TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS, a számvevőszéki bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság megtárgyalta az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és döntött arról az országgyűlési határozattervezetről, amelyet az Országgyűlés elé terjesztett.
Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a bizottsági ülésen részt vett az Állami Számvevőszék elnöke, két főigazgatója és maga a főtitkár úr is, és teljesen kielégítően válaszoltak a képviselők által föltett kérdésekre. Úgy vélem, hogy ez a több mint egy óra nagyon hasznos tanácskozás volt mindannyiunk számára, mind a bizottság tagjai számára, mind az Állami Számvevőszék jelen lévő vezetői számára.
Szeretném elmondani, hogy Kovács Árpád elnök úr részletesen tájékoztatta a bizottság tagjait az elmúlt év munkájáról, és nyilván néhány fontos feladatról, célkitűzésről is szót ejtett. Két dolgot emelt ki, ahogy ő mondta: “Saját házunk tájáról szeretnék néhány gondolatot mondani, és a parlament szolgálatáról.” Az elnök úr tájékoztatta a bizottságot, hogy úgy véli, egy négyéves folyamat véget ért, és örömmel tájékoztatott bennünket arról, hogy a négy évvel ezelőtt elfogadott stratégiát megvalósultnak látja.
Kritikusan fogalmazott a tekintetben, hogy milyen feladatok állnak az Állami Számvevőszék előtt. Nemzetközi összehasonlításban az Állami Számvevőszék jelentései az átlagnál jobban hasznosulnak, úgy fogalmazott, hogy ott, ahol a jelentések 10 százaléka hasznosul, az már kedvező tendenciának minősül, úgy értékelte, hogy Magyarországon az Állami Számvevőszék jelentései ennél jóval hatékonyabban jelentenek segítséget a mindennapi munka számára.
Szólt arról az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az elmúlt évben az Országgyűlés jóváhagyta az új szervezeti modellt, amelyet ők végrehajtottak. Erről nemcsak beszámolt, hanem köszönetet is mondott az Országgyűlésnek, és úgy véli, az, hogy a hét igazgatóság helyett három irányítási blokkba koncentrálódott a szakmai munka, lényegesen hatékonyabbá tette az Állami Számvevőszék munkáját. Kiemelte, hogy a jelentéseik elkészítésében és az ellenőrzések végrehajtásában nincs határidőcsúszás, más problémákkal összefüggő, kapacitásgazdálkodással kapcsolatos problémák sem jellemzőek ma már az Állami Számvevőszék munkájára. Mint ahogy fogalmazott: 1997 és ’98 között ezekről még bizony be kellett számolnia.
A pénzekről elmondta, hogy a nemzetközi szerepvállalásra is lehetőség teremtődött az elmúlt években, amelyet szintén megköszönt az Országgyűlésnek. Itt, úgy gondolom, kiemelkedő eredmények is vannak az Állami Számvevőszék munkájában.
Az önkormányzatok ellenőrzéséről annyiban esett szó, hogy kiemelte, az legyen a cél, hogy minden önkormányzathoz eljusson az Állami Számvevőszék négyévente, hiszen ezzel az önkormányzatok gazdálkodását, munkáját is hatékonyan tudná ellenőrizni.
A saját helyzetükről az Állami Számvevőszék elnöke szintén pozitívan fogalmazott, hiszen egyrészt kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék dolgozóinak a kereseti lehetőségei lényegesen javultak, és ma már az a tendencia érvényesül, hogy az emberek inkább az állami apparátusból az Állami Számvevőszékhez szeretnének átmenni dolgozni.
Nagyon fontos kérdés, hogy szakmailag is előreléptek, hiszen ahogy kiemelte, több mint száz könyvvizsgáló dolgozik az Állami Számvevőszéknél, és a nagy könyvvizsgáló cégeket is megelőzi ilyen tekintetben az Állami Számvevőszék. Szintén elismeréssel kell szólnunk arról - és ezt elmondta az elnök úr is -, hogy a nyelvtudás, a nyelvismeret tekintetében is lényegesen nagyot lépett előre az Állami Számvevőszék, hiszen ma már vannak olyan osztályok, amelyek több nyelven képesek jelentéseket készíteni, tehát a szakképzettség, a képzettség követelményrendszere lényegesen erősödött az elmúlt években az Állami Számvevőszéknél.
