FÖLDESI ZOLTÁN
FÖLDESI ZOLTÁN
FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nagyon fontos törvényjavaslat van előttünk, hiszen egyre több olyan, az európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos jogharmonizációs célú módosítást fog majd eszközölni a Ház, ami Magyarország polgárainak az életét meg fogja határozni.
A fogyasztóvédelmi politikai koncepcióról szóló 1999. évi 1036. számú kormányhatározat kijelölte a középtávú fogyasztóvédelmi politika céljait, prioritásait és a célok érdekében végrehajtandó feladatokat. A korábbi kormány koncepciója a következőket határozta meg a fogyasztóvédelmi politikával elérendő célokként:
1. A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében a termékekkel és szolgáltatásokkal szemben támasztott nagyobb biztonság elérése, ennek végrehajtására hatékony állami fogyasztóvédelmi intézményrendszer kiépítése, a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés biztosítása.
2. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme érdekében jobb együttműködés biztosítása a fogyasztók és az üzleti élet képviselői között, valamint egy hatékony és gyors jogorvoslati rendszer teljessé tétele.
3. A fogyasztók új kihívásokra - globaliziáció, környezetvédelem -, az információs társadalomra történő felkészítése és az információhoz jutásuk biztosítása érdekében a fogyasztói oktatás kiteljesítése, megszervezése, valamint a hatékony civil fogyasztóvédelmi szervezetek létrejöttének, a meglévők működésének a támogatása.
4. A fogyasztói érdekek érvényre juttatása más politikai helyzetben.
A kormánykoncepció a célok mellett megfogalmazta az elérésükhöz szükséges prioritásokat is. A prioritási sor élén állt az állam által fenntartott erős, hatékony fogyasztóvédelmi intézményrendszer működtetése, közvetlenül a fogyasztóvédelmi civil szerveződések tevékenységének olyan fejlesztése - ezt tartotta szükségesnek az előző kormány -, amely elősegíti a fogyasztók tájékoztatását, érdekeik képviseletét. A fogyasztóvédelmi politikai célok érdekében a végrehajtandó feladatok felsorolásában a határozat szerint a központi költségvetés tervezése során a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a békéltető testületek létrehozását és működését költségvetési támogatásban kell részesíteni.
A fogyasztóvédelem területén a jogalkotás jelentős lépéseket tett az elmúlt időszakban. Az utóbbi évek tapasztalatai főképpen a közüzemi szolgáltatások területén világossá tették, hogy csak erős, hatékony fogyasztói érdek-képviselet képes a gazdálkodó szervezetek akaratának ellenállni. A fogyasztóvédelem helyzetének alakulása szempontjából komoly jelentősége van annak, hogy a fogyasztóvédelem intézményrendszere milyen segítséget tud nyújtani a fogyasztói problémák megoldásához, és azt milyen hatásfokkal teszi. Napjaink fogyasztóvédelmi szempontból legkritikusabbnak tekinthető területe a közüzemi szolgáltatásoké, ahol a fogyasztók egyre több gonddal küszködnek.
(10.40)
A sajátos hazai körülmények, a szolgáltatók és a fogyasztók viszonya, a fogyasztók felkészültségének hiánya és a szolgáltatók kedvezőtlen hozzáállása tovább súlyosbította a fogyasztóvédelem helyzetét. Nem történt számottevő haladás a helyi közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő érdekérvényesítési és a hatóságiár-véleményezési tevékenység területén sem. A bírósági eljárásokban nem érvényesült még a gyengébb fél védelmének uniós elve.
Kedvezőbb a helyzet a pénzügyi és a biztosítási szolgáltatásoknál, amelyeknél az érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységük annak ellenére eredményes, hogy csupán néhány éves múltra lehet visszatekinteni.
Egyre nehezebb az érdekképviselete az agrár- és élelmiszer-ipari területnek, egyrészt a hazai gondok, másrészt az élelmiszer-biztonsággal összefüggő problémák miatt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai fogyasztóvédelem helyzetének alakulása, a fogyasztói pozíció erősödése nagyban függ attól, hogy a fogyasztók mennyire felkészültek jogaik és érdekeik védelmére. A széles körű fogyasztói tájékoztatás mellett szükség van a fiatalabb korosztályok oktatás keretében történő felkészítésére. Annak ellenére, hogy mind a törvény, mind a korábbi kormány fogyasztóvédelmi politikája fontosnak tartotta az oktatást, a szükséges lépések a mai napig nem történtek meg. Nem kezdődött meg a fogyasztóvédelmi oktatás az alap- és a középfokú oktatás keretében.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Függetlenül attól, hogy e törvény szóhasználata alapján a békéltető testület független testület, a valóságban ez a függetlenség azáltal, hogy a gazdasági kamarák mellett működik, nincs biztosítva. Nem is lehet, hiszen a gazdasági kamarák feladataira és céljaira tekintettel a gazdálkodó szervezeteket tömörítő kamarák nem érdekeltek abban, hogy a kamarai tagdíjat fizető gazdálkodó szervezettel szemben fellépjenek.
Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a békéltető testületek működésére fordított összeg felosztására olyan szerződéseket kötött a költségvetési törvény alapján az előző kormányzati időszakban a Gazdasági Minisztérium, amelyekben a másik szerződő fél a gazdasági kamara. Ez ellentétes a függetlenség elvével, ugyanis kizárólag a kamara által megkötött szerződés lesz az alapja a békéltető testület által felhasználható összegek rendeltetéséről, azok felhasználásának módjáról és mértékéről szóló döntéseknek.
