DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Az előttünk fekvő, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló, a kormány által benyújtott törvényjavaslat kapcsán úgy vélem, elsődlegesen arra a kérdésre kell választ keresnünk, hogy az jelenlegi formájában miként illeszthető a hatályos magyar jogrendszerbe. Hangsúlyoznom kell ugyanis, hogy a jogharmonizációs követelményeket a törvényhozás során mindenkor összhangba kell hoznunk a jogrendünk koherenciájának fenntartásához fűződő érdekkel, azaz meg kell teremteni az alábbi törvényekkel az összhangot, nevezetesen a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvénnyel, ezen belül is elsősorban a tanúvédelmi program végrehajtásával kapcsolatosan.
(15.20)
Az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (4) bekezdésével - idézem -: "A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítést és jelölést, illetve annak magyar megfelelőjét a szerződés kihirdetéséről szóló törvény tartalmazza." Továbbá az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a nemzetközi bűnügyi rendőrség szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvénnyel; a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXIX. törvénnyel; a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIII. törvény bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés szabályaihoz a 64-68/F. §-ig, illetve a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés szabályaihoz a 68-75. §-ig terjedő rendelkezéseivel, valamint az 1992. évi LXIII. adatvédelmi törvénnyel, különösen az adatkezelés célhozkötöttségével, végül, de nem utolsósorban meg kellene valósítani a törvényben az összhangot az ügyészség nyomozás feletti felügyeleti jogkörével, a mostani törvényjavaslat ugyanis ezt a jogkört a belügyminiszterhez telepítené.
Tisztelt Országgyűlés! Megnyugvással fogadhattuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Európai Bizottság ez év október 9-én nyilvánosságra hozott, Magyarországról készült éves jelentésében foglaltak szerint tavaly óta jelentős előrelépés tapasztalható a bel- és igazságügyi együttműködés területén. Az éves jelentés kiemeli, hogy a rendőri együttműködés, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén az Országos Rendőr-főkapitányság szervezeti egységeként működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, közkeletű nevén NEBEK, képes biztosítani a nemzetközi rendőri együttműködést, valamint az Europol-megállapodás végrehajtását.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy hazánknak még ratifikálnia kell többek között a 2000 decemberében általunk már aláírt, az ENSZ keretében létrejött, szervezett bűnözés elleni egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyveit. Alá kell még írnunk és ratifikálnunk kell még a büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló európai egyezmény 2001 novemberében elfogadott második kiegészítő jegyzőkönyvét, illetőleg csatlakoznunk kell a szervezett bűnözés elleni európai uniós stratégia második célkitűzésében szereplő azon egyezményekhez, amelyeknek Magyarország ma még nem részese.
Az európai uniós csatlakozást előkészítő jogharmonizációs tevékenység alapjaként a kormány 2002 márciusában közzétett jogharmonizációs programjában az igazságügyi együttműködés, valamint a határőrizet területén megvalósítandó jogharmonizáció keretében a büntető- és szabálysértési ügyekben, a nyomozó szervek közötti nemzetközi együttműködésről és segítségnyújtásról, valamint a közlekedés rendjét sértő jogellenes cselekményekkel kapcsolatos jogsegélyről szóló törvényjavaslat elkészítését irányozta elő. Ennek célja az Európai Unió tagállamai közötti, a büntetőügyekben való kölcsönös jogsegélyről szóló egyezménnyel, továbbá annak kiegészítő jegyzőkönyvével való összhang megteremtése jogrendünkben.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita tárgyát képező törvényjavaslat ezzel szemben a büntetőeljáráson kívül az úgynevezett büntetőeljárást megelőző operatív felderítő tevékenységet írja le, amely jelenleg minimum állami vagy szolgálati titoknak minősül, a schengeni vívmányoknak megfelelő együttműködési formákat szabályozza. Így a közvetlen információcserét, az ellenőrzött szállítást, a közös bűnfelderítő csoport létrehozását, a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevételét, a fedettnyomozó alkalmazását - a rendőrségi törvényben szabályozott, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés tevékenységi körébe tartozik, jelenleg kétharmados törvény szabályozza -, a határon átnyúló megfigyelést, a forró nyomon üldözést, az összekötő tisztviselő alkalmazását, a titkos információgyűjtést - nemzetközi együttműködés alapján -, valamint a tervezet ide sorolja a tanúvédelmi program alkalmazását, szintén nemzetközi együttműködés alapján, amely nyílt büntetőeljárás során kerül alkalmazásra. A hatóság előtt már folyamatban lévő büntetőeljárásnak tehát lehet védendő tanúja, sértettje.
