FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, hogy ha a szocialista képviselők a Fidesz vezérszónoka után szólaltak volna fel, akkor mérsékeltebb dicséretet zengtek volna, mert úgy éreztem, ez volt az első felszólalás, amely konkretizálta az eva valós hátterét.
(15.50)
Politikai szinten természetesen lehet beszélni róla úgy, ahogy Bőhm András képviselőtársunk tette, hogy a szándék mi volt, kik lehetnek az érintett résztvevői, és ne vegyük el a lehetőséget, hogy lesznek olyanok, akik mégis választják az evát, esetlegesen annak ellenére, amit Tállai András képviselőtársam véleményem szerint helyesen fogalmazott meg: hogy minél inkább megismerjük az evát, annál inkább kiderül, hogy rettentő mértékben leszűkül a valóban működő társaságok részéről az az igény, hogy az eva körébe belépjenek.
És itt csak visszautalnék arra a megjegyzésre, hogy a Széchenyi-terv nem segítette a magyar vállalkozásokat. Ezt egyszerűen hibás megállapításnak tartom, főleg azért, ami a logikai következtetés másik része volt, hogy alig tudták eddig igénybe venni, illetve a pénzkiáramlás, a juttatás mértéke még nem teljesedett be. Ha jól értettem, az önök működése alatt meg nem is fog beteljesedni, mert a jelenleg hatalmon lévő baloldal első intézkedése az volt, hogy megállítsa a Széchenyi-tervet. Tehát beválthatatlanok lettek azok a pályázatok, amelyeken nagyon sokan fáradoztak, nagyon sok pénzt áldoztak a pályázat sikeressége érdekében. De amely pályázatok viszont nyertek, és még az előző, polgári kormány alatt döntés született a kifizetésükről, majd tessenek megnézni, az országban hány helyen találnak olyan táblát, hogy a Széchenyi-terv segítségével épült, felújításra került, megvásárlásra került s a többi. Nagyon sok ilyen tábla van, kérdezzék meg azokat a vállalkozókat, hogy valóban hatástalan-e a Széchenyi-terv.
Visszatérve az evára, önmagában azt kellene mondania, hogy az eredeti szándéka szerintem mindenki részére elfogadható, hogy egyszerűsödjön az adminisztráció a kis-, középvállalkozók, mikrovállalkozók körében, és ha lehet, egyetlenegy adófajtával tudjuk le azt a négy adófajtát, amelynek körében most jelenleg mozogniuk kell. De mégiscsak nem tartom helyénvalónak azt a megfogalmazást, amit főleg MSZP-s képviselőtársaink most itt jeleztek, hogy mivel ez a 19 paragrafusból álló törvénytervezet olyan kevés, hogy ezt nagyon egyszerűen meg lehetett érteni, aki ezt nem értette meg, az valószínű, hogy nem tanult meg még olvasni. Ezt cinikus megjegyzésnek tartom; egy témának a megérthetősége nem annak a mennyiségéből adódik, hanem annak a bonyolultságából, ezt viszont állítom. És ha ezen oldaláról nézzük az evát, akkor az egyik végkövetkeztetésem az, hogy ilyen bonyolult egyszerűsített vállalkozási adó még valóban nem volt Magyarországon, mert ahogy egyre mélyülünk az eva megismerésében, annál több problémát látunk a látómezőben.
Tartok tőle, hogy e törvénynél, merthogy önök meg fogják szavazni, mármint az MSZP, SZDSZ, ennél az adótörvénynél jóval nagyobb terjedelmű lesz a rendeleti része ennek a törvénynek, mert nagyon sok probléma már most, a törvénytervezet benyújtása után napvilágot látott, és a szaksajtóban nagyon sokat olvashatunk erről, ebben mindenben igaza lesz a téma felvetőinek az ott kifejtett aggályokban; erre természetesen a Pénzügyminisztérium majd csak úgy tud válaszolni, hogy rendeleti úton próbálja a már törvény által nem korrigálható lehetőségeket beszűkíteni. Nem is marad más eszköze, reméljük, hogy ezt legalább megteszi, mert különben az a változat fog érvényesülni, amelyre Tállai András képviselőtársam felhívta a figyelmet: szűk lesz a valóban működő vállalkozások száma, amelyek választhatják vagy választani akarják az eva adófajtáját.
