DR. KISS ELEMÉR
DR. KISS ELEMÉR
DR. KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányalakító pártok által meghirdetett társadalmi-gazdasági program megvalósítását célzó új kormányzati struktúra szervezeti megalapozása érdekében 2002. május 21-én elfogadásra került a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. számú törvény. A törvényben foglalt szabályozás révén létrejöttek a kormány megalakításának és működése megkezdésének alapvető jogi és politikai keretei, megteremtődtek a miniszteri hatáskörök gyakorlásának szervezeti feltételei.
A törvény az új kormány megalakulásával egyidejűleg május 27-én lépett hatályba. Rendelkezései nyomán a minisztériumi struktúra átalakításával, a miniszteri feladat- és hatáskörök átrendezésével a kormányzati munkamegosztás új rendje alakult ki. A törvény elfogadása és hatálybalépése lehetőséget teremtett és keretet biztosított a kormányzás és az ország európai uniós csatlakozása feltételeinek, illetőleg a miniszteri feladatellátás hatékonyabb rendjének kialakulásához, kialakításához. Terjedelmi lehetőségeiből és funkciójából következően azonban csak az alapvető hatásköri keretek és főbb munkamegosztási elemek kijelölésére és a kormányalakítás megalapozására volt alkalmas.
A kormányzati munka tartalmi megújítását, a politikai hangsúlyváltás gyakorlati érvényre jutását célzó valamennyi hatásköri összetevő részletes kibontása és összhangjának biztosítása a kormányalakítást követő időszak meghatározó feladata lett. E sokrétű törvény-előkészítő munkának az elvégzésére a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 120 napos határidőt szabott. A miniszterek új feladat- és hatáskörének megállapításához, illetőleg gyakorlati érvényesítéséhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány e határidőben volt köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. A tisztelt Ház előtt most napirenden lévő törvényjavaslat e törvényalkotási kötelezettség teljesítését célozza.
Tisztelt Országgyűlés! A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény hatáskör-megállapító és értelmező előírásai a feladat- és hatáskörök túlnyomó részénél ágazati hovatartozásukat, szakminisztériumi besorolásukat illetően egyértelmű helyzetet eredményeztek. Rendelkezései a törvényekben rögzített hatáskörök döntő többségénél a névváltozások generális átvezetésével, további kiegészítő, illetőleg egyértelműsítő szabályozás nélkül is megfelelő eligazítást adnak. Emellett a kormány hivatalba lépését követően elfogadott más törvénymódosítások is számos területen tartalmaznak már az új minisztériumi rendnek megfelelő hatásköri rendelkezéseket.
A központi közigazgatás szervezeti változásai ugyanakkor több olyan törvényi hatáskört is érintenek, amelyeknél a hatáskör gyakorlójának megállapítása nem kezelhető egyszerű névváltoztatási, illetőleg jogértelmezési kérdésként. Ezeknél az eseteknél a szóban forgó törvényi előírásoknak az új feladatellátási rendhez igazodó szövegszerű módosítása is szükséges. Ilyen további törvényi rendezési igény jelentkezik például, ha az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak több jogutódja van, illetőleg fordítva, ha több tárca teljes vagy részleges összevonására került sor. További szabályozásra van szükség akkor is, ha egy-egy konkrét törvényi rendelkezésből nem következik egyértelműen, hogy a feladatátcsoportosítást követően a kérdéses feladat ellátásában melyik miniszter, illetőleg minisztérium érintett elsődlegesen. Előfordulhat az is, hogy egy-egy feladat kapcsán a hatáskörök több tárca közötti megosztása indokolt.
A javaslat szabályozási mozgástere a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény adta törvényalkotási keretek által behatárolt, sem célszerűségi alapon történő, sem pedig a hatáskörökből adódó érdemi változtatásokon túlnyúló módosításokra nem ad lehetőséget.
(11.10)
Ezekre a későbbiekben az egyes szakmai ágazati törvények tartalmi módosítása kapcsán kerül sor. A javaslat ennek megfelelően csak azokkal a szervezeti változásokkal szorosan összefüggő hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek hiányában az adott feladatellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése nem biztosítható. Néhány törvényi előírás esetében a jogbiztonság követelményét előtérbe helyezve, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében ott is szövegszerű módosításokat tartalmaz - utalok a 45., illetőleg 46. §-ra -, ahol a hatáskör gyakorlója egyébként a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből következően jogértelmezéssel is megállapítható lenne.
A törvényjavaslat új hatáskör-megállapítást, illetőleg a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből következő szabályozási kötelezettségen túlmutató érdemi módosítást nem tartalmaz. Nem tartalmazza továbbá néhány olyan, egyébként a tárgykörébe tartozó hatásköri kérdés rendezését sem, amelyek már valamely folyamatban lévő törvénymódosítás keretében kerülnek rendezésre.
A javaslat közel harminc törvény szövegszerű, illetőleg utaló jellegű módosításáról, valamint ezekkel összefüggésben néhány törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az előkészítés során felmerült módosítási igények változatos tartalommal jelentkeztek. Ezek közül egyes esetekben a módosítás kizárólag a minisztériumok névváltozásával, illetőleg a hatáskörök más miniszterekhez való telepítésével voltak kapcsolatosak, míg más esetekben a hatáskör gyakorlójának megváltozása, egy vagy több szereplővé válása okozott módosítási igényt. Ilyenként kell megemlíteni a javaslatban a foglalkoztatáspolitika új hatáskör- és feladatellátási rendjéhez igazodóan szükséges változásokat. E tekintetben a részletesebb és bizonyos tartalmi kérdéseket is felölelő rendezést a témakör szabályozottságának törvényi szintje és az a körülmény indokolja, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium lényegében három tárcától vett át feladatokat.
A hatásköri változások elsősorban a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének összetételét meghatározó előírásokat, egyes rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó rendelkezéseket, valamint a Munkaerő-piaci Alap működtetésének szabályait érintik. A foglalkoztatási és felnőttképzési feladatkörök átcsoportosítása a foglalkoztatási törvény módosításán kívül szükségessé teszi a felnőttképzéssel, valamint a szakképzéssel összefüggő törvényi rendelkezések módosítását is. Az új szabályozás szerint a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alap része feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.
Az oktatási tárgyú törvények módosításának alapját az említett alaprész felnőttképzési célú, valamint szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközökre történő megosztása és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, illetőleg az oktatási miniszter által ellátandó feladatok meghatározása jelenti. A javaslat további rendelkezései alapvetően technikai jellegűek.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a kormányzati munka törvényi szabályozásra tartozó hatásköri területeinek jogfolytonossága érdekében a módosítások ez évi hatálybalépésével számol. A javaslatban szereplő módosítások elfogadásával és a hatálybalépéssel lezárulhat a nyár elején megkezdett szabályozási folyamat, amely a kormány programjának megvalósítására alkalmas szervezeti, hatásköri és működési keretek kialakítását volt hivatva szolgálni.
A hatékony kormányzati szervezeti és munkamegosztási rend kialakításának reményében bízva kérem az Országgyűlést, hogy vitassa meg a javaslatot, és döntsön annak mielőbbi elfogadásáról. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
