DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk álló ügy bonyolultsága miatt a késői óra ellenére kicsit hosszabb leszek, és először is érdemes azok kedvéért, akik magát az ügyet nem ismerik, néhány mondatot szólni arról, hogyan is alakult ki ez az ügy.
A rendszerváltás utáni szokásos helyzetről van szó; sajnos a XVIII. kerületben az úgynevezett pakuratavak környékén egy szennyezett, korábban Tüzép-terület az önkormányzat kezére került '95-ben, mert akkor ez kezdetben jó ötletnek látszott. Kiderült azonban, hogy óriási kármentesítési teher van ezen a területen, tehát az önkormányzat egyedül nem tud megbirkózni ezzel a nagyon szennyezett területtel, illetve ennek a megtisztításával, és ezek után két szálon is ment előre az önkormányzati próbálkozás.
Az egyik az volt, hogy tárgyalásos pályázatot írtak ki a kármentesítésre, és ezenközben próbáltak pénzt szerezni, például úgy, hogy pályázatot adtak be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. '97 októberében a tárgyalás lefolyt, és megbíztak egy céget a kármentesítéssel, valamint néhány napra rá megnyerték a Környezetvédelmi Minisztériumnál is a pályázatot. A dolgok előrehaladtak, azonban '98-ban, a választások után felmondták ezt a szerződést, majd utána a KEHI vizsgálta az ügyet, és ráadásul még a Környezetvédelmi Minisztérium is pert indított az önkormányzat ellen, leállították a szerződés szerinti pénzek kifizetését, és '99-ben felmondták a támogatási szerződést.
Végül a dolog oda futott ki, hogy Mester Lászlót, akkor polgármestert, jelenleg képviselőtársunkat 2001-ben már gyanúsítottként hallgatta ki az APEH Bűnügyi Igazgatósága.
A legfőbb ügyész 2001. július 10-én kelt levelében az Országgyűlés elnökétől kérte Mester László mentelmi jogának felfüggesztését, akkor úgy jelölte meg, hogy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete, valamint más bűncselekmény alapos gyanúja miatt.
Az átirat szerint dr. Mester László mint Budapest XVIII. kerületének polgármestere, '97. október 30. napján az önkormányzat által felkért Imolex Bt. által előkészítetten pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz a központi Környezetvédelmi Alap terhére kétszer 180 millió forint visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás megítélésére. Ez célozta volna az úgynevezett pakuratavak kármentesítését.
Az állami támogatás iránti pályázatot '97. november 5. napján az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljáráson az Elgoscar Kft. 266 millió forint plusz áfa megvalósítási költséggel eredménnyel pályázott, és az önkormányzattal ezen összegre szerződést is kötött.
Dr. Mester László a pályázat benyújtásakor nem tájékoztatta a döntéshozót arról - olvashatjuk az ügyész úr átiratában -, hogy a közbeszerzési eljárás lezárult, és annak eredményeképpen 266 millió forintos vállalkozói díj fejében a kármentesítésre szerződést kötöttek az Elgoscar Kft.-vel. E tények ismeretében az állami támogatást nem lehetett volna megítélni - írja továbbá a legfőbb ügyész úr -, mert a beruházás költségének teljes összegével rendelkezett az önkormányzat.
A döntéshozó az állami támogatás iránti pályázatot '97. november 12. napján kedvezően elbírálta, mert nem tudott az önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményéről - olvashatjuk végül a legfőbb ügyész úr átiratában.
Ezek után 2002. július 23-án mint a bizottság elnöke levélben fordultam a legfőbb ügyészhez, amelyben kértem, hogy jelölje meg pontosan, mit ért az alatt, hogy "más bűncselekmény", mert ilyet a Btk.-ban nem találunk. Továbbá megkérdeztük a legfőbb ügyész úrtól, hogy Mester László polgármester úr az átiratban szereplő jogosulatlan gazdasági előnyt az önkormányzat számára vagy saját maga számára kívánta-e megszerezni.
