DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Merre tart Magyarország? - ez a mai vitanap kérdése. Ha az egészségügyi kormányzat eddigi tevékenysége alapján próbálok a kérdésre válaszolni, akkor sajnos egy banánköztársaság-szerű kép sejlik fel bennem. A polgári demokráciákban ugyanis egy kormánytag, egy ágazati miniszter ígéretét illik betartani.
Jól emlékszünk rá, hogy két évvel ezelőtt az önkormányzati képviselők jogállásának kérdéseiről szóló törvény tárgyalása során az összeférhetetlenségről nagy vita zajlott a Ház falai között, de végül is kétharmados többséggel - tehát a mostani kormánypártok is - úgy döntöttek, hogy az alapellátásban vállalkozóként szolgálatot teljesítő orvos kollégákat elzárjuk attól a lehetőségtől, hogy a helyi közéletben részt vegyenek, hogy az önkormányzati választásokon elindulhassanak.
Be kell látnunk, hogy a gazdasági érdekviszonyok helytelen értelmezése miatt rossz döntést hoztunk akkor, és tavasszal a kampányban mindegyik politikai erő ígéretet tett a hiba korrigálására, sőt az új kormány megalakulását követően a miniszter asszony többször úgy nyilatkozott, hogy orvosolni fogják a problémát. Engedjék meg, hogy a Duna TV "Indul a nap" című műsorában június 19-én elhangzott interjúból idézzek: "A vállalkozó orvosok alkotmányos jogainak a helyreállítására, például az önkormányzati választásokon való választhatóságra irányuló javaslatunkat még a kormány megalakulása előtt benyújtottuk a parlamentnek, tehát a képviselői indítványok közül a mi részünkről szinte az egyik első volt, amelyikben az ő jogosítványaik helyreállítását kezdeményeztük." Aztán láss csodát, Selmeczi Gabriella és Szita Károly képviselőtársaink törvénymódosító javaslata, melyet az ellenzék négy alkalommal kísérelt meg a Ház elé behozni, napirendre vétetni, egyik alkalommal sem kapta meg a szocialisták és a szabad demokraták - köztük a miniszter asszony és államtitkár úr - támogató szavazatát. A polgári demokráciákban az ígéreteket be szokták tartani.
A polgári demokráciákban az új kormány a nemzet szempontjából hasznos programokat folytatni szokta. Miről van szó? A több mint két évtizede romló népegészségügyi mutatóink, a lakosság születéskor várható alacsony élettartama miatt az előző polgári kormány 1066/2001. számú határozatával elfogadta az egészséges nemzetért népegészségügyi programot. A program elkészítésében a magyar egészségügy legkiválóbb reprezentánsai vettek részt, szakmai kifogás a programmal szemben nem fogalmazódott meg. Megalakult a népegészségügyi tárcaközi bizottság, a program beindításához belső átcsoportosításokkal a szükséges forrásokat is biztosította az előző kormány, és megkezdte működését a Népegészségügyi Programiroda is. Önök nagyon jól emlékeznek arra, hogy a múlt év novemberében elindult az emlőszűrő program, és az idén a kormányváltásig lényegében elkészült a méhnyakrákszűrés programja is.
