RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ezt kénytelen vagyok ide kihelyezni. (A mikrofon elé helyez egy lapot. - Derültség a Fidesz soraiból.) Tisztelt Ház! Időnként eljön az igazság pillanata. Eljött az igazság pillanata már most, október elején a pedagógusoknál, a közalkalmazottaknál, amikor szembesülhetnek azzal, hogy az 50 százalékos ígéretekből mi is lett. Több iskola adatait láttam, és a keresetnövekedés mértéke épphogy meghaladta a 20 százalékot. Azt hiszem, az adótörvényeket is érdemes ebből a szempontból végignézni, hogy mi is lett az ígéretekkel.
Nézzük meg, hogy mit ígért a Szabad Demokraták Szövetsége rengeteg gigaposzteren, plakáton a magyar választóknak! Előttem láthatják: azt ígérték, hogy 18 százalékos személyi jövedelemadót fognak mindenkinek a számára elérhetővé tenni, illetve biztosítani. Az MSZP ezzel szemben azt ígérte, hogy megtartja a háromsávos adórendszert, de 13 százalékra, 25 százalékra, illetve 40 százalékra mérsékli az adókulcsokat, sőt a 40 százalékos adósáv alsó határát 2,3 millió forintra emeli fel.
Nos, el tudom képzelni, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. Az MSZP azt mondta, hogy 13, 25, 40 százalékra kell mérsékelni az adókat, az SZDSZ azt mondta, hogy 18 százalékra. Hosszasan vívódtak, megállapították, hogy koalíciós kormány van, egyezségre kell jutni. Gondolkodtak, hogy hogyan is tehetnék ezt meg, végül megkötötték a kompromisszumot, senkinek nem teljesítik egyetlen ígéretét sem, ezért nulla százalékkal csökkentették az adókulcsokat. Sem az MSZP-nek, sem az SZDSZ-nek nem teljesült ez az ígérete, maradt a megállapodás, a kompromisszum nulla százalék. Ahhoz képest, hogy eddig folyamatosan száz százalékot hirdettek magukról, ez azért nem kis teljesítmény.
Ez problémákat okozott, hiszen a Szabad Demokraták Szövetsége teliplakátolta a várost, hogy 18 százalék lesz az adókulcs. Meg is állapodtak, hogy ezt úgy fogják ellensúlyozni, hogy mindig elmondják a következőket: a kormány tartja a szavát, jelentős az adócsökkenés, és egyébként igazságosabb lesz így az adórendszer. Ezt folyamatosan minden hozzászólás elején elmondják, érdemes ebből a szempontból a most előttünk fekvő adórendszert végignézni.
A PM adatai szerint, hivatalos adatok szerint 1,4 százalékos az adócsökkenés mértéke. Igen ám, de hogy a magyar állampolgárok a következő évben hogyan fognak élni, az nemcsak az adócsökkenés, illetve az adótábla megváltoztatásától függ, hanem attól is, hogy milyen kondíciókat fog a kormány, illetve a munkaadó biztosítani a munkavállalóiknak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Példátlan eset történt a bértárgyalásokon: a kormány 3 százalékos bruttó bérnövekedésre tett javaslatot. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az a példátlan eset történt, hogy a munkavállalók azt bizonygatták, hogy ők ennél többre is képesek. Egy magát baloldalinak nevező kormány a bértárgyalásokon azt mondta, hogy nem, 3 százalék legyen, és arra tett javaslatot a munkaadóknak, hogy kevesebb béremelést fizessenek az embereknek. Azt gondolom, hogy ez példátlan. Azzal indokolta ezt a kormány ezeken a tárgyalásokon, hogy jelentős adócsökkenés lesz, és emiatt több marad az emberek zsebében. Tisztelt hölgyeim és uraim, 1,4 százalék a PM hivatalos adata szerint az adócsökkenés, ebből kifolyólag tett a 3 százalékos bérnövekedésre javaslatot a kormány. Hogy ebből nem lesz a következő időszakban jelentős reálbéremelés, abban, azt hiszem, mindannyian biztosak lehetünk. Helyes volt tehát Orbán Viktor miniszterelnök úrnak az a felvetése, hogy ragaszkodni kell a reálbérek folyamatos növeléséhez.