Megjegyezzük, hogy a bizottság korábbi gyakorlatában, annak idején, még Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr hivatali idején is többször előfordult, hogy közvádas ügyben is a legfőbb ügyésztől további információkat kértünk, mert a bizottság csak így tudott megalapozottan az ügyben dönteni.
A legfőbb ügyész úr 2001. augusztus 10-én kelt válaszában pontosított, egyrészt közölte, hogy a "más bűncselekmény" az magánokirat-hamisítás vétsége, másrészt pedig megfogalmazta, hogy dr. Mester László a jogosulatlan gazdasági előnyt, illetve annak kísérletét nem saját javára, hanem az önkormányzat részére és hasznára kívánta megszerezni. Azonban egyik legfőbb ügyészi átirat sem foglalkozott azzal, hogy az egyes döntéseket Mester László polgármester úr - most képviselő úr is - milyen önkormányzati testületi felhatalmazásokkal írta alá, jelesül, hogy az önkormányzati testület az egyes aláírásokra felhatalmazta-e őt megfelelő testületi határozatokkal.
A mentelmi bizottság az ügyet először 2002. szeptember 3-án, majd utána október 24-én tárgyalta. A szeptember 3-ai ülésnapra az ügy az önkormányzati választások közeledtével politikai színezetet is kapott, aznapra tüntetést szerveztek a XVIII. kerületi önkormányzat épülete elé. Mindkét ülésen megjelent dr. Mester László. Előadta, hogy a pályázatot a XVIII. kerületi önkormányzat képviselő-testületének 28 igen és 1 tartózkodó szavazatával meghozott határozatának alapján nyújtotta be. Cáfolta a legfőbb ügyész úr azon állítását, amely szerint a pályázat benyújtásakor nem tájékoztatta a döntéshozót arról, hogy a közbeszerzési eljárás lezárult és szerződést kötöttek, mivel a pályázat benyújtásakor még nem zárult le a közbeszerzési eljárás.
(16.00)
A pályázat beadásától a szerződéskötésig hét hónap telt el, ez alatt nem keletkezett olyan jelzés, észrevétel, hogy nem kielégítően vagy hiányosan szolgáltattak volna bármilyen adatot. A szerződéskötés előtt több hónappal megkezdték saját költségükre és kockázatukra a kármentesítést - folytatta tovább a képviselő úr a bizottság előtt -, mivel nem lehetett várni, hogy a szennyeződés megállapíthatóan terjedjen. Az önkormányzat több mint 400 millió forintot költött a kármentesítésre, és támogatásként a pályázati nyereségből összesen csak 26 millió forintot tudott elkölteni. Előadta továbbá, hogy az önkormányzat és a minisztérium között polgári peres eljárás van folyamatban az állami támogatás elnyerésének jogszerűsége tárgyában. Mellékelte az Állami Számvevőszék adott ügyben eszközölt vizsgálatának megállapításait. Ez többek között azt tartalmazta - mármint az Állami Számvevőszék jelentése -, hogy a XVIII. kerületi önkormányzat összességében, néhány kisebb eljárási hiányosságtól eltekintve, eredményes munkát végzett a közbeszerzések lebonyolításában. Megállapította az ÁSZ-jelentés továbbá, hogy az önkormányzat a kár mértékét tekintve erejét meghaladó feladatot vállalt magára a szennyezett területek megvásárlásakor.
A második meghallgatáson Mester László képviselőtársunk elmondta, hogy a nyomozás során, amikor még nem volt képviselő, és gyanúsítottként hallgatták ki, hivatkozott az önkormányzati felhatalmazásokra, megjegyzéseit azonban figyelmen kívül hagyták. Tájékoztatta továbbá a bizottságot arról, hogy a polgári perben a bíróság október 7-én közbenső és részítéletet hozott - ez év október 7-én egyébként -, amellyel a minisztérium keresetét elutasította, és kimondta, hogy az önkormányzat igényt tarthat a támogatási szerződés felbontásáig felvett pénz megtartására, tehát nem kell azt visszafizetnie. Sőt, a minisztériumot perköltségre is kötelezte ez a közbenső ítélet.
