuk biztosítani a feltételeket.
Milyen a költségvetésen belül a nemzetbiztonsági szolgálatok pozíciója? Én azt tudom állítani az ellenzék álláspontjával szemben, hogy a szolgálatok pozíciója a költségvetésben nem romlott. Ha a költségvetésben a kiadási főösszeghez viszonyítom a kiadási oldalt a nemzetbiztonsági szolgálatokra vetítve, akkor 0,54 százalék az, ami mind a három évben jellemző volt, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban is; ugyanez a helyzet, ha a nemzetbiztonsági kiadásokat a GDP-hez viszonyítom.
Ezek alapján azt tudom mondani, hogy a kormány állja a szavát abban a vonatkozásban, hogy a nemzetbiztonsági feladatokat kiemelten kezeli, és nem igaz az az ellenzéki tétel, hogy a kormány csak szavakban támogatja a szolgálatokat, ehhez azonban nem rendeli hozzá a szükséges pénzeket, a szükséges forrásokat.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy e tájékoztató és ezen álláspont alapján a kormányzati oldallal egyetemben szavazza meg a beterjesztett javaslatot, illetve fogadja el az Országgyűlés a költségvetés nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó részét.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok soraiból.)
