DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az előzőekben elmondtam, hogyan viszonyultak önök az alaptörvényhez, és most folytatom, merthogy tíz perc állt a rendelkezésemre.
Remélem, most is olyan önkritikusak lesznek, mint amilyen kritikusak voltak akkor. Az akkori kormánypárti képviselőktől tanulhatnak önkritikát. Én személyesen nem kérem, hogy vonják vissza ezt az anyagot, mint már említettem - önök természetesen ezt megtehetik -, hanem azt kérem, hogy annak fogadjuk el, ami, tehát irányelvnek, és ezen irányelvek alapján készítse el a kormány a hulladékgazdálkodási tervet. Mondom ezt azért, mert az előterjesztő képviselője is elismerte, hogy ez valójában nem terv, hanem irányelv - hát akkor fogadjuk el annak, ami.
Tisztelt Képviselőtársaim! A terv alapját a helyzet pontos ismerete adja, ezt ma már többször hallottuk. Mit látunk ezzel szemben a 2. pont alatt a mellékletben? Összevisszaságot, egymásnak meg nem felelő, a trendeknek ellentmondó következtetéseket és elképzeléseket. Még azt sem tudjuk, hogy 2000-ben mennyi hulladék képződött; akkor van-e fogalmunk arról, hogy az elmúlt 25-30 évben mennyi hulladék halmozódott fel, milyen annak a megoszlása, hol található, hogyan számolható fel, ezt ki végzi, mennyiért, mekkora állami támogatással? És még hosszan lehetne sorolni a kérdéseket, amelyek nélkül tervet még elkezdeni sem lehet, nemhogy ilyen anyagot ide terjeszteni a Ház elé.
A II. fejezetben lévő, a hulladékgazdálkodás helyzetét elemző részhez a következőket szeretném hozzáfűzni.
A 2002. évre közel 70 millió tonna hulladékképződéssel számol, és e mennyiség 4,5 százalékára teszi a veszélyes hulladék mennyiségét. Ez a szám azonban nem közel 4,5 százalék, hanem, ha a százalékszámítás szabályait tudjuk, akkor ez közel 5 százalék, vagyis nem más, mint 4,95 százalék. A biomassza nélküli hulladéknak pedig a 8,4 százaléka. Az egy másik, de fontos kérdés, hogy a 3,4 millió tonnából hogyan lesz 2005-re 4 millió, illetve 2008-ra 4,1 millió tonna. Hogyan vág ez egybe a megelőzésnél prognosztizált, a veszélyes hulladékok mind mennyiségi, mind veszélyességi csökkentésének előrejelzésével? A terveknek nevezett részeknél legalább a saját táblázatokat és trendeket kellene figyelembe venni.
A mezőgazdasági hulladékra újra és nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy az nem az, hanem 90 százalékban a talajerőpótlás semmivel nem pótolható része. Ezért is érthetetlen számomra, hogy a '90-es 13 millió tonnából hogyan lesz 2008-ra 3 millió tonna. Netán a búzának és a kukoricának nem lesz ára, nem képződik trágya, és az agrárkörnyezet-védelmi program szerinti állattartás után vajon mivel fogjuk a talajokat trágyázni?
Honnan, illetve miből lehet tudni, hogy a települési szilárd hulladék mennyisége 15 millió tonna? A vízfogyasztásból egészen biztosan nem, mert sok olyan víznyerés van, amelynek semmi köze a vízórás rendszerhez, tehát a belőle keletkezett szennyvizet nem tudjuk kiszámítani. Az is talány, hogy a 70 ezer tonna szennyvíziszap mennyi szennyvízből jön össze. Vajon mennyi az a szennyvíz, amely csatornázott területen gyűlik össze, de tisztítatlanul ömlik az élő vízfolyásokba vagy egyéb területekre? Hány százalékos szárazanyag-tartalommal számolták a 700 ezer tonna szennyvíziszapot, amely 10 százalék esetén - csak jelzem - 7 millió tonna begyűjtött szennyvízből származik, és így nagyon kevés a csatornázatlanhoz képest, míg ha 30 százalék a szárazanyag-tartalom - ez a ritkább -, igen magas szárazanyag-tartalom esetén is csak 21 millió tonna, ami szintén hihetetlen, de nekünk konkrét számokkal kell dolgoznunk, és nem a megfoghatatlan kijelentésekkel és következtetésekkel.
