SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Előre kell bocsátani, valószínű, hogy nem alakult meg még olyan kormány, amely a mindenkori ellenzékének jó adótörvényeket tudott volna benyújtani, tehát én ezt teljesen természetesnek tartom, hogy itt mi most azt tesszük, amit teszünk, és az adótörvényekről kormányzati pozícióból, illetve ellenzéki pozícióból vitatkozunk. Ez egy demokráciában bevett szokás, nagyon jó dolog, hogy így van; amennyiben ennek a hangneme a személyeskedésektől mentes, és hál' istennek, hogy ennek a vitája most nagyrészt mentes volt a személyeskedéstől, akkor talán még eredményes is tud lenni.
Ezt a vitát bizonyos kettősség kísérte, nem most, hanem a sajtónál, a tévévitákban, a rádióvitákban, ahol ellenzéki és kormánypárti képviselők részt vettek, és a kérdezők részéről egyugyanazon vitaműsorban mindig két dolog merült fel, és lehet, hogy ugyanannak a kérdezőnek a szájából két percen belül mind a két kérdés felmerült. Tudniillik az egyik az, hogy miért ilyen kismértékű az adócsökkentés, rá két percre viszont az volt már a kérdés, hogy jó, jó, de ha ilyen mértékű adócsökkentés lesz végrehajtva, akkor miből fogják az ígéreteket teljesíteni, mi lesz majd a költségvetésben. Úgy gondolom, hogy ezzel a kettősséggel együtt kell nézni az adótörvényeket, és ezzel a kettősséggel együtt kell kezelni az erről szóló vitát.
Mi is volt a célja az adótörvényeknek? Négy alapvető célt tudunk megfogalmazni: az egyik egy igazságosabb közteherviselés bevezetése, amely a lakosság adóterheinek a mérséklésére irányul - ezt egyrészt az adójóváírás növelése teszi lehetővé -, másrészt pedig az első évben, 2003-ban az adósávok szélesítése, illetve 2004-re vonatkozóan az adósávok további szélesítése és valamint az adókulcsok csökkentése. Tehát igazuk van az ellenzéki képviselőtársaimnak, amikor azt mondják, hogy 2003-ban nincs adókulcscsökkentés, de abban, úgy érzem, hogy nincs igazuk, amikor azt mondják, hogy a jelenlegi adótörvény nem tartalmaz adócsökkentést. Igenis, tartalmaz: 2004-re vonatkozólag, amivel a kormányzat jelzi a szándékát, hogy milyen irányba kívánja továbbvinni az adózást.
A második cél, amely a törvénytervezet benyújtóit jellemezte, ez a vállalkozók terheinek a csökkentése, éppen az önök által is jóváhagyott és helyeselt cél, a versenyképességük növelése érdekében. Ellenzéki oldalról hangzott el nagyon helyesen az a vélemény, hogy az elkövetkezendő időszakban a magyar kormányzat egyik nagyon fontos szerepe, nagyon fontos dolga lesz az, hogy a Magyarországon lévő kis- és középvállalkozók versenyképességét javítsa. Úgy érzem, hogy egy lépést a kormányzat az adótörvények benyújtásánál is tesz, amikor olyan intézkedéseket vezet be, amelyek e réteg versenyképességének a növelésére hivatottak. Megint lehet rajta vitatkozni, és teljesen természetesnek tartom, hogy ellenzéki képviselőtársaim kevésnek tartják ezeket az intézkedéseket, amelyeket mi most megléphetőnek tartunk, így azt, hogy a bruttónál gyorsabban növekednek a nettó keresetek, a tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke - ahogy Vojnik Mária képviselőtársam mondta - csökkenni fog. Holnap tárgyalni fogjuk az evatörvényt, illetve azokat a megtakarítások és beruházások ösztönzésére elfogadandó passzusokat, amelyeket ez a törvénytervezet tartalmaz.
(19.50)
A harmadik dolog, ami cél - ami a törvénytervezet benyújtóit szintén vezérelte -, a mindannyiunk által helyeselt, javasolt, támogatott Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs intézkedések megtétele. És itt igen, lehet azt mondani, hogy nem értenek egyet ellenzéki képviselőtársaink az áfakörbe kerülő termékeknél az adókulcs-növekedéssel, de sajnos tudomásul kell vennünk, hogy ha az EU-csatlakozást akarjuk - márpedig azt mindannyian akarjuk -, akkor ennek vannak olyan oldalai, amit szintén mindannyiunknak akarni kell, hogy ez megtörténhessen. Nem veszem rossz néven ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy politikai okokból nem tapsolnak hozzá, hogy ezt meg kell tenni. Valószínű, ha én ülnék az önök helyén, ellenzéki oldalon, én sem tapsolnék ilyen döntéseknek. Tudomásul veszem, ez az önök szerepéből adódik. Ezt én tudomásul tudom venni.