A büntetőeljáráson kívüli nemzetközi rendőri együttműködés jogalapját megteremtő törvény megalkotását mindenképpen szükségesnek tartja a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja is. Azt azonban bárki könnyen beláthatja, hogy koncepcionálisan elhibázott az a jogalkotói lépés, amellyel az előterjesztő a "bűnüldöző szervek" terminust vezeti be, amely új gyűjtőfogalom lenne, és a törvényjavaslatot a "bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről" címmel illeti. A bűnüldözés is külön értelmezést nyer, ugyanis e törvényjavaslat szóhasználatában csak a büntetőeljárás körén kívül eső bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenységet értjük ez alatt.
Alkotmányunk és az ügyészségről szóló törvény figyelembevételével nehéz elvitatni, hogy az ügyészségnek is van bűnmegelőző szerepe, viszont a törvényjavaslat személyi hatályát tekintve az ügyészi szervezetet nem érinti. Hasonlóan nem vonatkozik az APEH Nyomozó Hivatalára sem, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság éves jelentésében foglaltak szerint a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központhoz - idézem -: "további összekötők delegálása szükséges a Legfőbb Ügyészség és az adóhatóság állományából." Ez kétséget kizáróan európai uniós elvárás. A személyi állományában így kiegészített Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ lehet - és álláspontunk szerint csakis ez lehet - az a szervezet, amely kellő felhatalmazás alapján koordinálhatja az Unión belüli bűnmegelőzési szervezetek, illetve az Unión kívüli országokkal kötött két- és többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott működő bűnmegelőzési szervezetekkel történő bűnmegelőzési tevékenységet.
Tisztelt Országgyűlés! Most csak a törvényjavaslat legszembetűnőbb koncepcionális fogyatékosságainak kiemelésére tudtam szorítkozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja e törvényjavaslat esetében mindenképpen azon eljárásmódot tartotta volna követendőnek, amellyel például az idegenrendészeti törvény javaslatának elkészítése, előkészítése során a polgári kormány élt, mi ugyanis nem feledkeztünk meg az Országgyűlésben akkor képviselettel rendelkező pártok frakcióival való tényleges egyeztetésről. Hiba lenne ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy e törvényjavaslat egyes részei elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Amennyiben pedig a kormány az európai uniós csatlakozásból fakadó jogharmonizációs kötelezettséget zászlajára tűzve, kissé elsietve, mechanikusan ülteti át a közösségi és schengeni vívmányok rendelkezéseit, az nyilvánvalóan a hatályos jogszabályainkhoz való szerves illeszkedés hiányához vezethet. Ebből adódik, hogy az általam fentebb említett új jogintézmények és terminusok mintegy idegen testként illeszkedhetnek a bűnmegelőzésre, illetve lebeghetnek a bűnfelderítésre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályaink között.
Kérdéses továbbá a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója számára az is, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi formájában kellő eligazítást ad-e az azt a jövőben alkalmazó szervek számára.
(15.30)
Képletesen szólva: önmagában minden törvény vak, látni csak annak alkalmazására hivatottak szeme által képes.
Ebből következően, tisztelt Országgyűlés, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői a rendészeti bizottság ülésén tartózkodó álláspontra helyezkedtek a törvényjavaslat általános vitára bocsáthatóságát illetően. A négypárti egyeztetést nélkülözve előterjesztett törvényjavaslatról ugyanis az a véleményünk, hogy ezen indítvány a jelenlegi formájában tárgyalásra és határozathozatalra nem alkalmas, részletes vitára bocsátását tehát nem tudjuk támogatni.
Mindezek alapján kérjük tisztelettel a kormányt, hogy az általa T/990. számon előterjesztett, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslatot vonja vissza, és kezdeményezzen e tárgykörben négypárti egyeztetést.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