Az új kormány megalakulása után első lépésként mindenfajta indoklás nélkül menesztette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetőjét, majd képviselői indítványra országgyűlési határozati javaslattal leállíttatta a népegészségügyi program megvalósítását. Ennek következtében az emlőszűrésből sok érintett kimaradt, a méhnyakrákszűrés el sem kezdődhetett, és úgy tűnik, a közeljövőben sem fog elkezdődni, míg a harmadik elemről, a colorectalis daganatok szűréséről már szó sincs. Egy új népegészségügyi koncepció kezd kibontakozódni. Abban az esetben, ha az ágazati miniszter és barátnője, Nancy Brinken asszony ráér, akkor kimennek a Margitszigetre és sétálnak egyet. Úgy gondolják, hogy ezzel a népegészségügyi programot le lehet tudni. Kérdezem, hány honfitársunk fog e miatt a felelőtlen magatartás miatt idő előtt elhunyni, hány milliárd forint veszteség fog származni abból, hogy az előrehaladott stádiumban felismert rosszindulatú folyamatok kezelési költsége több ezerszerese a korai stádiumban felismert folyamatok kezelési költségének, a kieső munkaerőről, illetve a családi tragédiákról nem is beszélve.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A polgári demokráciákban az előző kormány által aláírt szerződéseket, megállapodásokat az új kormánynak illik betartania. Ezt azért mondom, mert akik az elmúlt évtizedben figyelemmel kísérték a magyar egészségügy és azon belül az úgynevezett gyógyszerkassza alakulását, jól tudják, nem telt el év úgy, hogy az erre a területre szánt pénz elegendő lett volna. Permanensen háború folyt a gyártók, forgalmazók és az egészségbiztosító pénztár között. Ebből következően nem lehetett előre tervezni. Hosszas előkészítést követően a múlt év elején sikerült egy hároméves megállapodást tető alá hozni, mely ezen időszak alatt az éves infláció 70 százalékánál nagyobb mértékű áremelést nem engedélyezett a gyártóknak a támogatotti körben, s ebben a megállapodásban önmérsékletet tanúsítottak, illetve vállaltak a nem támogatotti kör áremelését illetően is.
(11.10)
Ezzel párhuzamosan felállításra került egy független, magas tudományos grémium, az Egészségügyi Tudományos Tanács gyógyszer-alkalmazási bizottsága. Megalkotásra került egy egységes rendelettervezet az európai uniós transzparencia direktíva szellemében, ami rögzítette a hazai gyógyszerár- és ártámogatási döntéshozatal teljes menetét.
A gyógyszer-alkalmazási bizottság feladata lett volna, hogy az egyes gyógyszerekre vonatkozva adjon javaslatot az ártámogatás szintjére, és évente vizsgálja felül a korábbi ártámogatási döntéseket a tudomány fejlődésének megfelelően. Mindezen intézkedések lehetővé tették volna, hogy idén júliustól valamennyi törzskönyvezett gyógyszer kihirdetésre kerüljön. 92 új hatóanyagról, több mint 600 új készítményről van szó. Életmentő, daganatellenes szerekről, az élet minőségét jelentős mértékben javító gyógyszerekről, melyekkel a mai követelményeknek megfelelő szintre tudtuk volna hozni a hazai gyógyszerválasztékot.
Polgári demokráciákban az ilyen megállapodásokat és intézkedéseket illik betartani. Az új kormány első intézkedése az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetőjének, a nemzetközi elismertséggel bíró Kerpel-Fronius Sándor professzornak a menesztése; a nemzetközi kritériumokban mindennek megfelelő gyógyszer-alkalmazási bizottság megszüntetése; igaz, államtitkár úr bizottsági ülésen azt állította, hogy "az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetése látta úgy, hogy funkciója kiüresedett". (Dr. Kökény Mihály: Így van!) Tehát az első ténykedés ez volt, és természetesen a hároméves megállapodás felrúgása. Ez a lépés igen nagy felháborodást keltett az érintettek között, de a betegek körében is.
Az új, úgynevezett ártárgyalások koncepciótlansága, átláthatatlansága hazai és nemzetközi botrányt okozott. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung szeptember 7-i számában egyenesen Magyarország jogállamiságát kérdőjelezték meg.
Az előző kormány kötötte megállapodás annullálása a maastrichti kritériumok és az eurozónába való belépés szempontjából is problematikus. A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy az érintettek kénytelenek voltak levélben közvetlenül a miniszterelnök segítségét kérni, jelezve, hogy a szakmailag hibás, kalkulációkkal alá nem támasztott új elképzelések nyomán számos fontos életmentő, innovatív gyógyszer ára tűrhetetlen magasságba emelkedhet, más készítmények pedig eltűnhetnek a gyógyszerpalettáról, lehetetlenné téve a betegek kezelését. Ráadásul a számítások szerint lényeges megtakarítás nem várható.