(18.10)
2,3 millió forintra sem növekedett a legfelső kulcs bevezetésének az alsó határa, 1 millió 350 ezer forintnál tart ez az összeg. Ha megnézzük, és komoly hatástanulmányokat készítünk, és megvizsgáljuk a 3 százalékot, az 5 százalékos inflációt és ennek az adórendszernek a hatását, akkor bizony az derül ki, hogy az átlagbér felett kicsivel már a reálbérek ezen paraméterek mellett csökkenni fognak, természetesen az utolsó négy hónaphoz képest.
Szabó Zoltán többször is elkövetett egy apró csúsztatást itt a parlamentben. Az előző évhez, azaz a 2002-es év egészéhez viszonyította a bérnövekedés mértékét, és ki tudta mutatni, hogy így növekszik, de ha az utolsó négy hónaphoz, tehát az októberhez, novemberhez, decemberhez viszonyítunk, akkor bizony ehhez képest reálbércsökkenéssel kell számolniuk az alkalmazottaknak.
Azt is hallhattuk többször, hogy az adórendszer igazságos. Két példát hadd mondjak erre! Négy éven keresztül hallottuk, hogy az alacsony jövedelműek nem tudják igénybe venni a családi jövedelemadó-kedvezményeket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha megnézik az adórendszert, végigtanulmányozzák, akkor mindenkinek szembesülnie kell azzal, hogy a következő időszakban bizony az alacsony jövedelműek még kevésbé fogják tudni igénybe venni a gyerekek után járó adókedvezményt. Ez még nagyobb problémát fog okozni, és pontosan az történik, hogy azok a családok, akik a minimálbér környékén élnek, és eddig élni tudtak a gyerekek után járó adókedvezménnyel, az ő helyzetük egy jottányit sem fog javulni, és pontosan ugyanannyi adót fognak fizetni, vagy pontosan ugyanannyi kedvezményt fognak tudni igénybe venni, mint azok a minimálbér környékén dolgozó alkalmazottak, akik nem nevelnek gyereket. Ennyit az igazságosságról.
A másik, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők nagyon gyakran kifogásolták nekem, hogy a személyi jövedelemadó nagy részét eddig is ők fizették. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha megnézzük, hogy milyen változások történtek a személyi jövedelemadó-táblában, el kell hogy mondjam, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők az eddigieknél sokkal nagyobb részét fogják fizetni a személyi jövedelemadónak, ami sok mindennek nevezhető, csak nem igazságosnak.
A magánnyugdíjpénztárak többször előkerültek. Három éve veszteségesek a magánnyugdíjpénztárak, az állam már 90 milliárd forintot lesz kénytelen a magánnyugdíjpénztárakba beadni a következő évre. Béki Gabriellától megtudtuk, hogy öt évre előre készültek a hatástanulmányok. (Béki Gabriella: Ötven!) Ötven évre előre - elnézést; ötven évre előre készültek a hatástanulmányok. Egyetlen dolgot nem sikerült felmérni pontosan, hogy hányan fognak jelentkezni a magánnyugdíjpénztárba. A magánnyugdíjpénztárba több mint háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyivel az előző kormány kalkulált. Ez azoknál az embereknél, akik befizették éveken keresztül a járulékaikat, meglehetősen nagy problémát okozott, hiszen ez a pénz hiányzott volna a nyugdíjkasszából. Nagyon jól számolt ötven évre előre az SZDSZ, csak nem sikerült eltalálnia, hogy hányan fognak átlépni ebbe a magánnyugdíjpénztárba.
