FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! A kormány nem ellensége magának - hallhattuk az elmúlt héten Kiss Elemér miniszter úrtól. Őszinte beszéd. 1994-98 között a miniszter úr az őszinteségét nem hozta nyilvánosságra, amikor is az orosz államadósság privatizációja kapcsán az akkori Horn-kormányhoz igen közel álló MSZP-sek rövid időn belül milliárdosok lettek. Hujber Ottó, Máté László, Dunai Imre és fia - ugye, emlékszünk még ezekre a nevekre?
Az MSZP-SZDSZ-kormány újra - és talán utoljára - meghirdette a maradék állami vagyon eladását. Először elosztották azt egymás között, egy részük az SZDSZ felügyelte Gazdasági Minisztériumhoz került, a másik rész maradt az MSZP-é és Kiss Elemér felügyelete alatt, a nyári törvénykezés következtében. Ügyes. És most ezt fogják privatizálni.
De most már tudjuk a folytatást is, hiszen láttuk a technikát 1994-98 között, és mindenki emlékezik annak következményeire is. Tehát el tudjuk képzelni, hogy mi következik most, hiszen hallhattuk: a kormány nem ellensége magának. Miért is lenne az, amikor nem kényszeríti őket semmi az önkontrollra, sőt bátorítást kapnak az MSZP frakcióvezetőjétől, aki magát korunk Mózeseként feltüntetve tízparancsolatról beszél, ő, aki annak idején hivatalból tagadta a tízparancsolat létét és annak a társadalomra gyakorolt hatását. (Kuncze Gábor nevet.) De ne tévesszen meg senkit korunk Mózese, mert könnyen felismerhető. Nem két kőtáblával érkezik, hanem ásóval, amellyel rövid időn belül újabb szinttel mélyíti a képzeletbeli lövészárkot, amelyet mindenki más betemetni szeretne.
A kormány nem ellensége magának. A dicsőséges 133 nap letelte után azonnal vásárolt magának 8 milliárd forintért új presztízsautókat. És merthogy a kormány nem ellensége magának, 6,5 milliárd forintot (Kuncze Gábor: Kérem rögzíteni, hogy nem mond igazat a képviselő úr!) kötött le mobiltelefonok vásárlására, és ezen telefonok számláinak folyamatos fizetésére. Több ezer telefonról és számlafizetésről van szó; na persze ezt csak azok élvezhetik, akik az ismert káderpolitikának köszönhetően kellő közelségbe kerültek a baloldali hatalommal.
Az elmúlt héten innen, a miniszteri székből hangzott el az a költői kérdés, az Orbán-kormány alatt mennyi mindent lehetett volna megvalósítani bizonyos pénzekből. Nem teszek mást, csak én is megkérdezem: az előbb említett pénzekből hány kórházi rekonstrukciót, elkerülő utat, ingyentankönyvet, fiatal családok lakáshoz jutását lehetett volna támogatni? De hát a múlt hét óta pontosan tudjuk, a kormány nem ellensége magának, és most már teljességgel érthető, hogy miért nevezi magát a bérből és fizetésből élők kormányának: mert a háromoldalú tárgyaláson azért küzd, hogy a minimálbér ne emelkedjen, a munkavállalók esetében a bérnövekedés 3-4 százaléknál ne legyen nagyobb - ugyanakkor nyilvánosságra hozta, hogy az államtitkárok, miniszterek, miniszterelnök fizetése mintegy 100 százalékkal fog emelkedni. És ezt lehet akárhogy szépíteni, ez mégiscsak azt jelenti, hogy másoknak 3-4 százalék bérnövekedés, nekik 100 százalék.
Tisztelt Kormány! Önök nem üvegzsebprogramot, hanem üvegszemprogramot hajtanak végre, és ezen üvegszemprogram élére államtitkárt is állítottak, akinek ezentúl kétszer annyi fizetésért nem kell észrevennie, hogy mi folyik körülötte. De mindenki pontosan látja, hogy miről van itt szó, mert ez a kormány tényleg a bérből és fizetésből élők kormánya, főleg, ha a saját bérükről és fizetésükről van szó. Egyetértve Kiss Elemér miniszter úr megállapításával: ez a kormány tényleg nem ellensége magának.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