A helyi adóknál szintén nem aktuális most egy átfogó helyiadó-rendezés, de az EU-harmonizáció miatt meg kell lépni azokat a lépéseket - éppen a versenyfejezet lezárása érdekében -, amely előrehozza a kedvezmények megszüntetését. De itt is el kell mondani, hogy a legkisebbek számára ez a törvény továbbra is biztosítja azt a lehetőséget, jobban mondva az önkormányzatok számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy a legkisebbeknek továbbra is megadja azokat a kedvezményeket a helyi adónál, amelyek nem veszélyeztetik az ő tevékenységüket.
A negyedik cél, amiről Molnár Albert képviselőtársam beszélt nagyon részletesen, az adminisztráció egyszerűsítése. Nézzük a személyi jövedelemadót! Az adójóváírás idén szeptemberi növelése és az adósávok jövő évi szélesítése együttes hatására jelentősen csökken a munkavállalók adóterhelése, és 2003-ban a nettó keresetek növekedése lényegesen meghaladja a bruttó keresetek növekedését. Többször lefolytattuk már azt a számháborút, hogy ez hány százalékos várhatóan, és igazuk van megint ellenzéki képviselőtársaimnak, ezek nem tényszámok, amiről beszélünk, hanem ezek várható, tervezett számok, amelyek a prognózison alapulnak. De azt hiszem, badarság egy kormányzattól számon kérni azt, hogy most tényszámokat mondjon 2003. év végére - nem tud. De az, hogy várható számokat és reálisan megtervezett számokat mondjon, elvárható egy kormányzattól, és úgy érzem, hogy kellő gondossággal tervezte meg a Medgyessy-kormányzat ezeket a számokat. Vissza fogunk térni a 2003-as, 2004-es zárszámadás vitájában, hogy valóban teljesültek-e ezek, és nem fogom rossz néven venni ellenzéki képviselőtársaimtól, ha ők is a szemünkre fogják vetni azt, hogy nem teljesültek, mint ahogy mi a szemükre vetettük a 2001-es zárszámadás vizsgálatakor, hogy nem teljesültek azok az inflációs várakozások, amelyeket ott a költségvetésbe beépítettek.
További adókedvezmények, amelyekkel ez a törvénytervezet számol; az EU-val összehangolt fejlesztési adókedvezmény a környezetvédelmi beruházásoknál már 100 milliós fejlesztéseknél is igénybe vehető; csökken az osztalék után fizetett adó és közteher mértéke; és bár nagyon sok vitát kavar és nagyon sokszor elhangzott, én is elismétlem, hogy megszűnik a tőzsdei árfolyam nyereségadója. Lehet ezt nem támogatni, lehet ezt nem szeretni azért, mert a miniszterelnök úrnak is van részvénye, de én az előző munkahelyemről - mielőtt még képviselővé választottak volna - nagyon jól tudom, hogy Magyarországon nagyon sok kisrészvényes van, aki számára ez kedvező. Hál' istennek Magyarországon is egyre többen vannak, akik már megjelennek a pénzpiacon, és nem feltétlen csak a nagyon nagy jövedelemmel rendelkezők jelennek meg a pénzpiacon. Én ezt gyakorlatból tudom, a munkámból tudom, és láttam azokat az embereket, akik nem milliárdos jövedelmekkel, több százezer forintos havi jövedelemmel rendelkeznek, de részt vesznek a részvénypiacon, a tőzsdén, és ez számukra is egyfajta kedvezmény.
