KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban igaz, hogy már nincs öt évre a csatlakozás, most már tényleg ott vagyunk az Európai Unió küszöbén, de azért még vannak elvégzendő feladataink, vannak még nyitott kérdések.
Az első: mikor és hogyan sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat? A második: hogyan sikerül az ország felkészítését befejezni? És a harmadik: hogyan sikerül a közvélemény felkészítését befejezni; ez nemcsak a népszavazás miatt, hanem az ország harmonikus beilleszkedése szempontjából is elengedhetetlen. Ebből a szempontból, mármint a tárgyalások lezárása szempontjából örvendetes fejlemény az, ami Brüsszelben a rendkívüli csúcsértekezleten történt. Most valóban közelebb kerültünk a tárgyalások lezárásához, hiszen született egy megállapodás, a közös álláspont kialakításához szükséges megállapodássorozat az Európai Unió csúcsértekezletén, vagyis megszületett a közös álláspont, lehet tárgyalni, és ha lehet tárgyalni, akkor van esély a tárgyalások lezárására is.
A második dolog: megállapodtak abban, hogy a közös agrárpolitika 2006 végéig változatlan. Emlékezetes, hogy nem ok nélkül tartottunk sokan attól, hogy a közös agrárpolitika reformja esetleg késlelteti a bővítés végrehajtását - ez a veszély is elhárult.
A harmadik dolog: megállapodtak abban, hogy a közös agrárpolitikát, általában a közösségi politikákat ki kell terjeszteni valamennyi új csatlakozó államra. Vagyis az a négy állam, amelyik mostanáig azt a felfogást képviselte - Svédország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország -, hogy az új tagállamok ne részesüljenek a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekből, mert az úgyis le lesz majd építve, mert az úgyis meg fog szűnni, ez az akadály is elhárult.
Abban is egyetértés volt, és ez is fontos dolog, hiszen valamennyien, az előző kormányoldal és ellenzéki oldal, és most is ugyanazt képviseljük, hogy az új tagállamok még átmenetileg se váljanak nettó befizetővé; ez is meghallgatásra talált. Sőt, most már úgy tűnik, azt is kezdi megérteni az Európai Unió, amit erre még rátettünk, hogy pénzügyi pozícióink, pénzügyi mérlegünk az Európai Unió irányában 2004-ben, a csatlakozás utáni évben már jobb legyen, mint 2003-ban volt; ez is fontos és örvendetes fejlemény.
Ami viszont nem jó hír, hogy a mezőgazdasági támogatásokra, konkrétan a közvetlen kifizetésekre tett ajánlat változatlanul ugyanolyan szűkmarkú, mint volt ez év elején, amikor ezt a bizottság először megfogalmazta. Ebben sincs véleménykülönbség a jelenlegi kormányoldal és ellenzéki oldal között, hiszen valamennyien el tudnánk ennél lényegesen jobb, lényegesen nagylelkűbb és méltányosabb ajánlatot képzelni, de egyelőre az Európai Unió ezen az álláspontján nem változtatott.
Szeretném viszont hangsúlyozni, idézve a dán miniszterelnököt, aki a tegnapi koppenhágai találkozón nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ez nem a tárgyalások végeredménye: ez a tárgyalások kiindulópontja, az Unió közös álláspontja. Azt mondta a miniszterelnök: szó sincs arról, hogy a take it or leave it - vagyis a magyar megfelelője: eszi, nem eszi, nem kap mást - elve érvényesülne a tárgyalásokon, hanem ők komoly tárgyalásokra készülnek.
A dolog lényegéhez még egy szempont hozzátartozik. Tegnap egyetértés volt a tízek között, tehát a csatlakozásra váró tízek között abban, hogy érdemes legalább ebben az ügyben, de általában a költségvetési, pénzügyi kérdések záró tárgyalásainak nyitott kérdéseiben közösen fellépni, álláspontunkat egyeztetni, és erre sor is fog kerülni. Tíz ország hangja nyilván lényegesen erősebben és meggyőzőbben szól az Európai Unió felé, mint ha egy-egy ország ezt egyedül próbálná megtenni.
Ami viszont elengedhetetlen, hogy az Országgyűlésben képviselt pártok egységesen álljanak ki a magyar álláspont mellett, mögött, hogy az ország presztízsét ne gyengítsék olyasfajta megnyilatkozással, mint amire Szent-Iványi István képviselőtársam utalt; szükség van arra, hogy valamennyi párt a saját nemzetközi kapcsolataiban, a saját nemzetközi szervezetében a magyar álláspont mellett érveljen, és ne keltsen hamis látszatokat Magyarország csatlakozási esélyeivel kapcsolatban. Én ebben kérem az ellenzéki oldal egyetértését és támogatását.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
(10.20)
