DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az MTI tisztelt Elnöke! - illetve ha vannak itt, akkor az MTI más tisztelt Képviselői! Nagyon puritán módon fogalmazva, öt darab határozati javaslatról egyszerre adok itt számot. Az 1997. - ahogy az elnök úr beszámolójából hallottuk - és a 2001. év közötti időszak éves távirati irodai részvénytársasági beszámolóját vitatja most a parlament, illetve az erről szóló határozati javaslatot. A beszámolóhoz természetesen a parlament szokásainak megfelelően az Állami Számvevőszék aktuális jelentései is társulnak. A parlament kulturális bizottsága a határozati javaslatokat egyhangúlag fogadta el, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta nemcsak a határozati javaslatokat, hanem az erre épülő vagy az ezt megelőző MTI-beszámolókat, illetve számvevőszéki beszámolókat is.
Kicsit bővebben néhány szóban a feladatunkról. Az előző parlament kulturális bizottsága az 1997 és 2000 közötti beszámolókat már megtárgyalta, és erről határozati javaslatot már a parlament plénuma elé terjesztett. Az előző parlamenti ciklusban ezeket a határozati javaslatokat sajnálatos módon nem tűzte az Országgyűlés napirendjére. Mint az elhangzott a parlamentben is, az MTI gazdasági társasági formában működik, amely közvetlenül a parlament tulajdonában van, és ha a parlament nem tárgyalja a részvénytársaság éves beszámolóit, illetve éves terveit, akkor az érvényes törvények szerint ez a részvénytársaság nem működhetne, tehát a parlament az előző ciklus egy súlyos mulasztását kívánja most a ’97. és 2000. év közötti időszakkal kapcsolatban pótolni.
A határozati javaslat ezekről az évekről gyakorlatilag egyetlen mondatból áll. Ez az egyetlen mondat arról szól, hogy a beszámolókat a parlament tudomásul veszi, és az abban foglalt eredményeket jóváhagyja, illetve az eredmény- és mérlegkimutatásokat jóváhagyja. Ezt javasolja a kulturális bizottság elfogadni a parlamentnek. Az indoklásban sem tér ki a parlamenti bizottság - illetve ha a parlament jóváhagyja, akkor maga a parlament - értékelő megjegyzésekre, pusztán a tényeket, a beszámolóból kitűnő tényeket kívánja regisztrálni.
Az elmúlt évről, a 2001. évről szóló beszámoló némileg eltér, illetve az ehhez kapcsolódó határozati javaslat némileg eltér az előző négy évétől; egyrészt annyiban természetesen, hogy valóban ennek a parlamenti ciklusnak a feladata ezt a határozati javaslatot megtárgyalni, ezt tehát most kell meghozni a parlamentnek, illetve a kulturális bizottságnak most kellett megtárgyalni ezt az ügyet. Nincs különbség abban, hogy a kulturális bizottság ebben az esetben is egyhangúlag a parlamenti határozati javaslat elfogadását ajánlja az Országgyűlésnek, tehát egyhangúlag döntött a kulturális bizottság a határozati javaslat mellett.
Van azonban egy másik eltérés is az eddigi határozati javaslatoktól, nevezetesen az, hogy ebben az évben kicsit bővebben tárgyalja a határozati javaslat az MTI tevékenységét. Ennek két eleme talán technikainak tűnik. Hozzájárulását kérjük a határozati javaslatban, az Országgyűlés hozzájárulását kérjük, hogy a 2001. évi módosított eredmény egy bizonyos összegét - most az összeget nem említem az egyszerűség kedvéért - eredménytartalékba helyezhesse az MTI. Ezt a döntést mint tulajdonosnak kell meghoznunk.
