JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hitem szerint a leghelyesebb az volna, ha a három kérdésre konkrétan válaszolnék, de a Szalamandra utcai ingatlanok ügye már-már jelkép értékűvé vált, éppen ezért engedjék meg, hogy néhány előzményt elmondjak.
Mindenekelőtt azt, a honvédelmi miniszter hogyan szerzett tudomást arról, hogy egyáltalán ilyen esemény történt, hiszen az átadás-átvétel során egyetlenegy kollégám, egyetlenegy munkatársam sem jelezte, hogy két nappal az átadás-átvétel előtt született meg ez az adásvételi szerződés, egyetlenegy munkatársam, egyetlenegy vezető beosztású kolléga nem mondta, hogy ez még folyamatban van. S amikor azt kértem, hogy legyenek kedvesek a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást adni, akkor hogy, hogy nem, ez az ingatlan kimaradt az ügyből. Úgy szereztem tudomást róla, hogy az egyik szomszéd felhívta a figyelmet arra, hogy egy volt kormányzati politikus a feleségével sűrűn fordul meg a Magyar Honvédség Szalamandra utcai objektumának a környékén, amely egyébként egy híradós objektum, és azt kérdezte, mi van azzal. Innentől kezdve kezdtük el felgöngyölíteni ennek az ingatlannak a sorsát, amely mindenképpen elgondolkodtató, és azt hiszem, a későbbiekben erre még érdemes lesz némi figyelmet fordítani.
Mik a konkrét tények? A konkrét tény az, hogy a Honvédelmi Minisztérium meghirdetett egy nyilvános pályázatot, amelyben azt kérte, jelentkezzenek azok, akik a Szalamandra utcai terület két helyrajzi nyilvántartási számon jelzett épületére és telkére cserelehetőséget ajánlanának. A Honvédelmi Minisztérium azért vált ingatlan rt.-vé, mert a piacon közvetlenül nem értékesíthet lakásokat, maximum csak cserélhet, azaz a feleslegessé váló ingatlanát el tudja cserélni olyan ingatlanra, amilyenre szüksége van. Ennek megfelelően 2002. március 8-án jelent meg a Magyar Nemzetben a pályázati felhívás, majd 28-án 16 órakor lezárták, és egy - azaz egy - pályázó jelentkezett mindkét ingatlanra. Hogy az azt követő néhány napban mi történt, azt nem lehet tudni, de valószínűsíthető, hogy a volt honvédelmi miniszter - s ebben szeretném őt megvédeni - erről az ügyletről nem tudott, noha az ő névbélyegzője szerepel a szerződéseken, csakhogy a kollégák elrontották, mert egy hónappal későbbre datálták az ő bélyegzőjét, mint ahogy azt kellett volna.
Szó mi szó, amikor kiderült ez az ügy, akkor a Pénzügyminisztériummal közösen azt kértük, hogy a kincstári vagyonkezelő ne hagyja jóvá ennek a csereszerződésnek az életbe léptetését, ezt tehettük, hiszen a záradékban ott szerepelt, hogy a csereszerződés csak akkor lép életbe, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is jóváhagyja. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem hagyta jóvá, noha a két sértett fél - aki elvileg megnyerte a telket - feljelentéssel fenyegetőzött, ennek ellenére az ingatlan, hála istennek, visszakerült a mi vagyonkezelésünkbe.
A konkrét kérdésekre pedig nagyon konkrétan válaszolok. Ennek a ingatlannak a sorsa a későbbiekben is az lesz, hogy meg fogjuk hirdetni, értékén szeretnénk elcserélni szolgálati lakásokra. Ezzel szeretnék a másik kérdésre is válaszolni: igen, a Magyar Honvédségnek szüksége van szolgálati lakásokra, de nem budai luxusingatlanokra és villákra. Azaz mi azt szeretnénk, ha ezért a közel 1 milliárd forint értékű ingatlanért kaphatnánk 1 milliárd forint értékű, 50 és 60 négyzetméter közötti használható lakásokat, ami a profi haderő kialakításához nélkülözhetetlenül szükséges.
Ami pedig a konkrét büntetőfeljelentést illeti: a Pénzügyminisztériummal és a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen nézzük azt, hogy ebben a szituációban - mivel nem történt meg, végül is nem hatályosult a szerződés, azaz nem volt vagyonvesztés - szabad-e, lehet-e büntetőfeljelentést tenni. Amennyiben ők ezt javasolják, meg fogom tenni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
