DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csodálkozva hallgattam Pálfi képviselőtársamnak a fejtegetéseit, több szempontból is.
Részben azért, mert tudni kell azt, hogy az Európai Unió tagországaiban nincs egységes családtámogatási szisztéma: ahány ház, annyi szokás alapon kezelik a családtámogatást; családi pótlék mindenütt van. De azt mondani, hogy van egy uniós szint, és ahhoz képest mi visszalépünk vagy előrelépünk, ezt azért elég nehéz állítani.
Hozzáteszem, hogy természetesen a családi pótlék vásárlóereje a gazdasági fejlettség miatt általában jóval nagyobb, mint a magyar családi pótlék vásárlóereje, de sajnos önök az elmúlt négy esztendőben visszafelé haladtak, amikor hagyták, hogy elértéktelenedjen a családi pótlék. Most, ezzel a törvényjavaslattal próbálunk valamit tenni a helyzet javítása érdekében. Tehát éppenséggel abba az irányba indulunk el, hogy a családi pótlék vásárlóerejét tudjuk javítani, és ezzel kerülünk egy picit közelebb, egy lépéssel közelebb, mondjuk, egyfajta uniós elváráshoz, ha egyáltalán lehet e tekintetben elvárást megfogalmazni.
Az kétségtelen, jól emlékszem, amikor egy parlamenti küldöttséggel Franciaországban voltunk, még két évvel ezelőtt, és elmondtuk a magyar családtámogatási rendszer problémáit, eléggé csodálkoztak a partnereink, hogy miért az adókedvezményre alapozott támogatási rendszert fejlesztjük, mert - ők úgy fogalmaztak - ezt ők is megpróbálták, de nem vált be.
Hozzáteszem azt is, az a kérdés, hogy helyes dolog volt-e a családi pótlékot, pontosabban a most megszüntetendő iskoláztatási támogatást összekapcsolni a tankötelezettség teljesítésével, erre a kérdésre már választ adott a Harrach miniszter úr által vezetett minisztérium vizsgálata (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amikor nemmel válaszolt. Tessék elővenni ezeket a jelentéseket!
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(15.20)
