JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság is megtárgyalta a törvényjavaslatot és az ahhoz kapcsolódó állami számvevőszéki jelentést. A bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a T/762. számú javaslatot. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a 2001. évi gazdálkodási, pénzügyi folyamatokat tartotta jónak, hanem a törvényjavaslatot, amely az általános indoklásában és a mellékleteiben igen sok negatív kritikát, kifogásolnivalót tartalmaz a 2001. évet illetően.
A bizottságban döntően - természetétől fogva - az önkormányzati kérdések kerültek napirendre. Nagyon nagy vita nem alakult ki, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők is egyetértettek abban, hogy az önkormányzatoknak igen nehéz feladatuk volt a 2001. évben, nagyon nehéz körülmények között kellett ellátni a feladatukat.
A központi költségvetéstől eltérően év közben az önkormányzatok állami támogatása és hozzájárulásai nem emelkedtek; annak ellenére, hogy évközi módosítás során az előirányzat megemelésre került, végső soron a felhasználásra mégsem került sor. Mindez azt bizonyította, hogy a központi költségvetés és az önkormányzati költségvetés 2001-ben nem mozgott együtt; amíg a központi költségvetés bevételei jelentősen növekedtek, ezzel nem tartott lépést az önkormányzati költségvetések helyzete.
A legnagyobb gondot döntően az inflációnak a tervezettet lényegesen meghaladó növekedése okozta az önkormányzatoknál. Ez döntően hozzájárult ahhoz, hogy 2001-ben tovább fokozódott az önkormányzatok közötti differenciálódás; igaz, ami általában igaz volt 2001-ben, hogy aki szegény volt, az tovább szegényedett, és aki valamivel jobb helyzetben volt, annak a helyzete tovább javult. Ennek döntő oka az volt, hogy az önkormányzatoknál is a saját bevételek - ahol vannak saját bevételek - növekedtek.
A bizottsági ülésen ezen megállapításokkal szemben az ellenzék részéről csak annyi hangzott el, hogy a ’95. év azért ennél rosszabb volt. Úgy gondolom, hogy ez az érv nem kimondottan súlyos érv és indok lehet, mert a ’95. évet nem lehet összehasonlítani a 2001. évvel, főleg, ha még hozzátesszük, hogy az önkormányzatok feladatai milyen mértékben növekedtek.
Vita volt a könyvvizsgálói jelentésekkel kapcsolatban; ’96 óta nem növekedett ennek a mértéke, a kötelező jellegről is kisebb vita bontakozott ki. Egyetértés volt viszont az Állami Számvevőszék megállapításaival, hogy igen sok még a gond és a hiányosság. Fel kell hívni a figyelmet most, az önkormányzati választások idején - új önkormányzatok alakulnak -, hogy a következő ciklusban az új polgármesterek, az új testületek fordítsanak kiemelt figyelmet azon megállapítások, hiányosságok megszüntetésére, amelyeket a Számvevőszék évek óta megállapított, leírt és elmondott.
Kisebb vita volt az adóerő-képesség anomáliájáról. Egyirányú az adóerő-képességnél a szankcionálás: csak a központi költségvetés irányában van befizetési kötelezettség; ha a korrekció során az önkormányzat a saját kárára téved, akkor a központi költségvetés nem fizet önkormányzatok esetén.
Befejezésül arról szólnék, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai során, a jelentésben is - az előző évekhez hasonlóan - visszafizetési kötelezettségeket állapít meg önkormányzatok részéről. A visszafizetési kötelezettségeknek kisebb része olyan, amikor az önkormányzat elvégezte a feladatot, de tartalmi, igazolási, tehát technikai problémák miatt a jelenlegi jogszabály szerint indokolatlanul vette igénybe a támogatást. Ebben a helyzetben, amikor a feladat elvégzésre került, az ÁSZ megállapította a jogszabály-ellenességet, a bizottságunk mégis egyhangúlag azt javasolja, hogy ilyen esetekben az önkormányzatoknak ne írjuk elő a visszafizetési kötelezettséget; tehát módosító indítványokkal ezt a kérdést a parlamentnek rendeznie kell.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
