FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Szabó képviselő úrtól egy érdekes elméleti fejtegetést hallhattunk arról, hogyan lehet lekezelni azt a kérdést, amikor az egyes minisztériumok esetlegesen eltérnek a törvényben megszabott költségek felhasználásától.
Annak idején én nevesítettem - lehet, hogy egy általam kitalált új fogalommal - a dinamikus kormányzati elvet: én ezt arra mondtam, hogy amikor ez valóban bekövetkezik, és ez történt 2001-ben, akkor ezt úgy lehet törvényi szinten korrigálni, hogy a zárszámadásban a kormány beszámol mindazokról a területekről, hogy mire költötte ezt a pénzt, és a zárszámadás jóváhagyja ezen elköltött pénzek rendezését.
Természetesen senki se gondolja azt, hogy a jelenleg hatalmon lévő baloldalnak ez a problémája nem látszik előre: látszik, nagyon pontosan. Ők is gondoltak arra, hogy mi történik akkor, amikor a minisztériumok a költségvetésben megszavazott összegtől el fognak térni a kiadásaiknál. Ezért László Csaba, mint korrekt pénzügyminiszter, előre gondolkodva módosíttatta az államháztartási törvényt: ez arról szól, hogy törvényi szintre emelték, hogy a valós életben minden egyes minisztérium több százalékkal eltérhet a törvényben előírt költségvetési összegtől. Ezzel önök mintegy 400 milliárd forintos eltérési lehetőséget adtak az államháztartási törvényben.
Látszólag úgy tűnik, mintha törvényesen tennék mindezt, de ugyanarról a problémáról van szó, mint amit Szabó Zoltán képviselő úr felvetett, hogy az egyes minisztériumok - várhatóan az élet dinamizmusának megfelelően - nem tudnak fillérre pontosan abból a költségvetési keretből gazdálkodni, amit olykor a parlament rájuk nézve kiszab. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