Mert, hogy megismételjem, nem választhatják a kezdő vállalkozók, egyszer. Nem fogják választani a kereskedők és a vendéglátók, a nagy anyaghányaddal dolgozók, és nem választhatják, akik nincsenek áfakörben, mert alanyi adómentesek. És itt említette Tállai András képviselőtársam a szállítmányozókat, akik rendszeresen nagyobb áfa-visszaigénylők, és ezért nekik fontos, hogy az áfát megkapják, ezért nem fognak róla lemondani, és a szolgáltatásuk eddig 12 százalékos volt. Itt azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy csak volt, mert önök a tegnap benyújtott adótörvény kapcsán, nagyon lelkesen dicsérve azt, egyben azt is dicsérték, hogy nagyon sok eddig alanyi adómentes vagy 12 százalékos áfakörbe sorolt tevékenység 25 százalékos adózással fog ezek után működni. Tehát ez azt jelenti, hogy sajnálatos módon nagyon nagy árat fizet néhány szolgáltató azért, hogy választhassák az evát, magyarul, behozzák őket először a 25 százalékos áfakörbe, ilyenek a végrehajtók, ilyenek az ügyvédi tevékenységet folytatók, és ilyenek a szállítmányozók is, ez a tegnapi adótörvény vitájában ugyan az önök részéről nem derült ki, de mi azért erre felhívtuk a figyelmet, tehát most már mondhatják, hogy utána beléphetnek akár az evába is. Én szívesen megkérdezném az ezen szolgáltatást végző magánvállalkozásokat, hogy ilyen áron akarnak-e az eva tagjai lenni - tartok tőle, hogy mindegyikük azt válaszolná, hogy nem, én szeretnék tárgyi adómentes, alanyi adómentes lenni, vagy esetleg a 12 százalékos áfakörben maradni a továbbiakban is. Persze, erre nem lesz lehetőségük, úgyhogy valóban erősen mérlegelniük kell, hogy az evával foglalkozzanak-e érdemben.
Itt elhangzott az államtitkár úr részéről, hogy az adóelszámolás évente van. Igen, valóban, csakhogy az adóelőleg negyedévente van. Megint felmerül az a kérdés, hogy kell-e könyvelői háttér, ügyviteli háttér az egyszerű vállalkozóknak. Majd kiderül, hogy azok a kötöttségek, amelyek az evát jellemzik, mégiscsak valamiféle adminisztratív hátteret, könyvelői kötöttséget fognak majd jelenteni a vállalkozóknak. Itt említhetném meg, hogy évente újra majd mindig be kell jelentkezni a vállalkozóknak. Nem emlékszem rá, hogy eddig ismert volt-e a magyar adózás rendjében, hogy egy adózásfajtát választó vállalkozónak minden évben újra meg kellett erősíteni, hogy ezt a típusú adófajtát szeretné továbbra is választani. Ez nem volt jellemző a magyar adózás rendjére ez idáig. És olyan apróságok, mint hogy az evából való esetleges visszajelentkezést bt.-k esetén csak egy könyvvizsgálóval hitelesített mérleg alapján készíthetnek. Ezt persze csak akkor lehet megérteni, ha mélyen átnézik, hogy milyen mozgástere, milyen lehetősége van az evát választóknak, és ha eddig eljutott, utána azt is megnézi, hogy amikor azt el szeretné hagyni, mert rájön, hogy neki ez nem pozitív, akkor ebből hogyan tud visszajönni, és milyen terhek merülnek majd fel.
De igazán érdekes az a lehetősége a most evát választóknak, hogy gyakorlatilag a házipénztár tartalmát teljesen adómentesen most elkölthetik az év végéig. Ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy beruházás után az amortizációt elszámolják. A házipénztárban jelenleg 60-70-80 milliárd forint környéki összeget becsülnek a szakértők. Ha valaki ezt most komolyan gondolja, hogy adómentesen szeretne beruházni, ezt minden további nélkül megteheti a jelenlegi törvény előterjesztése alapján. Én megérteném azt, ha önök azt mondják: legyen egy ilyen gesztus ezen vállalkozók felé. De azt viszont nem értem meg, az egyenrangúság elve miatt nem értem meg, hogy ugyanakkor miért számítanak önök sokkal nagyobb adóbevételre, az illetékek bevételére, az áfabevételre a jövő évi költségvetés-tervezetben, ha egyik helyen elengednek mintegy 20-30 milliárd forintnyi adóbevételi lehetőséget, tehát elesik ettől a költségvetés, és ezt sokszorosan szeretnék visszaszipkázni az egyszerű állampolgároktól egyéb adók fajtájában. Sajnálatos módon, mint említettem, ez a lehetőség megvan, amit én, mondom, nem bánok, de akkor adjuk meg ezt a lehetőséget mindenki másnak.
(16.00)
Mindezek ismeretében én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy van olyan egyéni vállalkozó, akinek megéri az eva hatálya alá átjelentkezni, ha figyelembe vesszük az eva hibáit is. Például az egyéni vállalkozó 2002. december 20-ig döntse el, hogy 2003-ban mekkora jövedelem után kíván tb-járulékot fizetni a minimálbéren felül - ez szerintem képtelenség. A társas vállalkozásnál pedig az a baj, hogy a személyes közreműködés ugyanúgy tb-zik, mint eddig, csak éppen nem csökken az adóalap; nem nagyon hiszem, hogy tolonganának ezek után az evába való bejelentkezésért, kivéve a magas pénztárállományúakat, mint ahogy ezt említettem az előbb.
