DR. HARGITAI JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitaszakaszban röviden egy kérdésről szeretnék szólni. Nem tudok ajánláspontra hivatkozni, mégsem gondolom azt, hogy megsértem a Házszabályt. Azért nem tudok ajánláspontra hivatkozni, mert ez a kérdés, amiről szólni akarok, a kisebbségek választójogát érintené.
Az emberi jogi bizottság megtette a maga javaslatát, elküldte az alkotmányügyi bizottságnak, kérve azt, hogy az alkotmányügyi bizottság terjesszen be egy módosító indítványt. Megjegyzem: amit mi megfogalmaztunk, azt egyébként a kormány támogatta, ezt az emberi jogi bizottsági ülésen ki is fejtették.
Helyeslem azt, hogy a kisebbségi választásra való utalás mint egyfajta alkotmányos alapjog, az alkotmány 70. §-ából kikerül. Ott egy kicsit testidegen is volt, ráadásul ami ott meg volt fogalmazva, az eredményezi azt a lehetetlen helyzetet, ami itt Magyarországon a kisebbségi választások során kialakul; tehát nem baj, hogy onnan kikerül.
Az viszont nagyon nagy baj, ha egy alkotmányosan védett jog, egy alapjog elsikkad egy alkotmánymódosítás során úgy, hogy erről semmit nem mondunk. Ezért azt gondoljuk - és az emberi jogi bizottság nevében mondom ezt -, hogy ezt a kérdést szabályozni kell, és szabályozni lehetne legalább a 71. §-nak egy új bekezdésével, amely bekezdés arról rendelkezne - a 71. § új (4) bekezdése -, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Így az alapjog védelme megmaradna az alkotmányban, és egy kétharmados törvényben a részleteket szabályozni lehetne. Az alkotmányügyi bizottság jegyzőkönyvét, az utolsó ülés jegyzőkönyvét látva, látom, hogy felvetődött az a kérdés, hogy akkor mi történik a most hatályos kisebbségvédelmi törvénnyel. Egyrészt ilyen nincs, mármint önálló választójogi törvény a kisebbségekre vonatkozóan nincs, hanem ez csak a helyi önkormányzati választásokról szóló szabályrendszerben van elhelyezve, elég rosszul. Az előző ciklusban is volt törekvésünk arra, hogy legyen erre egy önálló törvény most, amellett, hogy az alapjogvédelem megmaradna, ha a 71. § (4) bekezdése között megjelenhetne a mi javaslatunk, tehát lenne valami alkotmányos késztetés arra, hogy ezt egy önálló törvényben szabályozzuk.
Arra vonatkozóan most nem tudok mit mondani... - nincs itt ez a módosító indítvány, holott az volt a kérésünk, hogy kerüljön ide. Egyébként még egy kitekintés: miért nem nyújtottuk be önállóan ezt a javaslatot? Azért, mert a Ház jogi főosztálya is vitázott azon, hogy az emberi jogi bizottságnak van-e lehetősége bizottsági módosító indítványt beterjeszteni. A gond abból adódik, hogy az emberi jogi bizottság kérése ellenére sem lett kijelölve kijelölt bizottságnak, holott ezt nyomatékosan kértük, a Ház elnök asszonya és Wekler alelnök úr ezt mégsem tette meg, mondván, hogy nem éri sérelem az emberi jogi bizottságot. Lám, itt az élő példa rá, hogy mit jelent kijelölt bizottságnak lenni. Ezért az alkotmányügyi bizottsághoz vagyunk kötve, és az alkotmányügyi bizottság akaratán, jóakaratán múlik, hogy ez itt megjelenjen.
Azt nem tudom eldönteni, hogy most a részletes vitában ennek meg kell-e jelennie még a részletes vita folyamán, vagy van-e házszabályi lehetőség arra, hogy ezt az alkotmányügyi bizottság még később is behozza. Én arra figyelmeztetem az Országgyűlést, hogy elkövethetünk szándékaink ellenére is egy eléggé megmagyarázhatatlan dolgot, ha ez az alapjog kikerül az alaptörvényből.
(18.40)
Rajtunk áll, hogy ez ne következzen be, mert nem hiszem, hogy valamelyik pártnak ez lenne a szándéka. A kormánypártok oldaláról azt gondolom, ahogy fontosnak gondoljuk azt, hogy a határon túl élő magyar állampolgároknak a választáshoz való joga reményeink szerint előbb-utóbb - és előbb, mint utóbb - szabályozva lesz az alkotmányban, nem lehetünk érzéketlenek a határon belül élő hazai kisebbségek kérdése iránt. Ezért azt kérem és javaslom, elsősorban az alkotmányügyi bizottság itt jelen lévő prominenseinek, hogy ne sikkadjon el ez a kérdés.
Köszönöm.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem