TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A vita eléggé elhúzódik, már nem nagyon számítottam arra, hogy elmondhatom az írásban előre megírt felszólalásomat. Nagyon örülök a lehetőségnek.
Én úgy vélem, hogy egy nagyon érdekes és sajátságos napirendje az Országgyűlésnek a zárszámadási törvény tárgyalása, illetve az elfogadása, hiszen az előző év megtervezett költségvetését kell ilyenkor értékelni és elfogadni, és különösen sajátságos ez négyévente, kormányváltások idején.
1998-ban, amikor magam kormánypárti képviselőként kezdtem meg a munkát a parlamentben, akkor valójában ezzel a törvénnyel, az 1997. évi zárszámadási törvénnyel nem is nagyon tudtam mit kezdeni, hiszen úgy gondoltam, hogy ez az előző kormányzatnak a munkája. Jogilag ugyan az új kormány, akkor Járai Zsigmond nyújtotta be az előterjesztést, és úgy vélem, hogy ennek a felelőssége az előző kormányra tartozik, de a helyzet, az élet az ilyen. Így is volt, nem is volt nagy vita a parlamentben, és teljesen egységesek voltak a képviselők a tekintetben, hogy ezt el kell fogadni, igazából vita nélkül fogadta el a parlament.
Nem így van ez most, négy év múlva, 2002-ben, és valójában csak keresem az okát, hogy mi lehet annak az oka, hogy ma a mai kormánypártiaknak, a szocialistáknak - a szabad demokratákat nem mondom, mert ők egész nap nincsenek a teremben a vita során - miért olyan fontos az, hogy a zárszámadási törvényt ilyen részletességgel kelljen megvitatni az Országgyűlésben, ami alapvetően helyes.
(19.30)
Kicsit gondolkodtam, és azért rá lehet arra jönni, hogy miért van az, mondjuk, hogy a zárszámadási törvényt most időkeret nélkül tárgyalja a parlament. A zárszámadási törvényre két hete is van a parlamentnek, hogy az általános vitát lefolytassa, ugyanakkor pedig, tisztelt képviselőtársaim, a mai napon elénk kerülő adó- és járuléktörvényre és az evára összesen - ha hiszik, ha nem - tíz órája lesz majd a parlamentnek; tíz órája lesz a jövő héten, elkezdődik az általános vita, és hipp-hopp, le is lesz az zárva! Miért van az, hogy az előző kormányzati munkára van idő, tárgyaljuk hetente, óránként? Rendben van, tárgyaljuk! Mi büszkén vállaljuk azt, ami ebben a zárszámadási törvényben van. Nyilvánvalóan az lehet az oka, hogy a Szocialista Pártnak a saját előterjesztésével kapcsolatban nincsen mondandója. Nincsen rá ideje, azért nincsen erre a háromszáz paragrafusos törvényre, mert bizony abban olyan elképzelések vannak, amiket a képviselők nehezen tudnak vállalni. Vállalják viszont azt, hogy az előző kormányzat tevékenységét kritizálják, bírálják, és amivel a választást megnyerték, hogy politikailag járassuk le az ellenfeleinket, ezt folytatják itt a zárszámadási törvénnyel kapcsolatban is.
Miért is mondom én ezt? Néhány fő gazdasági mutató elhangzott már a zárszámadási törvény kapcsán. Én szeretnék néhányat bemutatni folyamatában, olyan folyamatában, hogy nézzük meg, honnan indultunk, mi történt 2001-ben, és mi történik most. Tehát amikor azt mondjuk, hogy zárszámadás, akkor most vizsgáljuk meg azt is, hogy mit zárunk, milyen folyamatot zárunk le ezzel a zárszámadási törvénnyel.
Kezdjük a gazdasági növekedéssel! Súlyos kritikákat kapott a kormányzat ezen a téren, hogy 2001-ben mindössze 3,8 százalékos növekedést tudott elérni. Tekintsünk ki kicsit a nemzetközi világba! Az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés; Japánban 0,4 százalékkal csökkent; az eurozónában 3 százalékot terveztek, de időközben módosították 1,7 százalékra, amit nem tudtak teljesíteni - a negyedik negyedévben az eurozónában már 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági növekedés mértéke. Ilyen tekintetben, ha megvizsgáljuk, hogy Magyarországon 3,8 százalék a gazdasági növekedés mértéke, és 2002-ben ez újra a recesszió után elindul fölfelé, akkor ugyebár, nem is olyan nagy szégyen ezt kimondani, hogy nálunk, Magyarországon a gazdasági növekedés mértéke 2 százalékkal nagyobb volt a 2001. évben, mint mondjuk, az Európai Unió országaiban. De azt is mondhatjuk, hogy több mint háromszorosa, mint az Egyesült Államokban, Japánban pedig ugyanebben az időben csökkent. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezek nemzetközi számok, ezen lehet mosolyogni.
Egyébként nagyon érdekes, mert magammal hoztam László Csabának a szeptember 16-án a Közgazdasági Egyetemen elmondott előadása segédeszközeit. Tessenek megnézni, hogy mit mond erről László Csaba! (Felmutat egy iratot.) Ez a kiemelkedő év, utána sajnos lemegy - és nézzük meg, hogy mit ígér László Csaba a következő három évre a gazdasági növekedésben! Tessenek jól megnézni!
Azt ígéri, hogy három éven belül el fogja érni azt, ami a Fidesz csúcsa volt: az 5,2 százalékot. Azt ígéri, uraim, hogy amit mi egy év alatt megcsináltunk egy százalékos gazdasági növekedést, azt majd önök három év alatt fogják megcsinálni. Itt van, tessék, le lehet ellenőrizni: László Csabának az elhangzott előadása! Pénzügy szakon hangzott el, negyed- és ötödéveseknek mondta. Csak szeretném önöket fölvilágosítani.
Tehát minek is van vége? Annak van vége, hogy a gazdasági növekedés megalapozott, stabil, és a lehetőségekhez mérten igenis nagyszerűt teljesített az ország. És minek van még vége a 2001-es zárszámadással? Sok mindennek. Például annak, hogy nincs gazdaságösztönzés a gazdaságban, nincs Széchenyi-terv. A 2001. évi beszámolóban ott vannak a számok egyértelműen. Nincs a kisvállalkozóknak ösztönzés semmiféle tekintetben, sem az előttünk lévő egyik törvényben, sem az adó- és járuléktörvényben. Persze még jöhet a költségvetési törvény, de a költségvetési törvényről az információk annyira el vannak zárva - jogosan, hiszen a törvény kimondja, hogy a választás évében ráér a kormányzat október 31-én is benyújtani, a választások pedig október 20-án lesznek. Le merem fogadni, hogy nem lesz a költségvetés előttünk az önkormányzati választások előtt, és majd önök is csodálkozni fognak, hogy miért nem. Azért nem, mert nyilván nagyon kellemetlen meglepetéseket fog tartalmazni.
Léphetünk tovább a gazdasági folyamatokban! Mutatom önöknek, hogy László Csaba mit mutatott az egyetemistáknak a munkanélküliségről. (Felmutat egy iratot.) Tessenek megnézni, hogy mikor van a csökkenő tendencia, mikor csökkent le 7,8 százalékról 5,7 százalékra a munkanélküliség! És tessenek majd megnézni, hogy önök 2005-ig a tervek alapján nem tudnak 5 százalék alá menni, és nem is tervezte az önök pénzügyminisztere, hogy 5 százalék alatt lesz a munkanélküliség. Kérdezem önöket: hol van az a 300 ezer munkahely, amit ígértek? Hiszen ha az teljesül, akkor László Csaba mutatóiban a munkanélküliség valahol 3 vagy legalább 2 százalék körül kellene hogy legyen! Tehát akkor mi a probléma a munkanélküliséggel, tessenek mondani, akár a 2001-essel, akár a folyamattal?! A probléma az, hogy itt is vége van egy folyamatnak, vége van egy pozitív folyamatnak.
A tízperces idő nyilván kemény korlátokat szab a hozzászólónak. Még egy dologról szeretnék beszélni, az inflációról. Önök bátran mondják azt, hogy az infláció tervezése nem sikerült. Tessenek ezt is belehelyezni a nemzetközi folyamatokba, hogy mi történt Európában az infláció kapcsán! Tessenek megnézni azt, hogy milyen folyamat is történt! Tessék elhinni azt - mert ez igaz -, hogy az első kormány a polgári kormány, az Orbán-kormány volt, amelyik 14 százalékkal vette át az inflációt, s minden évben csökkent az infláció mértéke az országban, minden évben! Természetesen a nemzetközi folyamatok befolyásolták, hogy milyen mértékben. Az elmúlt év végére, ahol 9,2 százalék volt átlagban az infláció, év végére, decemberben már csak 6,8 százalék volt, és most augusztusban pedig 4,5 százalék. Nem gondolják komolyan, hogy ezt már az önök kormánya végezte el?! Amíg az Orbán-kormány kormányzott, több mint 10 százalékkal csökkent az infláció, és folyamatosan. Lehet bírálni persze a világgazdasági válság kapcsán, hogy így vagy úgy, többet érdemelt volna ez az ország. Ezt természetesen el lehet mondani. De a folyamatokat, a gazdasági folyamatokat nem lehet így nézni!
Tessék csak nézni, hogy László Csaba mit mutatott az egyetemistáknak?! (Felmutat egy iratot.) Van ebben görbe fölfelé? (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Itt van benne, 1998-tól indul. Tessenek megnézni, hogy mit ígér, milyen inflációt ígér önöknek?! Tudják ezt önök? Nem tudják önök. Miért hallgatnak annyira? Miért hallgatnak az inflációról? Miért nem egyezik az MNB és a kormányzat inflációs prognózisa? Miért nem lehet még erről beszélni? Azért nem lehet beszélni, mert az önök pénzügyminisztere már tudja, hogy azok a gazdasági folyamatok és azok a költségvetési kifizetések, amelyek ebben az évben nyáron megtörténtek és meg fognak történni, inflációs folyamatokat fognak elindítani az országban, és egyelőre nem lehet megjósolni azt, hogy a következő évben mennyi lesz az infláció. Lehet mondani ennyit, lehet mondani annyit.
Tehát mi állt meg ezzel a zárszámadással, uraim? A zárszámadással megállt az aktív antiinflációs folyamat és politika is. Majd erre egyébként még visszatérünk.
Végezetül - nyilván nem tudom elmondani a teljes előadásomat vagy hozzászólásomat, amire fölkészültem - azt szeretném önöknek mondani, és majd emlékezzenek rá: László Csaba számára ez volt az a zárszámadás, amit az Országgyűlés elé terjesztett, amelyik a legrendezettebb és a legnagyobb eredményt hozta az országnak. De úgy gondolom, erre még visszatérünk.
Köszönöm szépen. (Derültség az MSZP soraiban. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
