GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. számú törvény módosítására nyújtottunk be Veres János képviselőtársammal törvényjavaslatot.
Az Orbán-kormány a kötelező kamarai tagság megszüntetésével elvesztette a lehetőségét annak, hogy közhiteles nyilvántartás álljon rendelkezésre az egyéni vállalkozásokról.
(12.10)
Kapkodásukat követően észlelték a hibát, de nem akarták a kamarák szerepét újra növelni, ezért a kamarai feladatok átadásáról külön törvényt alkottak 2000 őszén. Nem akarom az akkori vitát most visszahozni a Ház falai közé, különösen nem azért, hogy másról beszéljünk. És miért az okmányirodák kapták ezt a feladatot? A példák, amelyek előttünk vannak, az elmúlt hónapok történései mindenesetre bizonyítják, hogy az Orbán-kormány kapkodva, a feladatot rosszul felmérve döntött.
A 2000 novemberében hatályba lépett LXXXIII. számú törvény hatályba léptető rendelkezései között szerepel, hogy a 2000. november 1. előtt kiadott egyéni vállalkozói igazolványok érvényessége 2002. június 30-án megszűnik. A törvény az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását a körzetközponti jegyző feladatává tette. Napjainkban a feladatot a jegyző megbízásából az okmányirodák végzik. Az okmányirodáknak és az egyéni vállalkozóknak 18 hónap állt rendelkezésükre az egyéni vállalkozói igazolványok megújítására. Lehetne arról vitatkozni, hogy ez az idő sok vagy kevés. A tény az, hogy sajnos ennek a problémának a megoldására, ennek a reklámozására töredék annyi energiát és forrást nem fordítottak, mint korábban a kormány az önreklámokra. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy az okmányirodák nem lesznek képesek határidőre elvégezni ezt a feladatot.
A kialakult helyzetet lehetne nagyon hosszan elemezni, az okokat kutatni. Esetleg a vállalkozók nem fordultak időben az okmányirodához, vagy az okmányirodák kapacitása nem kielégítő - azt hiszem, az idő rövidsége miatt ezt már felesleges vitatnunk. A tény az - ami a helyzetet súlyosbítja -, hogy most az útlevélkérők nagy számban és a vállalkozók együtt állnak sorba órákon keresztül, sokszor egy egész napot az okmányirodában.
A gond az, hogy az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII.11.) számú kormányrendelet 17. § (2) bekezdése szerint nemcsak a vállalkozói igazolvány veszti érvényét június 30-án, hanem ezzel együtt elveszti valamennyi korábban megszerzett engedélyének érvényességét is a vállalkozó. Az egyéni vállalkozóknak, akik a jelzett határidőt valamilyen okból elmulasztják, különös terhet jelent az engedélyek ismételt megszerzése és a vállalkozói igazolvány kiváltása. Olyan messzire már nem is mennék el, hogy az engedély nélkül végzett tevékenységnek milyen más következményei lehetnének, mondjuk, júliusban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, egyetértünk abban, nagy szükség van arra, hogy közhiteles nyilvántartás legyen az egyéni vállalkozókról - hasonlóan, mint a társas vállalkozókról - a cégbíróságon. Ezt a szándékunkat érvényre kell juttatni, de meggyőződésünk, hogy nem hozhatjuk az egyéni vállalkozók ezreit abba a helyzetbe, hogy elveszítsék vállalkozói engedélyüket. Mivel hiteles nyilvántartás jelenleg nincs, nem lehet pontosan meghatározni, hogy milyen nagy számban nem lesznek képesek igazolványuk megújítására a vállalkozók. Az igazolvány hiánya véleményünk szerint még alkotmányos joguk gyakorlásában is korlátozná a vállalkozókat, és jelentős működési zavart is okozhat a gazdaságban.
A problémát észlelve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelezte a belügyminiszter úrnak a várható feszültségeket és kérte az intézkedését a megoldásra. Sajnos a belügyminiszter úr a segítséget nagyon kurtán és röviden elutasította.
Az elmúlt napokban az országban több helyen a jegyzők új munkaerő bevonásával tervezik megoldani ezt a problémát. Az idő rövidsége miatt ez kockázatos vállalkozás, és félő, hogy nem is lesz elégséges megoldás. A határidő-módosítás véleményünk szerint már nem tűr halasztást, ezért javasoltuk ezt a megoldást Veres János képviselőtársammal.
A javasolt új időpont 2003. február 15-e. Az időpont látszólag szokatlan. Azért nem december 31-e, mert véleményünk szerint az év végi munkarend miatt hasonló gondok és problémák állhatnak elő, mint most a június 30-ával. A február 15-e az egyéni vállalkozók számára egyébként is kitüntetett időpont, az éves adóbevallás időpontja. Tehát azt gondoljuk, hogy ebben az időszakban sokkal fokozottabb figyelmet fordítanak a vállalkozók is az adminisztratív kötelezettségekre. Bízunk abban, hogy kellő mozgósítás, médiasegítség és szervezés mellett lebonyolítható az egyéni vállalkozói igazolványok cseréje.
A közhiteles nyilvántartás érdekében célszerű lenne nekünk engedményeket tenni. A hatályos törvény szerint a vállalkozói igazolvány érvényességi időn belüli cseréje illetékmentes. E rendelkezés fenntartása továbbra is indokolt, ezért nyúltunk hozzá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényhez. Tájékoztatom képviselőtársaimat arról, hogy ez az intézkedés a költségvetés számára nem jelent hátrányt, mert ez a kényszerű csere eddig is illetékmentes volt, tehát nem jelentett többletbevételt a költségvetés számára.
Kezdeményezzük a hatálybalépés napját arra az időpontra, amikor a kihirdetés megtörténik. Úgy gondoljuk, nem nézhetjük tétlenül, hogy működő vállalkozások azért kerüljenek nehéz helyzetbe, mert az okmányirodák nem tudják őket kiszolgálni a hátralévő néhány munkanapon.
Az egyeztetés során számos javaslatot kaptunk a kamarai törvény egyéb módosítására. Tisztelt Képviselőtársaim! Az az időzavar, az a rövid idő, amiről már többször beszéltem, nem teszi lehetővé, hogy más módosításba fogjunk, és nem titkolt célunk Veres Jánossal együtt, hogy itt a vita után, talán módosító indítványok nélkül, akár már a következő heti ülésünkön sor kerülhessen a határozathozatalra, és még június 30-a előtt kihirdethető legyen a törvény. Reményeink szerint az egyéb módosításokra az ősz folyamán fogunk visszatérni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
