RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 8. pontban megfogalmazott módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, illetve szeretnék mellette érvelni.
Ez a módosító javaslat az adójóváírással kapcsolatos: azt szeretném indítványozni - és remélem, hogy a tisztelt Ház, a kormánnyal ellentétben, ezt el fogja fogadni -, hogy az adójóváírás csökkenésének a kezdőpontját, ez ugyanis folyamatosan tűnik el a rendszerben, 1 millió 350 ezer forintról 1,5 millió forintra emeljük fel. Azért gondolom, hogy ez helyes lépés, ugyanis azzal a béremeléssel, ami kétségkívül megtörtént, a közalkalmazottak igen széles rétege került olyan helyzetbe, hogy 1 millió 350 ezer forintnál magasabb éves jövedelemre tesz szert - 1 millió 350 ezer forint eleve a legfelső adósáv kezdete. Úgy gondolom, helyes, ha a legfelső adósáv kezdetétől ezzel egy időben nem kezdődik el az adójóváírás folyamatos csökkenése, hanem ez egy kissé magasabb összeghatárnál, 1,5 millió forintnál kezdődik.
Hadd idézzem fel kormánypárti képviselőtársaimnak azt a kampányban tett ígéretét, mely szerint a legfelső adósáv kezdőpontja 2 millió 400 ezer forintnál fog kezdődni. Azt gondolom, hogy amikor ezt a javaslatot megfogalmaztuk, akkor figyelemmel voltunk a költségvetés helyzetére, mert mégiscsak abszurdum, lássuk be, tisztelt képviselőtársaim, hogy a közalkalmazotti átlagbérek a legfelső adókulcsban adóznak, átcsúsznak oda, és ezzel egy időben elkezdődik az adójóváírás csökkenése - szerintünk ez nem helyénvaló elképzelés. Ezért mindenképpen fontosnak tartjuk ezt a 150 ezer forintos emelést.
A 21. pontban van az árfolyamnyereséggel kapcsolatos javaslatom. Én azt hiszem, nagyon furcsa egy magát Szocialista Pártnak nevező párttól, vagy mondhatom így: magát baloldalinak nevező párttól az a javaslat, hogy az árfolyamnyereség-adót egyszerűen el kívánják törölni.
(16.20)
Azt hiszem, az előző kormánynak az egyik legfontosabb intézkedése volt, hogy nem kívántak különbséget tenni a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek között. A tőkejövedelmek után 1998-ban bevezettük azt, hogy körülbelül ugyanakkora adóterhet kelljen fizetni, mint a munkajövedelmek után. Önöknek, baloldali kormánynak, látszólag vagy magát baloldalinak nevező kormánynak az első intézkedése, hogy ezt az állapotot megszüntesse. Önöknél most az fog bekövetkezni: ha mondjuk, egy pedagógus dolgozik teljes óraszámban és keres éves szinten másfél millió forintot, annak mondjuk, lesz valahol 20-25 százalék között az adóterhelése, viszont aki tőkéből tesz szert mondjuk, tőzsdén nagy mennyiségű jövedelemre - ez akár 10, 20 vagy több millió forintos lehet -, ezzel a javaslattal elérjük azt, hogy ezek után ne kelljen adót fizetni. Ez elfogadhatatlan, nem megengedhető, és nagyon kérem azt, hogy önök, ha magukat baloldalinak tartják, fontolják meg még egyszer, helyes-e az, hogy ha a munkajövedelmek után kell adót fizetni, tőkejövedelmek után pedig nem.
Megértem azt, hogy az ország miniszterelnökének a vagyonbevallásában mintegy 80 millió forintnyi részvénye van. De azt hiszem, hogy amikor önök szavaznak erről a kérdésről, akkor ezen a kérdéskörön felül kell emelkedni és azt kell mérlegre tenni, hogy az ország hosszú távú fejlődése szempontjából helyes-e az, ha a tőkejövedelmek nulla százalékkal adóznak, a munkajövedelmek pedig ennél lényegesen nagyobb mértékben. Kérem, hogy ezt kormánypárti képviselőtársaim mérlegeljék. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