A mai veszélyes hulladék egynegyedét a vörösiszap adja, de hány százalékát adta korábban, és mekkora a felhalmozott mennyiség? Milyen veszélyeket hordoz magában vajon a Dunához közel tárolt, számunkra ismeretlen, iksz millió tonna vörösiszap egy árvíz esetén? Ez az idei évben, azt gondolom, reális veszély volt Komárom alatt, ezt azért illene tudni. (Dr. Kis Zoltán: Tudjuk!) Akkor be kellett volna írni, államtitkár úr.
Sajnálatosan továbbra is él az a tévhit, miszerint a lerakás és az égetés ártalmatlanítás. Ez nem így van. Ez nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint kábítás, és a probléma elodázása az unokáinkra, akik sokkal rosszabb állapotokkal kell hogy számoljanak a jövőben, mint mi. Hát erkölcsös ez, tessék mondani? És még támogatás is jár az ilyen álmegoldásokra, így rejtjük el a hulladék 50 százalékát; alig 20-25 százalék az, amivel azt tesszük, amire önök azt mondják, hogy a prioritási sor elején van, és ez kell hogy jellemezze a hulladékgazdálkodásunkat.
A számos helyen lerakott hulladék semmit sem mond. Mennyi pontosan, számban, tömegben, sőt, ami a legfontosabb, veszélyességben? Ez is úgy néz ki, mint ahogy ismerjük, egyes emberek bulija az alagútban. A lerakók számát nem tudjuk, de sejteni véljük, hogy annak a 7 százaléka vörösiszap, és ez a mennyiség 35 millió tonna. Hát, ha valaminek a 7 százaléka 35 millió tonna, akkor a 100 százalékot, azt gondolom, illene tudni.
A 18. oldalon beismeri az anyag készítője, hogy a terv csak a hiányzó adatok és helyzet ismeretében - tehát az általam felvázolt hiányzó adatok és helyzet ismeretében - készíthető el. Most akkor miről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim? Az anyag is elismeri, hogy adatok kellenek a terv elkészítéséhez, ami viszont hiányzik.
(22.20)
Hogy mennyire hamis volt az önkormányzatok riogatása, azt mutatja, hogy a programok finanszírozásában az önkormányzatok 10 százalékban vettek részt. Az alaptörvény elfogadásakor önök azt mondták, hogy az önkormányzatok meg fognak roppanni. (Dr. Kóródi Mária távozik az ülésteremből.)
Tisztelt Ház! A célok és az ezeket szolgáló eszközök kapcsán részben az alábbi észrevételeim vannak. Mint már említettem, nem fogadom el a veszélyes hulladék növekedését és a mezőgazdasági egynegyedére csökkenését. A korábbi adatoknál fennálló aggályaimat fokozza, hogy miközben a települési folyékony hulladék 15 százalékkal csökken - ez helyes elvárás -, eközben a települési szennyvíziszap mennyisége megduplázódik. Jó volna tisztán, és egyértelműen látni a helyzetet.
A 26. oldalon: a lerakásra kerülő veszélyes hulladék mennyiségét 20 százalékkal csökkenteni kell - hogyan, mikor nő a mennyisége? Hova kerül, tessék mondani?
A 27. oldalon van az a rész, amiért nagyon támadott minket a miniszter asszony, még ellenzékből. Most akkor lehet hulladékot begyűjteni nem közszolgáltatás keretén belül, vagy nem? Ezt ön akkor, tisztelt miniszter asszony - most nincs itt éppen - ellenezte. Sajnálattal nem találkoztam a több anyagú, így fokozott veszélyt rejtő csomagolási hulladékkal, mint a tejet és rostos gyümölcsléket tartalmazó papír, alumínium és műanyag dobozokkal - mi lesz velük? A nevét szándékosan nem mondom, még csak véletlenül se szeretnék reklámot csinálni nekik. Ezt önök olyan szépen elhallgatták, olyan szépen nem beszélnek róla, hogy csoda!