Tisztelt Ház! Polgári demokráciákban egy kormány, ha a felelősségi körébe tartozó nemzetstratégiai területen működési zavar lép fel, adekvát választ ad arra. Különösen igaz ez akkor, ha Virág elvtárssal szólva "a nemzetközi helyzet fokozódik", és különösen igaz ez akkor, amikor bármelyik pillanatban, mint hűséges partner, egy háborúba keveredhetünk. Miért mondom ezt?
Néhány nappal ezelőtt drámai hangú körfaxot küldtek szerte az országban a véradó állomásokra, azonnali vérgyűjtésre felszólítva az ott dolgozókat. Ez év szeptemberében soha nem látott mélységre csökkent a nemzeti vérkészlet. Bármely korábbi időszakkal összehasonlítva, soha nem volt ilyen alacsony a vértartalék szintje, soha ilyen kevés véradó - különösen fiatal honfitársaink között - nem volt az országban. A vérplazmából készülő készítmények biztosítása érdekében, hogy például az öröklött vérzékenységben szenvedő honfitársaink kezelése biztosítva legyen, súlyos milliókat kell importra fordítanunk, holott az önellátásra, sőt exportra is képesek lennénk.
Egy polgári kormány felelős ágazati minisztere ilyen esetben kiáll a nyilvánosság elé, segítséget kér a lakosságtól, és véradásra szólítja fel honfitársainkat. A mostani kormány a véradás megszervezése helyett sajtóblokádot, cenzúrát hirdet, megtiltva a szolgálat munkatársainak, hogy az ügyben nyilatkozzanak.
Hölgyeim és Uraim! Polgári demokráciákban egy kormány, ha a hon polgárait, különösen a fiatalságot veszély fenyegeti, minden eszközt megragad annak érdekében, hogy ezt a veszélyt minimalizálja. Korunk pestiséről, a kábítószerről van szó. Nem véletlen, hogy az ENSZ 41. kábítószer-bizottsági ülésének jelentése kimondja, hogy "A kábítószer-bizottságban részt vevők egyhangúlag állást foglaltak a tiltott kábítószerek legalizációja ellen. Továbbá az ENSZ kábítószer-bizottsága elvetendőnek tartja a dekriminalizációt célzó könnyítéseket bármely országban."
Erre is tekintettel szigorította a drogtörvényt 1999-ben a tisztelt Ház. A módosítással üzentünk a terjesztőknek, hogy sokkal szigorúbb büntetésre számíthatnak. Üzentünk a fogyasztóknak is, hogy büntetni fogjuk káros szenvedélyüket, hiszen a fogyasztás szükségképpen viszi a fogyasztót a terjesztőhöz. Világos tehát, hogy nemcsak a büntetőjog, hanem mindannyiunk érdeke, hogy ebbe a viszonyba beavatkozzunk.
Elgondolásunk helyességét igazolta az elmúlt időszak, hiszen a bűnügyi statisztikákból kitűnik, hogy megállt a kábítószerrel történő visszaélések számának a korábbi időszakban tapasztalt, évről évre megduplázódó növekedése. Nem igazolódtak viszont azok a félelmek, mellyel a mostani kormánypártok riogattak minket - mint ahogy a 23 millió román munkavállalóval -, tehát nem igazolódtak azok a félelmek, hogy fiatalkorúak tízezrei kerülnek börtönbe. Aki tájékozódott, nagyon jól tudja, hogy az elmúlt időszakban egyetlenegy fiatalkorú sem került kizárólagosan fogyasztásért börtönbe.
Mindezek ellenére önök enyhíteni kívánják a büntetési tételeket. A büntetlenség lehetőségét szándékoznak felkínálni a fogyasztóknak, kiskaput nyitva a terjesztőknek és az előállítóknak is.
Hölgyeim és Uraim! Összegezve az elmondottakat: az egészségügyi kormányzat eddigi tevékenységének fényében teszem fel a kérdést: merre tart Magyarország? Jogosan sejlik fel egy banánköztársaság képe. De ha túlzónak tűnik is a felvetés, abban azért egyet kell értenünk: Magyarország többet érdemel.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
