DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Öröm volt hallgatni a miniszterelnök úr szavait, és örömmel tettünk eleget - a köztársasági elnök úr és az Országgyűlés elnöke is - annak a felszólításának, hogy álljunk föl, hogyha ön úgy kívánja. Köszönjük szépen a lehetőséget.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! A kormány hivatalba lépésekor esküt tett arra, hogy az alkotmányt és a törvényes rendet megtartja. Minden kormány tevékenységének kereteit az alkotmányos rend jelenti. A kormányzat minden intézkedésének ennek meg kell felelnie, különösen 12 évvel egy szélsőséges diktatúra bukását követően. Ez volt az ön által vezetett MSZP választási programjának egyik vezérgondolata is.
A kormány eddigi működése számunkra olybá tűnik, mintha időutazást tennénk a szocializmusba, amelyben az alapvető állampolgári jogok, az emberi jogok a diktatúra igényei szerint érvényesülnek.
Gyülekezési jog, mondják önök, az ellenzék utcára viszi a politikát, miközben önök nem is tudom, hányadszor ünneplik a Városligetben - igaz, ez nem egy utca - a kormány politikáját; vagy jobb esetben, mint ezt tapasztaltuk, a gumibot volt a válasz. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na ne!)
Sajtószabadság… - nos, a konzervatív orgánum, a Magyar Nemzet gazdasági ellehetetlenítése, újságírók tettleges bántalmazása: itt nem volt válogatás, kormánypárti és ellenzéki újságírókat mind egyformán bántalmaztak munkájuk végzése közben.
A közszolgálati média megszállására, a csatornák megosztására tett javaslatra a felelős miniszterelnöki válasz - idézem szó szerint önt -: “Ha kell az ellenzéknek televízió, vegyen magának!”
Törvényes felhatalmazás nélkül, alkotmányellenesen kormányhatározatokkal rendelkeznek az Országgyűlés szerve, az Állami Számvevőszék hatáskörének kiterjesztéséről, kötelezik a költségvetési szerveket arra, hogy szerződéseikben kikössék: üzleti partnereik gazdálkodását az ÁSZ vizsgálhassa. Majd erről még bővebben fogunk szólni. Jogállamban megengedhetetlen szerintünk, hogy a parlament megkerülésével, rendeleti úton a parlament szervéről határozzanak.
Ugyancsak megengedhetetlen egy jogállamban, hogy törvényes felhatalmazás nélkül bárki személyes adatait, személyiségi jogait olyan súlyos sérelem érje, mint amire a Mécs Imre képviselőtársunk vezette bizottság kormánypárti tagjai vetemedtek. Ilyen statáriális eljárásokra, iratkezelésre a szocializmus korszakában volt példa. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Önök emlékeznek erre. (Taps az ellenzék soraiban.)
Ugyanakkor, amikor a miniszterelnök személyének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottság munkájához való kormányzati viszonyulásra is a jogállamiság teljes mellőzése volt jellemző, a bizottság - mint ezt ön is tudja - ez esetben azt kívánta tisztázni, hogy a pártállam idején a jogállamisággal összeférhetetlen tevékenységet végzett-e ön, és egyébként jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az ön pozíciójában ez a helyzet. Ez olyan kérdés, amelyet az egész ország érdekében kellett volna tisztázni. Ebben a kormányzat és ön, miniszterelnök úr, nem alkotmányos kötelességüknek megfelelően jártak el; ön előbbre tartotta a francia Riviérán töltendő szabadságát, mintsem hogy ismételten megjelenjen a bizottság előtt.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy a Fidesz vezette koalíció korrupciós ügyeit kétes, nagyon drága szakértők bevonásával feltárja. A nemzetközi megítélés szerint e téren eredményeket értünk el egyébként az elmúlt korszakban. A vecsési számlagyár MSZP-s érintettjei, gyanúsítottja ma már szabadlábon védekezhetnek.
Az állampárti személyzeti politika ismét a kormány gyakorlatává vált, elsődleges szempont lett a politikai megbízhatóság, jogállamban nem megengedhető ilyen típusú diszkrimináció, azaz arra hivatkozással elbocsátani embereket, hogy az ő munkájukra a másik kormányzat tartott igényt, akár kistérségi megbízottról, akár gazdajegyzőről vagy éppen minisztériumi főosztályvezetőkről legyen szó. Ugyanilyen káderpolitika nyilvánul meg a kitüntetések adományozásánál is, ahol ismét a Szocialista Párt szempontja szerinti politikai megbízhatóság a legfőbb kritérium.
Természetesen ez a politika az esélyegyenlőség kiiktatását is jelenti mindennapjainkból. Gondoljunk csak a Széchenyi-terv befagyasztására, gondoljunk a hazai vállalkozók helyzetének alakulására - idefelé jövet hallottam a mikrovállalkozások tömeges csődveszélyhelyzetét, mert önök nem adnak mikrohiteleket, nem vállalják a kötelezettségek folytatását -, a lakáshitelek körüli bizonytalan helyzetre, a forint gyengülésére. Nyilván tudja, mennyibe kerül most egy liter benzin, miniszterelnök úr, hallotta a híreket, hogy mi járunk Ausztriába tankolni. Jól nézünk ki, ugye? Gondoljunk az üzemanyagárak drasztikus emelésére, a készülő gáztörvényre, a családi gazdaságok hiteligénylésének befagyasztására, az árvízkárosultakról történő nem kielégítő gondoskodásra, a pénzügyi egyensúly romlására, és egyáltalán arra, hogy a jövő évi költségvetés tervezéséhez készült PM-anyag nyilvánosságra sem került.
Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország jobbat érdemel. (Taps az ellenzék soraiban.)