A másik, az eddigiektől eltérő javaslatunk pedig szintén látszólag technikai jellegű, de a korrekt beszámoló tudomásulvételéhez szükséges, illetve a beszámoló korrekt tudomásulvételéhez szükséges; nevezetesen az, hogy az MTI azóta már felszámolt Fotó Kft. végelszámolásával kapcsolatban bizonyos összeget az eredménytartalék terhére számolhassanak el. Ez a két tétel egyébként az Állami Számvevőszék jelentése, illetve javaslata alapján került be először az MTI kiegészített beszámolójába, majd ennek nyomán a határozati javaslatba.
Ennél talán lényegesebb, legalábbis az Országgyűlés működése és az MTI további működése szempontjából az, hogy a mostani határozati javaslatba, a 2001. évről szóló határozati javaslatba bekerült szintén az Állami Számvevőszék észrevételei alapján, de az MTI véleményét is figyelembe véve, illetve természetesen a kulturális bizottságban helyet kapó képviselők, parlamenti frakciók véleményét is figyelembe véve az a tétel, miszerint felhívjuk a figyelmet arra, az Országgyűlés mintegy regisztrálja a határozati javaslat elfogadásával, hogy időszerűnek tartja a nemzeti hírügynökségről szóló ’96-os törvény és az MTI Rt. létrehozásáról szóló ’97-es országgyűlési határozat, ennek megfelelően az MTI Rt. alapító okmánya áttekintését és a jogi harmónia megteremtését e jogszabályok között.
Itt arról van szó, hogy érthető legyen, illetve a jegyzőkönyvben rögzíthető legyen, hogy valóban - ahogy az MTI elnöke az imént elmondta - a parlament egyetlen közvetlen társasági jellegű tulajdona az MTI Rt., és ebből mindenféle következmények adódnak. Egyrészt például az a tény, hogy érdemes most már ilyen távlat ismeretében, tapasztalatok ismeretében átgondolni azt, hogy a parlament ezzel a tulajdonosi jogával mennyiben tud élni, az, hogy nem tárgyalta az MTI beszámolóit a parlament, a bizottság egyhangú véleménye szerint, illetve az a tény, amit az MTI működéséről tudunk, a bizottság egyhangú álláspontja szerint azt jelzi, hogy a tulajdonlásnak ez a formája legalábbis átgondolandó. Zárójeles megjegyzés, hogy persze más közszolgálati médiumoknál némileg eltérő a tulajdonlás technikája, de a működési zavarok ott is egyértelműek. Tehát a felülvizsgálat nyilván ennek ismeretében végzendő el.
A másik probléma az, amire az elnök úr, az MTI elnöke szintén utalt, és a kis rövid, puritán megállapítás mögött ez húzódik meg, hogy az MTI-nek mint piacon tevékenykedő részvénytársaságnak nyereségesen kell működnie, de mint közszolgálati intézménynek - és ez az említett jogszabályokban benne foglaltatik - bizonyos állami közfeladatokat is el kell látnia, tehát bizony valóban a választási kampányok idején, de más olyan események idején is, mint mondjuk egy katasztrófa, nevezetesen egy árvíz vagy több árvíz egy ország életében, nem nyereségességi szempontokat figyelembe véve, hanem közszolgálati kötelezettségeinek megfelelően kell feladatát végeznie.
(12.20)
Ez a nyereségességi feladat, gazdálkodási feladat, illetve közszolgálati feladat ütközik. Kérdésként merül fel, és a két jogszabály áttekintése kapcsán nyilván ez a feladatunk, hogy a tulajdonos a részvénytársaság feladatfinanszírozási, illetve automatikus pénzügyi támogatását vajon hogyan tudja, kívánja és képes megoldani.
Tehát ezek mögött a rövid mondatok mögött, amelyeket a határozati javaslatba foglaltunk most, az a tapasztalat húzódik meg, amely az elmúlt öt évben keletkezett, és amely más formában, de feltehetően az általános tájékozottsággal rendelkező parlamenti képviselők számára is ismert.
Kérem az Országgyűlést, hogy a határozati javaslatok mindegyikét fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
