DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelenkori magyar demokrácia régóta megoldatlan problémáját jelenti a legfőbb közjogi méltóságok olyan elhelyezése, amely összhangban áll közjogi jogállásukkal, más közjogi tényezőkkel való alkotmányos viszonyukkal, továbbá feladatkörük protokolláris és biztonsági igényeivel. Jelenleg a köztársasági elnök és hivatala, valamint a miniszterelnök és apparátusának egy része az Országház épületében van elhelyezve.
A hazai alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök a legfőbb közjogi méltóság, aki kifejezi a nemzet egységét. Ebből eredően a pártok és a hatalmi ágak felett áll, és e ténnyel nincs összhangban, hogy a köztársasági elnök mintegy a parlament vendégeként látja el feladatait. A magyar köztársasági elnök alkotmányos jelentősége megkívánja, hogy hivatala független legyen minden más állami szerv épületétől, és ne kelljen más alkotmányos tényezők vendégszeretetére szorulnia.
A nemrégiben helyreállított budavári Sándor-palota az eredeti koncepció szerint a miniszterelnöki kabinet befogadására készült. A miniszterelnök úr azonban nem kívánta elfoglalni a fényűzően berendezett, inkább protokolláris célokra, mint operatív kormányzati munkára alkalmas palotát, ezért szakértőket kért fel annak megvizsgálására, hogy a palota miként hasznosítható a legméltóbban. A nagy tekintélyű szakértők az épületet a köztársasági elnöki palota céljára javasolták felhasználni. Ezzel mind a köztársasági elnök úr, mind a parlamenti pártok egyetértettek.
A Sándor-palota ideális elhelyezést biztosít a köztársasági elnöknek a hivatali és nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatai ellátásához. Az épület elhelyezkedése, színvonala a Magyar Köztársaság elnökének hivatalát a hasonló berendezkedésű európai államok államfőinek hivatalait magukba foglaló paloták sorába emeli. Emlékeztetek arra, hogy például a cseh köztársasági elnöki palota, a prágai Hradzsinban található.
A Sándor-palotában működő köztársasági elnöki hivatal jól tükrözi, mintegy szimbolizálja azt a legmagasabb közjogi pozíciót, amelyet az alkotmány kijelöl a Magyar Köztársaság elnökének, továbbá kifejezi azt a tiszteletet és megbecsülést, amit a nemzet érez a mindenkori köztársasági elnök iránt. A törvényjavaslat azt célozza, hogy törvény rögzítse: a Sándor-palota a jövőben a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgál. E törvény alkotmányos jelentősége abban is megragadható, hogy e lépéssel mintegy a köztársasági elnök elhelyezése összhangba kerül az alkotmányos helyzetével, a hatalmi ágaktól való függetlenségével.
Ellenzéki oldalról nemrégiben felmerült az a követelés, hogy az Országház épületéből távoznia kell mind a köztársasági elnök, mind a miniszterelnök hivatalának, mert elfogadhatatlan, hogy ugyanazon épület adjon helyet a törvényhozásnak és az említett két közjogi méltóságnak. A Fidesz erre vonatkozó országgyűlési határozati javaslata felkérné a kormányt, hogy 2003. április 30-áig vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a kormánynak a Parlamenten kívüli elhelyezésére, és készítsen ütemtervet, továbbá az Országgyűlés 2003. január 1-jétől a Sándor-palotát biztosítsa a köztársasági elnök elhelyezésére.
Egyetértek azzal, hogy nem szerencsés az elmúlt évtizedekből örökölt jelenlegi állapot, amelyen előbb-utóbb változtatni indokolt. Az alkotmányos szempontból is ellentmondásos helyzet feloldásának első lépéseként a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök költözhet új épületbe.
Egyetértünk abban is, hogy a miniszterelnök elköltöztetése is fontos törekvés kell hogy legyen, itt azonban számos szempontnak megfelelő megoldást kell találni, többek között azt, hogy a Parlamenthez közel legyen, alkalmas legyen a Miniszterelnöki Hivatal vagy legalább a miniszterelnök közvetlen munkatársainak elhelyezésére is. Ezen a kérdésen dolgozni kell, de szeretnék emlékeztetni arra, hogy az előző kormány is több, sikertelennek bizonyult elképzelést követően döntött a Sándor-palota mellett.
Végül meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat alkotmányügyi bizottsági vitájában az ellenzék képviselői kifogásolták, hogy miért a legfőbb közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényben kell szólni a Sándor-palota új funkciójáról. Ennek két oka is van. Egyrészt, bár az elnöki hivatalnak a Sándor-palotába költöztetése önmagában nem igényelne törvényi szabályozást, a köztársasági elnök úr személyesen igényelte ennek törvényi rögzítését, amely igényt méltányolnunk kell. Másrészt pedig más törvény nem jöhet szóba, mint a közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény, mert a köztársasági elnöki hivatalról csak ez a törvény rendelkezik, továbbá a hivatal elhelyezése a legszorosabb összefüggésben van a köztársasági elnök juttatásaival is.
A törvényjavaslatnak és a Fidesz országgyűlési határozati javaslatának, valamint a kormány törekvéseinek vannak közös pontjai, sőt úgy is fogalmazhatok, a törekvések iránya valószínűleg azonos. Ha pedig azonos, akkor meg lehet találni azt az ösvényt, amely elvezet a kölcsönösen elfogadható döntéshez. A kormány részéről is támogatásra érdemes lehet az országgyűlési határozati javaslat azon része, amely a miniszterelnök elhelyezésével függ össze, amennyiben az ellenzék is támogatja a legfőbb közjogi méltóságok juttatásait szabályozó törvénynek a köztársasági elnök elhelyezésére irányuló módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a magyar nemzet egyetértésével találkozik, ha az adófizető polgárok pénzéből helyreállított Sándor-palota a jövőben a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke kiemelkedően felelősségteljes feladatainak ellátását szolgálja majd. Ezt alátámasztja az a nem múló nagy érdeklődés, amely a palota látogatóinak nagy számában is megnyilvánul.
(14.50)
Kérem ezért, hogy ez a nemzeti egyetértés nyilvánuljon meg a köztársasági elnök hivatalának méltó elhelyezését szolgáló törvényjavaslat elfogadásában, hasonlóan a most módosítandó törvény megalkotásakor tapasztalt teljes egyetértéssel. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