A biomassza mennyisége vajon miért csökkent, tisztelt államtitkár úr? Hogy létezik az, hogy ebben az országban, egy kimondottan mezőgazdasági országban az agrár-környezetvédelmi program keretén belül csökken a biomassza, hogy lehet ez? Nem értem. (Dr. Kis Zoltán közbeszól.)
Az égetők preferálása, szemben a célokkal, azt szolgálja, hogy még csak véletlenül se a fenntarthatóság elvét beteljesítő hulladékgazdálkodás valósuljon meg hazánkban. A települési szilárd hulladék eddigi hasznosítása csak 3 százalék, talán ezért akarják égetéssel eltüntetni a szemünk elől, szennyezve a levegőt, és itthagyva a fokozottan veszélyes hamut. (Dr. Kóródi Mária visszaérkezik az ülésterembe.)
A lerakás se hasznosítás, és messze van a fenntarthatóságtól, ettől függetlenül további lerakókat terveznek - mi lesz így a megelőzéssel és a hasznosítással? Persze semmi, ezt önök simán tudomásul veszik.
A lerakás drágításával, amit az anyagban írnak, nem lehet csökkenteni a veszélyes hulladék mennyiségét, mert akkor elviszik, mint eddig is, illegális lerakókba. A veszélyes hulladék magától nem hasznosul, mint ezt önök leírják: az vagy hasznosítható, vagy nem. Nem az a tulajdonsága, hogy magától hasznosul, mondjuk, egy galvániszap vagy vörösiszap. Nézzék meg, Mosónmagyaróvárott hogy hasznosul a vörösiszap: úgy, hogy a szél elviszi, aztán mindannyian beszívjuk.
Az is nagy kérdés, hogy ha kétszeresére növelik az égetőkapacitást, négy-ötszörösére a lerakót, akkor hogyan csökken a jövőben a hulladék mennyisége, és hogyan nő a hasznosítás aránya - sehogy, ez mellébeszélés. Miről beszélünk itt, mi akkor a valóság, természetesen a veszélyes hulladék esetén?
A negyedik részben, a finanszírozásnál érdekes, hogy éppen úgy írja le a konkrét összeget, mint a helyzet elemzésénél az alapállapotot. Ezért találkozunk az alábbi megközelítésekkel: a jelenlegi információnk szerint, az előzetes becslések szerint a forintban szükséges fedezet megfelelő; de mennyi pénz kell 2008-ig és a jövő évre? Enélkül hogy merték a terv címet adni ennek az anyagnak, és majd mit hoznak be a költségvetésben?
Még csak az elfogadáshoz közeli tervezet van, de már tervezik a termékdíj helyett, és visszavételi, illetve hasznosítási kötelezettségnek (Dr. Kis Zoltán: Nem helyett, mellett!) nevezik - ilyen jogszabályra vajon lehet-e építeni?
Tisztelt Képviselőtársaim! A feltűnő, szemet szúró részeket emeltem ki - remélem, önök ezt még kiegészítik, teljessé teszik, mint ahogy ezt a mai este folyamán megtapasztaltuk.
Az elmondottak alapján se lehetünk azonban nyugodtak, hát még az anyag minden hiányosságának felsorolása esetén! Mit tegyünk hát akkor? Azt semmi esetre sem, hogy visszavonjuk, tehát itt még frakción belül is lehet ellentmondás köztünk - azt gondolom, ez nem baj, lehet vitatkozni, az sosem rossz. Az azonban fontos, hogy annak nevezzük ezt a dolgozatot, ezt az irományt, ami, vagyis: irányelv, és semmi más. Ezt az irányelvet alakítsuk át a fenntarthatóság követelményei szerint, majd kérjük meg a kormányt, hogy dolgozza ki ezután az országos hulladékgazdálkodási tervet, és nyújtsa be a tisztelt Háznak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és várom az igazi hulladékgazdálkodási tervet, amely segítségével valóban csökkenteni lehet ebben az országban a szemetet.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