Ez volt az első számú probléma, és éppen a jelenlegi nyugdíjasok vagy a hamarosan nyugdíjba vonulók érdekében kellett azokat a lépéseket megtenni, amelyeket megtettünk. Annyit hadd mondjak még az előttem szólóknak, hogy ez egy teljesen nevetséges és komolytalan állítás, hogy a magánnyugdíjpénztárak azért veszteségesek, mert nem növekedett 6-ról 8 százalékra a befizetett járulék.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha egységnyi pénzt rosszul fektettek be, és veszteségesen fektettek be, akkor mi a garancia arra vagy miért történne az, hogy ha több pénzt kaptak volna, és több pénzt fektethettek volna be, akkor azt jobban tették volna? Azt gondolom, hogy ez nem egy komolyan vehető érvelés. Tehát, ha egy magánnyugdíjpénztár 100 milliárd forintot veszteségesen költ el, akkor feltételezhetjük, hogy 130 vagy 140 milliárdot is veszteséggel tudott volna megforgatni.
A törvényjavaslat következő igazságosnak nevezhető pontja, hogy áfakötelessé teszi ez a törvényjavaslat a továbbképzést abban az esetben, ha nem iskolarendszerű képzésről beszélünk. Emelik az áfáját a kutatás-fejlesztésnek, a könyvkiadásnak, a filmgyártásnak, és még sorolhatnám. A tőzsdeügyletek azonban továbbra is az áfamentes körben maradnak. Itt már el is értünk a legfontosabb kérdéshez, hogy kinek a legjobb ez a benyújtott törvénytervezet, ki a legnagyobb nyertese az előttünk fekvő törvénytervezetnek.
Nagyon sokat hallottuk, hogy a minimálbéren élők a legnagyobb nyertesek, hiszen ők havi hatezer forinttal kevesebbet fizetnek; abban az esetben, még egyszer, ha az elmúlt időszakban nem tudták igénybe venni a gyerekek utáni adókedvezményeket, akkor ez igaz. Azt kell mondjam - ha figyelmesen elolvassák a törvényjavaslatot -, nem ők a legnagyobb nyertesek.
Baloldali kormánytól szokatlan módon a tőkejövedelmek nyereségadóját ez a kormány eltörli. Azt hiszem, hogy itt megtaláljuk a legnagyobb nyerteseket. Teszik ezt egy olyan parlamentben, ahol számos olyan képviselő ül, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt különböző polbeat nótákban a pénzes simaszájú tőkésektől óvták a magyar ifjúságot, és gúnyos polbeat dalokat tanítottak az ifjúságnak róluk. Most ezek az emberek gondolnak egy merészet, és azt mondják, hogy az az igazságos, hogyha a tőzsdejövedelmek nyeresége után nem kell adót fizetni.
Azt gondolom, hogy ez hihetetlen, és nem hiszem, hogy a szocialista választók szimpátiájával találkozik. Persze tudom, hogy nem lehet megfeledkezni arról a tényről sem, hogy Medgyessy Péter mintegy 80 milliónyi részvényt szerepeltetett a vagyonbevallásában, és valószínűleg nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a Medgyessy családban nemcsak Medgyessy Péternek, hanem a feleségének és a gyermekének is van némi részvénye.
Medgyessy Péter a Medgyessy Péter kormánya által beterjesztett törvényjavaslaton sokkal, de sokkal többet nyer, tisztelt hölgyeim és uraim, mint azok a minimálbéren bejelentett munkavállalók, akik hatezer forinttal kevesebb adót fizetnek. Erről szól ez a törvénytervezet. Azt gondolom, hogy helyes lenne, ha ezt a szocialista képviselőtársaink megfontolnák, meggondolnák, mert én biztos vagyok benne, hogy azoknak a szavazóknak a tetszésével, akik őket ide juttatták a parlamentbe, ez az elképzelés, ez a javaslat nem találkozik.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