Az elnök úr rátért az országgyűlési határozattervezetnek a véleményezésére is. Kérte a bizottságot és a bizottságon keresztül az Országgyűlést, hogy támogassa az Országgyűlés előtt lévő határozattervezetet. Ebből kiemelt néhány pontot, így a Magyar Nemzeti Bank kérdéskörét, az értékpapír-kibocsátás ellenőrzésének a lehetőségét. Az Országgyűlés határozata teszi majdan lehetővé, hogy ez az ellenőrzés végre megvalósuljon, hiszen úgy ítéljük meg, hogy az Európai Unióba való belépés előtt ez az Országgyűlés számára, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank számára is kedvező és előnyös lesz.
A bizottság tagjai véleményezték az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységét: mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők alapvetően egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék munkája magas színvonalú, elismerést érdemlő. Kormánypárti képviselők megköszönték, és ahogy a jegyzőkönyv tartalmazza, alapvetően pozitívan és elismeréssel szóltak az Állami Számvevőszék munkájáról, különösen megköszönték azt, hogy - szó szerint mondom - segítettek, hogy a nem okszerűen gazdálkodó vezetőkkel kapcsolatban szót lehessen emelni a plenáris ülésen és a nyilvánosság megfelelő színterein.
Kifejtették a bizottság tagjai azt is, hogy előre kell lépni a tekintetben, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati lehetősége jelenleg korlátozott, hiszen ha a közpénzek felhasználásánál egy bizonyos ponton túl magáncégek kerülnek a közpénz-felhasználás útvonalába, ma az Állami Számvevőszéknek az ellenőrzési lehetősége erre nem terjed ki. Enyhe kritika is megfogalmazódott az Állami Számvevőszék munkájával kapcsolatban a tekintetben, hogy miért nem került nyilvánosságra az autópálya-építéssel kapcsolatos jelentés.
Szintén elhangzott kormánypárti képviselők részéről, hogy helyesnek tartanák, ha a kormányzat a bizottság ülésein rendszeresen képviseltetné magát, mert úgy ítélik meg, hogy olyan a jelentések tartalma, illetve az Állami Számvevőszék vezetőinek szóbeli kiegészítése, és a bizottság tagjainak véleménye olyan fontos dolgokat tartalmazhat, amit a kormányzati munkában feltétlenül szükséges lenne hasznosítani.
(10.20)
Végezetül: a bizottság tagjai kifejtették álláspontjukat az országgyűlési határozattal kapcsolatban, amelynek öt pontja van, és amelynek indoklása a következőképpen szól. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés támogatásával, stratégiájával összhangban a 2002. évtől kétpólusúvá tette az ellenőrzés gyakorlatát. A költségvetési források szabályszerű felhasználásának mint alapkövetelménynek a teljesüléséről a szabályszerűségi ellenőrzésen belül a megbízhatósági nyilatkozottal záruló ellenőrzések adnak hiteles képet. Ezen ellenőrzéseket az Állami Számvevőszék a felügyeleti költségvetési ellenőrzés bevonásával a következő években teszi teljes körűvé.
Ugyanakkor mind szélesebb körben fogalmazódik meg az az igény, hogy a költségvetési eszközök hasznosulásáról, célszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony felhasználásáról is kapjon hiteles tájékoztatást az Országgyűlés, az ország közvéleménye. Ennek érdekében az Állami Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzéseket végez. A stratégia megvalósításának forrásigénye a 2003. és a 2004. évi költségvetésben jelentkezik.
Az Állami Számvevőszék nemzetközi szervezete 2001 októberében megtartott 17. szöuli kongresszusán megerősítették, hogy a nemzetközi szervezet következő kongresszusát 2004-ben Budapesten rendezik meg. A világ legfőbb ellenőrző szerveit tömörítő szervezet alelnöki posztját jelenleg az ÁSZ elnöke tölti be, így Budapest a nemzetközi ellenőrzési együttműködés egyik irányító központja. Az ÁSZ nemzetközi szakmai szerepvállalását az Országgyűlés a 49/2000. és a 29/2001. országgyűlési határozataiban is támogatta.
Az országgyűlési határozattervezet benyújtását a bizottság egyhangúlag támogatta, s a bizottság - szintén egyhangúlag - a 2001. évi tevékenységről szóló beszámolót is elfogadja és ajánlja az Országgyűlésnek elfogadásra.
Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben szerettem volna ismertetni a számvevőszéki bizottság álláspontját mind a 2001. évi tevékenységről szóló beszámolóról és az országgyűlési határozattervezetről is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