A mentelmi jogával kapcsolatban a képviselő úr úgy nyilatkozott, hogy a döntést a bizottságra, illetve az Országgyűlésre bízza.
A kétfordulós tárgyalásra azért volt szükség, mivel az első ülésén a bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy megalapozott döntése meghozatala céljából megkeresi a XVIII. kerületi önkormányzatot azzal kapcsolatban, hogy milyen testületi felhatalmazásokkal rendelkezett a polgármester úr; mert, mint jeleztem, erre vonatkozóan a legfőbb ügyész úr még a második változatban sem írt semmit. Felkérte tehát az illetékes jegyzőt, hogy a polgármester eljárására vonatkozó testületi felhatalmazásokról adjon tájékoztatást.
Arról is határozott a bizottság ezen az ülésen, hogy információt szerez be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a kerület között folyamatban lévő polgári perről. Megérkezett az önkormányzat jegyzőjének válasza, ehhez mellékelte az önkormányzati testületi előterjesztések, jegyzőkönyvek kivonatát, és ezek a határozatok teljes mértékben alátámasztották a Mester László által előadottakat, jelesül, hogy a testületi határozatokon alapuló felhatalmazások alapján nyújtotta be a pályázatokat. Ezek közül három határozat '97-ben született, '99-ben pedig másik három.
A bíróságtól, az önkormányzat jegyzőjétől, illetve az önkormányzatot képviselő ügyvédtől beszerzett információ is megerősítette a dr. Mester László által előadottakat, jelesül: azon közbenső és részítélet, amelyet a bíróság meghozott, elutasította a minisztérium keresetét. Ebben a közbenső ítéletben tehát a bíróság a megkötött támogatási szerződést jogosnak, vissza nem térítendőnek találta, és a későbbi, a szerződés felbontása utáni pénzösszegről még nem nyilatkozott. Hozzátesszük persze, hogy ez az ítélet még nem jogerős.
A bizottság második ülésén, 2002. október 24-én is foglalkozott az üggyel. Ezen az ülésen 5:5 arányban nem kapott többséget az a határozati javaslat, mely szerint - mint az már az első tárgyaláskor is elhangzott - a bizottság a beérkezett iratokat küldje meg a legfőbb ügyész úrnak, kérje ki a véleményét, hogy ezen információk birtokában fenntartja-e az álláspontját. A többséget nem kapott határozati javaslatot támogató, illetve a mentelmi jog fenntartása mellett szavazó bizottsági tagok véleménye szerint, bár közvádas ügyekben az eddigi parlamenti gyakorlat szinte mindig a mentelmi jog felfüggesztése volt, az adott ügyben felmerült új tények indokolták volna, hogy a legfőbb ügyész úr ezen dokumentumok ismeretében nyilatkozzon korábbi átiratáról, hiszen az országgyűlési képviselőket a választói akarat arra kötelezi, hogy tiszta lelkiismerettel döntsenek az Országgyűlés tekintélyét érintő hasonló ügyekben.
Ezek után a bizottság végül is 7:3 arányban úgy foglalt állást, hogy a felmerült aggályok ellenére a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az adott ügyben. A mentelmi bizottság tagjainak többségi véleménye szerint a bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni büntetőjogi felelősség kérdésében, továbbá nem vizsgálhatja a tényállást, és szerintük mind az érintett képviselő, mind az Országgyűlés tekintélyének megtartása azt kívánja, hogy az igazságszolgáltatási eljárásban tisztázódjon ez az ügy.
Összegezve tehát, a mentelmi bizottság 7 igen és 3 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Mester László országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.
Köszönöm a figyelmüket.