Ha figyelembe vesszük az eva által előírt kötelezően vezetendő nyilvántartásokat - eredménytartalék és a többi -, az áfán, a bevételi nyilvántartáson és tárgyieszköz-analitikán túlmenően, hiszen ahhoz, hogy az eva ideje alatt elszámoltnak tekintendő értékcsökkenést meg tudjam határozni, változatlanul vezetnem kell a nyilvántartást, így aztán marad a könyvelő az eva időtartama alatt is, csak éppen negyedévenként adóbevallást is kell neki még készíteni, és a végeredmény valószínű, hogy mínusz lesz.
Szeretném felhívni kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, akik vezérszónoklatban és bizottsági előadóként megkritizálták a polgári ellenzéket, hogy nem konkretizálta érveit az evával szemben: Tállai András nagyon konkrét érveket tett, semmi reakció nem történt; remélem, hogy ezek után majd meg fog történni. Én néhány olyan konkrét esetre hívom fel a figyelmet, amely bekövetkezhet, és tartok tőle, hogy be is fog következni. Ez volt az egyik.
A főállású egyéni vállalkozó honnan tudja 2002. december 20-án, hogy 2003-ban mennyi lesz a bevétele, hogy a minimálbérnél nagyobb járulékfizetést vállaljon, ráadásul egy egész évre? Ha nem teszi, akkor a következő évi táppénzalapja, illetve a nyugdíjba számító jövedelme a minimálbér szerinti lesz. A többes jogviszonyú vállalkozó viszont egész jól jár a 4 százalékkal. A nyugdíjasok eddigi 5 százalékának 10-re emelése teljesen kizárja őket ebből a körből, mert a teljes jövedelem 10 százaléka legalább kétszerese az eddigieknek, illetve az eddig elszámolt költségre eső 10 százalékkal akkor tízszer annyit is fizethetnének, ha olyan bolondok lennének, hogy az evát választanák. Nem fogják választani.
Ha jól értettem, társaságoknál a személyes közreműködés ellenértéke utáni szja és járulék nincs az evában, így a ténylegesen a vállalkozásból élők és jövedelmet szerzők számára ez nem túl kedvező - a bruttó bevétel 15 százaléka -, mert a jövedelem és az azt terhelő járulék igen komoly költségtényező. Erről szólt Tállai András hozzászólása is, ez volt a lényege. Például a minimálbér 50 ezer forintja után körülbelül 20 ezer forint a befizetendő összeg, ez éves szinten 815 ezer forint költség a tagi közreműködés esetén, 842 ezer forint pedig a munkabér esetén. Havi bruttó 80 ezer forintnál ez 1 millió 300 ezer forint költség, azaz alanyi áfamentesség esetén, azaz a 2 millió bevételi határnál körülbelül 700 ezer forint marad éves szinten telefonra, számítógépre, áramra, papírra és irodaszerre. 2 millió bevételnek 300 ezer forint az evája, 1 millió 300 ezer a járulék, 100 ezer a dolgozótól levont járulék, és 2000 forint az önkormányzaté, azaz marad 480 ezer forint; havi 40 ezer forint 2 millióra. Ez bizony nagyon kevés lesz, és ezek lesznek azok az igazi modellek, amelyekben kiderül, hogy miért fognak esetlegesen nagyon körültekintően dönteni majd a vállalkozók, hogy nekik tulajdonképpen megéri-e ez vagy nem éri.
Egyetértek a "puding próbája az evés"-sel és a jövő évvel. Szeretném majd visszaidézni és látni, hogyan látjuk egy év múlva a mostani vezérszónokok hozzászólását. A végkövetkeztetés innentől kezdve talán érthető lesz, hogy az eva valószínűleg a kiskaput keresők döntő többségének jó, és egyben sajnos megfizethetetlen lesz a nyugdíjasoknak.
Az evát választó egyéni vállalkozó kizárja saját magát az összes adókedvezmény igénybevételéből. Melyek is ezek az adókedvezmények? Például a családi kedvezmény, ami három gyereknél évi 360 ezer forint is lehet, biztosítási kedvezmények, a tandíj 30 százaléka, pénzintézeti lakáshitelkamat kedvezménye és a többi. Az is igaz, hogy az átalányadós egyéni vállalkozó már évek óta fokozottan hátrányos helyzetű, most az evát választó is azzá fog válni. Gazdasági társaságok esetén valóban a felhalmozott pénztárhiányok három év alatt 20 százalékos kivonása az egyetlen előny, azaz azok járnak jól most is, akik eddig sem adóztak. A bankszámláról történő utalás a bankokat hozza természetesen ismét kedvezőbb helyzetbe.
Remélem, elfogadják és értik, tisztelt képviselőtársaim, hogy az itt felsorolt indokok alapján a Magyar Demokrata Fórum az ebben a formájában benyújtott egyszerűsített vállalkozói adót nem tudja támogatni, annak ellenére, hogy talán értjük, mi lett volna a kormány eredeti szándéka.
Köszönöm szépen szíves figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
