GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! 1990-ben, a rendszerváltás utáni parlamentben helyet foglaló minden párt programja ígérte a valódi önkormányzatiság megteremtését, egyes kérdésekben eltérő megközelítési súlypontokkal, a fő irányokban találkozó célokkal. A lakosságnak jogos és sürgető igénye volt az önkormányzás megteremtésére, hogy szabad és demokratikus választásokkal hozhassa létre az akaratát valóban kifejező, önálló helyi hatalmi szervezeteket. A jogállam a megfelelő önállósággal rendelkező, demokratikusan megalakított és működő helyi önkormányzatokban találja meg tartópilléreit. A törvény fontos lépés volt az európai demokráciákhoz való felzárkózásunkban.
Hadd idézzem Eötvös József gondolatát: "Akarjuk, hogy az egyéni szabadság sérthetetlenül fenntartassék, akarjuk, hogy az ügyek elhatározása, amelyek csak a polgárok bizonyos részét, például egy várost vagy egy megye lakóit érdeklik, nem mások, hanem épp azok által rendeztessen el, akiket érdekelnek." A törvény keretei között az önkormányzatok révén olyan hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott képviselői útján önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
Az önkormányzás lelke az önkormányzati önállóság. Önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a helyi közügyeket. A lakosság akaratától szabadon vállalhatja bármelyik helyi ügy megoldását, és csak törvény állapíthat meg kötelező feladatokat. A központi beavatkozástól függetlenül maguk dönthetnek gazdasági és humán szükségleteik kielégítésének mikéntjéről. A végrehajtásban érvényesülnek a helyi sajátosságok. Az önállósághoz elengedhetetlen a megfelelő stabil gazdasági alapok megléte, és a jó gazda gondosságával óvják, gyarapítják a közösség vagyonát, egyben korlátozzák a központi hatalmat, megvalósítják a helyi közakaratot.
A szabad és demokratikus önkormányzati választásokon, a pártok delegáltjainak közreműködésével, a választási szervek felelősségteljes munkájának köszönhetően, törvényesen megalakult képviselő-testület valóban kifejezi a választók akaratát. A testületeket a közös politikai vállalkozás szelleme hatja át. Bízunk abban, hogy a demokratikus építés közös tervét sikerül megvalósítani, és az állampolgárok, a választók életkörülményeit javítani.
A hosszú kampány nem volt mentes a tömegindulatokra való apellálástól. Hadd idézzem Bibó Istvánt: "A tömegindulatok legfőbb politikai jelentősége abban van, hogy egy olyan helyzetben, amikor valamilyen politikai akció mögött nem áll nyugalmi állapotban a szóban lévő közösség többsége, a számbeli hátrányt a fizika és a haditudomány ősi szabályai szerint mozgással és gyorsasággal, tömegeinek mozgásba hozásával egyenlítse ki."
A választás alapján állíthatjuk, hogy a nyugalomra vágyó többség a demokratikus hatalomgyakorlás mellett áll. Az önkormányzati választás a parlamenti választások eredményét visszaigazolta. Nem várunk csendes belenyugvást a választási eredményekbe, de jó lenne, ha nem dominálna a blokkpolitika, az ellenblokk alakítására való erőteljes törekvés. Abban senkit nem lehet megakadályozni, hogy számbeli hátrányokat aktivitással és gyorsasággal egyenlítsen ki, ennek azonban meg kell állnia ott, ahol a felvonulás és a demonstráció végződik. A "nem fogjuk tűrni" és az ehhez hasonló című csatakiáltások káros hatása már ma is tapasztalható.
Olyan önkormányzati rendszer működésében vagyunk érdekeltek, amelyben a képviselőkön, a képviselő-testületi tagokon kívül az állampolgár és azok közössége folyamatosan jelen van a település életének igazgatásában. Az új önkormányzatok a közigazgatás számára biztonságot és önbizalmat adnak. A választó a közigazgatásnak nemcsak szolgája, hanem ura is lehet.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
