PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, hogy nem fogom mind a tizenöt percet kihasználni, tekintettel arra, hogy igen komoly vitán vannak túl képviselőtársaim.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmánya elismeri az ember olyan elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogait, mint a házasságkötéshez, a névviseléshez, a személyes adatok védelméhez való jog. Rögzíti azt, hogy e jogokat törvényben kell szabályozni.
Az anyakönyvi nyilvántartás az ember személyiségi jogaival igen szorosan összefüggő, a családjogi törvényen alapuló közhiteles nyilvántartás, melyen valamennyi egyéb, az állam által vezetett személyi nyilvántartás alapszik. Az anyakönyvi nyilvántartás a születések, a házasságkötések és a halálesetek adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat - úgymint házasságfelbontás, névváltoztatások, családjogi rendezések - rögzíti.
Az anyakönyvezés 1895. október 1-je, tehát már több mint száz éve állami feladat. A jogalkotók mindig kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az anyakönyvi nyilvántartás alkalmas legyen egyrészt a személyek egyértelmű beazonosítására, másrészt a családi kapcsolatok, a leszármazás közhiteles igazolására.
Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatában alkotmányellenesnek minősítette az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, továbbá a névváltoztatásról szóló rendeletek néhány szakaszát. Az alkotmánybírósági döntés 2002. december 15-ig adott határidőt a jogalkotónak az alkotmánysértő rendelkezések módosítására. Az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően módosítani szükséges az anyakönyvi jogszabályok azon rendelkezését, mely csak egy ízben teszi lehetővé az anyakönyvi hatáskörben lefolytatható utónév-módosítási eljárásokat. Lehetővé kell tenni a jövőben az érintettek számára, hogy a felmenőik által valamikor viselt megkülönböztető betűjelet ne csak a családnév előtt, hanem az után is viselhessék. A névváltoztatásról szóló hatályos rendeletben foglaltak alkotmányos alapjogot érintenek, ezért törvényi szintű szabályozást igényelnek.
A hivatkozott alkotmánybírósági döntés alkotmánysértőnek minősítette a családjogi törvény azon rendelkezését, mely nem tette lehetővé a férfiak részére házassági név viselését. Tekintettel arra, hogy a házasságkötési eljárás szabályai, illetve a házassági anyakönyv vezetésére vonatkozó részletes szabályok szintén az anyakönyvi jogszabályban találhatók, ezért a két jogszabály összhangjának megteremtése érdekében további ezzel összefüggő változásokat is kezdeményeztünk. Új fogalmak bevezetése is szükségessé vált. Ilyen új fogalom például a születési név a leánykori név helyett. A legénykori név fogalmának bevezetését hosszas vita után elvetettük, bár el kell mondani, hogy érkeztek olyan javaslatok a lakosság részéről, hogy a "né" toldat mintájára a "fé" toldat bevezetése kerüljön szabályozásra.
A hatályos anyakönyvi jogszabály megalkotása óta eltelt időben a jogszabályi környezet igencsak megváltozott. Az anyakönyvi igazgatás sajátossága, hogy igen szorosan kapcsolódik más jogterületekhez, mint például a családjoghoz, a gyámügyi igazgatáshoz, az állampolgársági joghoz, a nemzetközi magánjoghoz, az idegenrendészeti igazgatáshoz. A kapcsolódó jogterületek változásait az anyakönyvi jogszabály nem követte. Néhány kisebb módosítást kivéve gyakorlatilag az 1982-ben megalkotott jogszabályok működnek ma is. Így fordulhat elő az is, hogy még ma is szerepel a hatályos jogszabályban - bár természetesen már évek óta nem alkalmazzák - az az előírás, hogy a 35 éven aluli házasulónak család- és nővédelmi tanácsadáson kell részt vennie.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 1994 óta megfigyelőként, 1997-től pedig a kelet-európai országok közül Lengyelország és Horvátország mellett tagként vesz részt a nemzetközi személyállapoti bizottság munkájában. A bizottságot az alapító államok azért hozták létre, hogy jogalkotásukat a személyállapoti kérdésekben összehangolják, egyszerűsítve ezzel a különböző állampolgárságú és lakóhelyű személyek részére a házasságkötéssel, a családi kapcsolatok létesítésével, személyi állapotuk, személyes adataik igazolásával és az azokban történt változásokkal kapcsolatos eljárásokat. A módosítás természetesen figyelembe vette ezen bizottság egyezményeit és ajánlásait is.
A jelenlegi módosításokon túl a közeljövőben szükséges az anyakönyvi igazgatás teljes körű, a nyugat-európai normáknak megfelelő újraszabályozása, tekintettel az előkészítés alatt álló új polgári törvénykönyvre is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, és a vita után fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