Mindezek alapján teljes egészében akkor biztosítható a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli hatékony intézése, ha a békéltető testületek nem a gazdasági kamarák mellett működnek. Természetesen ez a kérdés már a fogyasztóvédelmi törvény tervezetének korábbi vitájában is felmerült. Akkor azonban a jogalkotók úgy gondolták, hogy a célszerűség alapján jó megoldás a kamarák mellé történő telepítés. Az eltelt évek viszont ezt nem igazolták jó megoldásként.
Megoldást nyújthatna, ha a békéltető testületek a közigazgatási hivatalok vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek mellé lennének telepítve, vagy akár a fogyasztóvédelmi civil szervezetek látnák el ezt a feladatot.
A fogyasztóvédelem jövője, ezen belül a fogyasztók helyzetének javítása és az Európai Unióhoz való csatlakozás megkívánja, hogy az elkövetkezendő években a fogyasztóvédelmi politika a kormány politikájának további, fokozódóan fontos eleme legyen, és a fogyasztóvédelem fejlődése az ország gazdasági és társadalmi fejlődésével összhangban alakuljon.
A 2003-2006 közötti fogyasztóvédelmi koncepciót illetően az alábbi gondolatokat kívánom elmondani. Egyrészt meg kell állapítanunk, hogy Magyarország gazdasági életében jelentős fejlődés következett be az elmúlt években, hasonló fejlődés a fogyasztók védelme területén viszont nem volt tapasztalható. A piaci viszonyok rövid időn belül történt dinamikus változásaihoz a fogyasztók többsége még nem vagy csak igen nehezen tud alkalmazkodni.
Másrészt, ha a kormányzat elismeri, hogy a fogyasztók a gazdaság kulcsszereplői, aktív részvételük nélkül a piac működése nem lehet sikeres. Kétségtelen, hogy a fogyasztók vannak gyengébb pozícióban, ezért fokozott védelmet igényelnek. Mindez a gazdaság szempontjából is igen fontos, hiszen a fogyasztók bizalmának megteremtése és fenntartása, ezáltal piaci aktivitásuk erősödése növeli a gazdaság versenyképességét.
Harmadrészt, az elmúlt évek fogyasztóvédelmi politikája alapján, elsősorban a kilencvenes évek közepétől intézkedések történtek annak érdekében, hogy az előbbiekben részletezett célok mielőbb megvalósuljanak. A fogyasztóvédelmi jogalkotás, élén a fogyasztóvédelmi törvénnyel, a fogyasztóvédelem intézményi rendszerének fejlődése, a civil fogyasztóvédelem erősítését eredményező állami támogatás az első lépések voltak a fogyasztók érdekeinek védelmében.
A kormányzatnak minden fogyasztó számára biztosítania kell az egészséghez, a biztonsághoz, a gazdasági érdekei védelméhez, a károk megtérítéséhez, a tájékoztatáshoz és az oktatáshoz, a képviselethez és a meghallgatáshoz, a választáshoz és az egészséges környezethez való fogyasztói alapjogokat.
A kormány a 2003-2006. évekre szóló középtávú fogyasztóvédelmi program eredményeként el kell hogy érje, hogy a fogyasztók alapvető jogainak kiteljesedésével biztosítsa a fogyasztói érdekek védelmének magasabb szintű, erőteljesebb érvényesítését, ezen belül is a magas szintű egészségvédelemhez és a biztonsághoz fűződő érdekek fokozottabb érvényesülését, valamint a fogyasztók gazdasági érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását.
A következő évekre szóló fogyasztóvédelmi program fő céljait már most meg kell fogalmaznunk, és ezt ebben a törvénymódosításban is szeretnénk látni; egyrészt biztonságos termékek és szolgáltatások forgalmazásával biztosítani a fogyasztók magas szintű egészségvédelmét és biztonságát. Ennek érdekében olyan állami intézményrendszert kívánatos létrehozni és működtetni, amelyben a központi piacfelügyeleti hatóság irányítása mellett a fogyasztóvédelmi hatóságok egymással összhangban tevékenykednek, és gyorsan, egyben hatékonyan reagálni tudnak a problémák elhárítása érdekében. A kormány a fogyasztói érdekek fokozott védelmére hatékony fogyasztóvédelmi intézményrendszert kell hogy működtessen az állami, az önkormányzati és a társadalmi érdek-képviseleti szervezetek összehangolt részvételével, célszerűbb feladatmegosztásával és a működésükhöz szükséges anyagi források normatív és pályázati formában történő folyamatos biztosításával.
Végül utolsó gondolatként: a kormánynak a fogyasztók gyors és hatékony jogorvoslati rendszerének működtetése érdekében gondoskodnia kell a békéltető testületek szervezetének és működésének fejlesztéséről és megerősítéséről. A fogyasztók gazdasági pozíciójának erősítése érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) fontosnak tartjuk a fogyasztók és az üzleti vállalkozások közötti hatékony párbeszédet, az együttműködés kialakítását és a fogyasztói érdek-képviseleti szervezetek és gazdasági kamarák aktív részvételét.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