A felnőttképzés díjának 30 százaléka, valamint a számítógép beszerzésére, lízingelésére fordított összeg adókedvezményként érvényesíthető, ennek az együttes összege az a 60 ezer forint. Erről valamelyik SZDSZ-es képviselőtársam, talán Eörsi képviselő úr beszélt, tehát nem fejteném ezt ki bővebben. Nagyon fontos az internet, a szélessávú internet elérése; és amiről még Vojnik Mária is beszélt - és szintén az időre való tekintettel nem térnék külön ki rá -: a köztünk élő, köztünk fogyatékkal élő emberek részére meghozott adókedvezmény. Erre megint lehet azt mondani, hogy ez az 500 forint nem egy nagy dolog. De úgy érzem, hogy gesztusokat kell megtenni azon embertársaink részére, akik valamilyen fogyatékkal élnek. Most erre futja, amennyiben az esélyegyenlőségi törvényt - amit 2005-ig be kell tartani -, annak a végrehajtását szintén be tudjuk tartani, akkor ezek a gesztusok ki fognak már egészülni tényleg lényegi lépésekkel.
Melyek azok a vállalkozók terheinek csökkentésére meghozandó lépések, amelyeket tartalmaz ez az adótörvény-tervezet? A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 2003. január 1-jétől 4500 forintról 3450 forintra csökken. Ez megint egy első lépés, első lépése annak, amit ígértünk, amit mondtunk; mutatja az irányt, hogy merre kíván a kormányzat ebben a ciklusban ezen a téren menni. Ismét csak előre tudok utalni a holnapi nap délutánjára, ahol az egységes vállalkozói adóról fogunk beszélni. Itt 15 millió forintos bruttó árbevételig választhatóvá válik az egyszerűsített vállalkozói adó. Lehetőség nyílik a törvény kapcsán a fejlesztési tartalék adómentes képzésére; lehetőség nyílik az amortizáció gyorsítására a fejlesztési tartalékon keresztül, és jelentősen mérséklődnek az adminisztrációs terhek, egyszerűsödnek az adóeljárási jogszabályok, és a törvényben leírtak szerint az APEH függetlenségének erősítése is megtörténik.
Mit nyújt ez a törvény az agrárszférában dolgozóknak és a vidékfejlesztés területén? A mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételének értékhatára 250 ezer forintról 350 ezer forintra emelkedik. Lehet rá mondani, hogy kevés, de ez megint egy irányt mutat. A mezőgazdasági kistermelők kedvezményes adózást biztosító bevételi értékhatára a jelenlegi 4 millió forintról - a családi gazdálkodókéhoz hasonlóan - 6 millió forintra emelkedik. A tíz évnél hosszabb haszonbérleti szerződések adómentessé válnak. A falusi vendéglátásból származó adómentes bevétel értékhatára 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik.
Kellemetlen része is van a törvénytervezetnek, ami az illetékek valorizálásával és az áfakörben történő jogharmonizációs átsorolásokkal van kapcsolatban, de erről is beszéltem már az elején.
Nagyon fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban minél több magyar állampolgár minél nagyobb mértékben tudjon saját maga sorsáról gondoskodni. Ezt a célt szolgálja az, hogy 6 százalékról 8 százalékra emelkedik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, visszahozva az eredeti törvény szerinti állapotot. Igaz, hogy 8 százalékról 8,5 százalékra emelkedik az egyéni nyugdíjjárulék, de ennek kompenzálására 1,5 százalékról 1 százalékra csökken a Munkaerő-piaci Alapba befizetett munkavállalói járulék mértéke, így a terhelés nem változik.
Nagyon fontos dolog még a saját magunkról való gondoskodásnál az, hogy a biztosítások után visszaigényelhető adó 30 százalék, maximum 100 ezer forintra emelkedik.
(20.00)
Duplájára emelkedik az 50 ezer forintos maximum, 100 ezer forintra. Ami még egy jelentős lépés: a lakás-takarékpénztár konstrukcióban a 30 százalék, maximum 36 ezer forintról az állami támogatás mértéke 72 ezer forintra emelkedik.
Lefolytatunk mi itt a parlamentben egy számháborút, amit, ha hallgatnak is a választópolgárok, nem biztos, hogy minden szám mögé be tudnak nézni. Egy viszont biztos, hogy az adótörvények elfogadása után három, a magyar állampolgárok számára kedvezőbb adózást biztosító személyi jövedelemadó-törvénye lesz Magyarországnak.
Úgy érzem, hogy ennek a számháborúnak, amit itt lefolytatunk, a végeredményét majd a jövő év első hónapjaiban fogjuk megtudni, amikor a választópolgárok, az állampolgárok a saját zsebükön fogják azt érezni, hogy kinek volt igaza. Nagyon remélem, hogy akkor néhány szó erejéig majd beszélünk erről, és nagyon remélem, azt tudjuk konstatálni, hogy nekünk igazunk volt.
Köszönöm az eddigi vitát, és köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
