DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, a rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés rendészeti bizottsága 2002. október 9-én tárgyalta a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló T/990. számú törvényjavaslatot.
A törvénytervezetet előterjesztő kormány képviselője kifejtette, hogy a dokumentum a bel- és igazságügyi fejezet egyik utolsó nagy jogharmonizációs feladata. Uniós elvárás, hogy Magyarországnak is rendelkeznie kell olyan belső jogi normával, valamint nemzetközi szerződésekkel, amelyek az új típusú együttműködés formáit szabályozzák a bűnfelderítés és a bűnmegelőzés területén. A büntetőeljáráson belüli együttműködés továbbra is az igazságügyi jogsegély keretén belül fog megtörténni. A törvényjavaslat az érintett szerveknek új jogköröket nem biztosít, hanem az érvényes jogköröknek ad egy újfajta nemzetközi dimenziót, mely nemzetközi szerződésekben fog testet ölteni.
A bizottsági vitában a bizottság tagjai számos elvi, tartalmi, általános és konkrét gondolatot, felvetést, valamint kérdést fogalmaztak meg az előterjesztéssel kapcsolatban. Elhangzott, hogy külföldi hatóság Magyarország területén való ténykedése, például kényszer vagy kényszerítő eszköz használata a társadalom felől kritikák forrása lehet, hiszen erre a közelmúlt hazai eseményei is adtak példát.
A vitában felhívták a figyelmet a politikai vagy köztörvényes jelleg eldöntésének szubjektív veszélyeire, illetve ezzel összefüggésben a belügyminiszteri hatáskör kontrolljának hiányára. A vitában felvetődött, hogy a terror jellegű cselekmények esetén sokszor nagyon nehéz élesen megkülönböztetni a bűnügyi terrorizmust az úgynevezett politikai terrorizmustól. Vitatott helyzetben ennek eldöntése a belügyminiszter feladata lesz, azonban kérdéses, hogy ez jó megoldás-e.
A bizottsági vitában felvetettük, hogy a fokozott igényre tekintettel a törvényjavaslat a titkos információgyűjtés valamennyi formájának alkalmazását lehetővé teszi, vagyis a magyar bűnüldöző szervek magánlakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, levelek tartalmát megismerhetik s a többi. Ennek feltételeit és részleteit firtató kérdésünkre nem kaptunk választ.
A vitában megfogalmazódott az is, hogy a magyar rendszer jelentősen eltér az uniós rendszertől abban a tekintetben, hogy a különleges eszközök használata nálunk döntően a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik, míg az Unió országaiban ez jellemzően a bűnüldöző szervek feladatköre. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy sem mi, sem más ország nem lelkesedik azért, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozó szervezetek vagy személyek ebben az együttműködésben megjelenjenek. Volt olyan vélemény, mely szerint logikátlan és szükségtelen az RSZVSZ bevonása a rendszerbe, más vélemények szerint az APEH adónyomozóit is be kellene vonni.
(15.00)
A vitában felvetődött az is, hogy a felségjog kifejezés nem pontosan értelmezhető, hiszen a magyar jogrendszerben az nem nagyon használt. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a törvényjavaslat életbe lépésével egyidejűleg indokolt lesz a jogsegélyről szóló törvény módosítása is. A bizottsági vitában szó esett a nevekről is, mellyel kapcsolatban kiemelték, hogy annak alkalmassá kell válnia a csatlakozásunk utáni új szerepre, amikor is nemcsak nyelvet jól tudó, hanem büntetőjogot is jól ismerő szakemberek kellenek. Kiszámítható, hogy feladata nagymértékben bővülni fog, hiszen minden megkeresés rajta megy keresztül.
Összefoglalva: a törvényjavaslat rendészeti bizottsági vitája során az előterjesztés célját és indokoltságát senki nem kérdőjelezte meg. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a törvényjavaslat érzékeny és kényes területeket érint, melyek szabályozása nagyfokú körültekintést igényel. Hiányolható, hogy a csatlakozással összefüggésben a bűnmegelőzés és bűnüldözés területén nem rendelkezünk egy széles konszenzuson alapuló, átfogó koncepcióra épülő, hosszú távú fejlesztési stratégiával, mely foglalatát adná a szabályok módosításának, így ennek a más törvények módosítását is igénylő törvénytervezetnek.
A törvényjavaslat részleteiben sok helyen pontosítást, korrekciókat, kiegészítést igényel, megvalósításában komoly erőfeszítéseket feltételez. A jelzett körülményekre és a feltételekre figyelemmel az ellenzéki oldal a törvényjavaslat bizottsági vitája során tartózkodó szavazataival jelezte, hogy az előterjesztés ellenzéki elfogadhatóságához előzetesen még számos kérdés tisztázása szükséges.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
