LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! A törvénytervezet szövegének túlnyomó része nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségünkből és az Európa Unióba történő tagfelvételi kérelmünkből fakadó vállalás. Magától értetődőek ezek az előírások, vagy ha van is vitatható elem bennük, akkor erre úgyis az a válasz, nekünk most nincs arra lehetőségünk, hogy ezeket a pontokat vitassuk. Mint uniós tagoknak természetesen lesz majd módunk változtatni a megfelelő jogszabályokon, de addig csak alkalmazkodhatunk ezekhez.
A kérdés az, hogy csupán annyit tesz-e ki a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése, amennyit az előterjesztés tartalmaz, vagy még több konkrét elem is elvárható lenne a nemzetközi együttműködés területén. Ami előttünk van az előterjesztésben, az hivatalok, bűnüldöző szervezetek szakmai munkáját hivatott összehangolni, de minket, egyéni országgyűlési képviselőket a választókerület választ, és a választókerület kéri számon az elvárásait.
Az előterjesztésben megfogalmazott bürokratikus hivatali érdekeket jól érzékelem, s most itt szándékosan említem a mindnyájunktól elidegenedett bürokrata érdekeket, mert az előterjesztés meggyőződésem szerint nem tükrözi minden területen a választók elvárásait. Ugyanis nemcsak hivataloknak lehetnek elvárásaik a nemzetközi bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatban, hanem a jóakaratú embereknek is.
Mondok név nélkül néhány konkrét esetet, így talán egyszerűbb lesz. Magyar állampolgárt letartóztatnak Olaszországban, mert tudta nélkül jogerősen elítélték. Védekezésre sem volt lehetősége, hiszen állítása szerint nem is tudott az ellene folyamatban lévő eljárásról. Ügyében várhatóan Strasbourgban döntenek, de az eset jól példázza azt, hogy kritikán aluli volt a bűnüldöző szervezetek nemzetközi kapcsolata. Ahogy átnéztem az előterjesztés III. fejezetében a közvetlen információcserére vonatkozó előírásokat, az ehhez hasonló esetek továbbra is megismétlődhetnek, mert az esetleg gyanútlanul vagy ártatlanul vádoltak továbbra sem szerezhetnek tudomást uniós tagállamban ellenük folytatott eljárásról. Számos hasonló esetet lehetne mondani arról, hogy magyar állampolgárokat nem engedtek be Olaszországba vagy Görögországba, mert hasonló nevű magyar honfitársuk megsértette az ottani törvényeket. Legalább az azonosság megállapítását szolgáló kört, például az anya nevének a feljegyzésével pontosítsák. Az előterjesztés erre a problémára sem tér ki.
Még egy konkrét eset: német hatóságok szolgáltatnak ki Romániának egy magyar kamionsofőrt anélkül, hogy egyeztetnék a vádakat a magyar hatóságokkal. A sok adat szerint nyíltan magyarellenes és koholt per áldozata éveket kényszerül szenvedni a hiányos nemzetközi együttműködés miatt. S ahogy átnéztem az előterjesztést, ezen a területen sem várható javulás, vagy ezek szerint nem ettől az előterjesztéstől kell várnunk a javulást.
Az együttműködésnek az állampolgárok érdekeit is szolgálniuk kell, nem pusztán csak a bűnüldöző szervek és hivatalok munkáját kell megkönnyíteni, ami egyébként természetes lenne. Biztos vagyok abban, hogy létezik a tisztességes polgárok alapvető érdekeit szolgáló nemzetközi együttműködés is az Unióban. Várom és várjuk ezeknek a jogszabályoknak is az átültetését a hazai joggyakorlatba.
Végezetül: a Gál Zoltán képviselő úr által jelzett módosító indítványnak örülök, és ez valószínűleg hozzásegít bennünket ahhoz, hogy igennel szavazzunk.
Köszönöm szépen.
