DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése számunkra igen fontos. A képviselőcsoportból a munkacsoportunk részéről többen is jelentkeztünk hozzászólásra, és ezt még a későbbiekben is megtesszük.
Ennek kiemelt fontosságát csak erősíti az, hogy az elmúlt napokban, november 19-én eldőlt az, hogy 2004 májusában sor kerül az európai uniós csatlakozásunkra. Meg vagyok győződve arról, hogy az európai uniós csatlakozást követően Magyarország minden egyes területén jelentős változás következik be, de ahol igazán nagy lehetőségeink vannak, ahol erre kellően készülünk, az a mezőgazdaság területe. Ezért nem közömbös, hogy a 2003. évi költségvetés miként fogja ezt az ágazatot érinteni, miként kerülnek a nemzeti támogatások meghatározásra, milyenek lesznek azok a versenylehetőségek, amelyek reményeink szerint azt jelentik, hogy a vidék és főként a mezőgazdaság kiemelt pozícióba kerülhet.
Én úgy érzem, hogy a 2003. évben a jelenlegi kormány, a Medgyessy-kormány intézkedései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy vidéken a beruházási problémákkal küszködő vállalkozások levegőt kapjanak. Ezért megítélésem szerint a 2003. évet jelentősen befolyásolja az, hogy a 60 milliárd forintos adósságrendezési program hatására a gazdálkodók kamatterhei 2003-ban jelentősen csökkennek. Azáltal, hogy a 60 milliárd forintos adósságrendezési program kapcsán a társasági, illetve személyi jövedelemadó alól mentesülnek, ugyancsak kedvezően hat a likviditásra. Ezzel várhatóan elindulhatnak mindazok a beruházások, amelyekre a vállalkozások mindeddig hitelfelvétellel, a fejlesztést korlátozó kamatterhek miatt képtelenek voltak. Meggyőződéssel valljuk azt, hogy ha ezek a vállalkozások eredménnyel működhetnek, akkor talán a foglalkoztatáspolitikában is pozitív változás indul el a vidéken.
A kormányprogrammal összhangban 2003-ban 25 milliárd forint nagyságrendű újabb adósságrendezési programot indítunk; a munkahelyteremtés és -megtartás érdekében a kedvezőtlen adottságú, elmaradott térségek gazdálkodóit mindenképpen segíteni kívánjuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy az elmaradott térségeket ez a 25 milliárd nagyban segítheti abban, hogy az ott gazdálkodók szintén a jövőt tudják megalapozni a beruházási és jövőmeghatározó politikájukban.
A jövő évben jelentősen növeljük a piacrajutási támogatásokat, a nyereséget nemcsak dotációval, hanem jövedelmet tartalmazó árakkal kívánjuk biztosítani.
A kollégáim által korábban elmondottakhoz kapcsolódóan a következőket szeretném kiemelni. Megítélésünk szerint igen fontos az, hogy 2003-ban a melioráció és az öntözésfejlesztés támogatására az előző évi támogatási összeg közel 2,5-szeresét fordítjuk, amelynek az indokoltsága, azt hiszem, 2002 végén igazán könnyen megtehető, hisz ez az év az, amikor különböző termőtájakon 50 százalékos vagy ezt meghaladó nagyságrendű aszálykárral kellett számolnunk. Ez az év az, amikor közel 15 milliárdot kellett fordítani arra, hogy egyes térségekben az aszály okozta károkat, ha nem is csökkenteni, de valamilyen mértékben enyhíteni tudjuk.
Az öntözésfejlesztést nagymértékben korlátozzák az üzemképtelen, korszerűtlen vízellátó rendszerek. A támogatási rendszert ezért kiterjesztjük a vízszolgáltató rendszerek támogatására is. Ez megítélésem szerint lehetőséget teremt arra, hogy az öntözött területet a későbbiekben legalább 10 százalékkal növelni tudjuk.
Az EU-csatlakozás másik fontos tényezője, és gyakorlatilag a 2003. évi támogatásban ez is megjelenik, és szeretném hangsúlyozni, a különböző integrációs támogatások növelése. Az integráció támogatására mintegy háromszoros összeget fordítunk az előző évihez képest. Úgy érzem, ennek az az üzenete, hogy gyakorlatilag lehetőség nyílik azokra a termékpályás integrációkra, amelyek alapján éppen az ott lévő, a vidéken lévő, kisebb méretű területen gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók egy hatékony európai gazdálkodásban vehetnek részt.
(12.20)
Meggyőződéssel valljuk, hogy ugyan szükséges a kisméretű gazdaságok, sőt, meghatározott szükség van a kisgazdaságok támogatására, de ha visszaemlékszünk arra, hogy az 1970-es évek közepén a vidék Magyarországa éppen az integrált háztáji gazdálkodáson keresztül ért el egy nagy növekedést, akkor valljuk azt, hogy ha 2003-at követően ezeket a gazdákat megfelelő integrációs háttérrel tudjuk támogatni, akkor lehetőség van arra, hogy az Európai Unióba belépve nem magukra maradva, hanem megfelelő tudással és eszközháttérrel a jelenlegi európai uniós mezőgazdasági vállalkozásokkal versenyképes helyzetbe kerüljenek.
Ezt a célt szolgálja a most meghirdetett SAPARD-programon belül mindaz a támogatás, amit ma is több vita érintett: a beruházások támogatása, a hűtőházak, a feldolgozóüzemek támogatása. Én úgy érzem, hogy aki a SAPARD-programot, a SAPARD lehetőségét kellőképpen tanulmányozta, az látja, hogy pontosan a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás támogatására nyílik meg a lehetőség - természetesen itt is csak több termelő együttes kapcsolódása hozhat megfelelő eredményt.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az ez évi költségvetésben, illetve a jövő évi költségvetésben a tangazdaságok támogatása hasonló nagyságrendet kapott, mint az előző évben. Fontos ez azért, mert megítélésünk szerint a vidék legnagyobb hiánya a pénz mellett a tudás.
A családi gazdaságok kiemelt támogatását 2003-ban is biztosítjuk. A családi gazdaságok számára a megemelt összegű, általános támogatások mellett külön kedvezményeket is biztosítunk a földvásárlásnál. A területalapú támogatásnál szintén szeretnék egy gondolatra megállni. Ma sok vita volt azon, hogy gyakorlatilag milyen összegben támogatjuk ezeket a gazdasági formákat: 2002-ben - konkrétan - 18 milliárd az a támogatási összeg, ami ehhez a szektorhoz került; ha meg tetszenek nézni, a 2003-as költségvetésben 27 milliárd van erre a területre biztosítva.
Nagy vitát váltott ki, és úgy érzem, hogy a költségvetéshez kapcsolódóan az osztatlan földtulajdon esetében több esetben túlzó a földkimérés kritikája. Én a következőt szeretném elmondani: a földkimérést gyakorlatilag az előző kormány időszakában is meg lehetett volna oldani - ez nem valósult meg. De ha meg tetszenek nézni, akkor a törvény azt mondja, hogy aki a földjét kiméreti, mind ebben az évben, a jövő évben, az 2004-től az ilyen jellegű költségeket le tudja hívni, vagyis a gazdálkodónak gyakorlatilag megvan a lehetősége. A másik, amit szintén szeretnék hangsúlyozni: a földtörvény biztosítja azt, hogy ha a ma oszthatatlan vagyonnak tekintendő részt a használók egymás között meg tudják osztani, ez alapján a földalapú támogatást igényelni tudják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a rendelkezésünkre álló idő mindig korlátot jelent, a költségvetésből egy-egy ágazat feladatait kiemelve is csak részfeladatokat lehet elmondani. Én a fentieket kívántam kiemelni, és azt szeretném hangsúlyozni, hogy a 2003. évi költségvetésben folytatjuk a termelők adósságrendezési programját, kedvezményes gépvásárlási lehetőséget biztosítunk a továbbiakban, fontos számunkra az EU-konform beruházásösztönző támogatások továbbvitele, és elindítjuk a "Földért életjáradék" programot.
Én úgy gondolom, hogy ha ezeket a feladatokat végig tudjuk vinni, a 2003-as költségvetés ezeket megfelelő mértékben tudja a mezőgazdasági ágazat támogatására fordítani, akkor 2003 végén úgy tekintünk a 2004-es év elé, hogy gazdálkodóinkat az európai uniós csatlakozás előtt pozitív irányba tudjuk elmozdítani. Én reménykedem a 2003-as költségvetés megszavazásában, kérem önöket is, hogy ebben támogassanak minket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
