DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előző napirendi pont során egy ünnep megalkotásáról volt szó, ahol konszenzusra törekedtünk. Ezt lehetett látni a képviselők felszólalásaiban, illetve egymás közti egyeztetésekben. Itt most nem ünnepet alkotunk, képviselőtársam, csak arról döntünk, hogy az Országgyűlés a maga részéről egy már létező ünnepen megemlékezik arról, illetve megünnepli azt.
Még egyszer mondom, hogy célszerű-e ezt ünnepnek nevezni vagy sem, ezen lehet vitatkozni. Én úgy tudom, hogy 325, a niceai zsinat óta az első tavaszi holdtöltét követő hétvégén a keresztény egyházak Jézus Krisztus halálát és dicsőséges feltámadását szokták ünnepelni. Ebben nyilvánvalóan az ünneplés a feltámadásra vonatkozik és nem a halálra, arról megemlékeznek, de így ment át a köznyelvbe ez a szófordulat. Ettől függetlenül biztosan nem fogunk elzárkózni egy olyan módosító indítványtól, amely ennek a címéből az ünnepet leválasztja június 16-áról és csak október 23-ához teszi hozzá.
Abban az etimológiai vitában nem tudnék állást foglalni, amit Balsai képviselő úr felvetett, hogy van-e különbség a zászló és a lobogó között. Én úgy tudom, hogy nincs. A zászló lobogni szokott, és ebből az igéből képzett folyamatos melléknévi igenév az, amely aztán főnévvé alakulva lobogóvá vált. Van otthon egy Pallas-lexikonom, amelyben az egyes államok békebeli és hadi lobogói vannak felsorolva. De lehet, hogy a képviselő úrnak igaza van, ezt nem tudom megmondani, mindenesetre Koncz Zsuzsa is azt énekelte, hogy “ha én zászló volnék, soha sem lobognék”. Ha pedig a képviselő úr úgy gondolja, hogy felesleges, célszerűtlen és gyerekes ezt megünnepelni, ám ne tegye, képviselő úr! Úgy gondolom, ha mi ünnepelni óhajtunk, jól megleszünk ön nélkül is, ha ön ezt feleslegesnek, célszerűtlennek és gyerekesnek tartja. Sokan nem fogjuk annak tartani.
Köszönöm.
