SZÁSZFALVI LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A honvédelmi kérdések után kicsit békésebb kérdésekről szeretnék szólni, két területről, egyrészt a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekről, másrészt az egyházakról. Bár mind a két területről viszonylag röviden, szűkszavúan beszél a kormányprogram, de azt gondolom, mégis nagyon fontos területekről van szó, hiszen a kisebbségek csak a kultúra és a sport fejezet alatt kaptak két-három mondatot, amely talán lazán fogalmazott szándékot deklarál a kisebbségek támogatásáról.
1998-ban a polgári kormány programjában önálló fejezet jutott a hazai kisebbségek és az egyházak számára is. Most mégis néhány olyan fontos dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, ami vagy kimaradt, vagy megítélésem szerint nem elég hangsúlyos a kormányprogramban.
Először a kisebbségek parlamenti képviseletéről szólnék. Az MSZP választási programjában nagyon határozott mondatokat olvashattunk ennek az ügynek a kapcsán erről a témáról, míg a kormányprogramban bár szerepel, de csak egy egymondatos utalásban. Persze tudom, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete tekintetében óvatosan kell szólnunk, óvatosnak kell lennünk, és talán azt kellene megfogalmaznunk, hogy inkább kevesebbet szóljunk és többet cselekedjünk. Például 1994-98 között volt olyan MSZP-s képviselő, aki csak alkotmánymódosításon keresztül látta a megoldást, hogy tudniillik az alkotmányos kötelezettséget kellene ebben az ügyben megszüntetnie az Országgyűlésnek.
Mindenesetre ma le lehet és le kell szögeznünk, hogy semmiképpen nem lehet és nem is pártpolitikai kérdés, sőt még csak nem is politikai kérdés a kisebbségek parlamenti képviselete, és talán kijelenthetjük, hogy a parlamenti pártok között ebben a kérdésben konszenzus van, politikai konszenzus alakult ki. Sokkal inkább alkotmányjogi feladat, amely úgy tűnik, hogy pártoktól és kormányoktól függetlenül az elmúlt ciklusokban az egykamarás parlamentben nem tudta megoldani ezt a kihívást. Nos tehát a kisebbségek parlamenti képviselete tekintetében a politikai konszenzus megvan, mégis sürgős, sürgető lenne, hogy mielőbb megtaláljuk az alkotmányjogi, a jogtechnikai megoldást, és mindez elindulhasson a megvalósítás útján. Mi a magunk részéről várjuk a kormány kezdeményezését ebben a fontos ügyben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk azt is, hogy ősszel kisebbségi önkormányzati választások is lesznek Magyarországon, és ezzel összefüggésben azt is tudjuk, hogy a parlament előtt ott van egy jól, konszenzussal előkészített javaslat. Fontosnak tartjuk, hogy ezt mielőbb leporoljuk, megtárgyaljuk, megvitassuk és fogadjuk el, hogy az őszi kisebbségi önkormányzati választások ennek alapján történhessenek meg. Fontos momentum ez a kisebbségi törvény módosításával együtt, amelyről sajnos nem esik szó a kormányprogramban, ezért erre is szeretnénk felhívni a kormány figyelmét.
Beszéljünk röviden a kisebbségeknek juttatandó pénzről is. Ugyan tudjuk, mert tény, hogy a magyarországi kisebbségek állami költségvetési támogatása évről évre inflációkövető emelkedést mutatott, amely nem az álmok tökéletes megvalósításához, de a működőképesség megőrzéséhez elegendőnek bizonyult. Ám még mindig megoldatlan és az elkövetkezendő évek nagy kihívása, hogy a kisebbségek intézményrendszerének kiteljesítéséhez - nagy felújítások, rekonstrukciók -, esetleg újak létrehozásához, építéséhez a finanszírozási háttér hiányzik, és a kormányprogram ezt fel sem veti. Elkerülhetetlennek látjuk egy úgynevezett kisebbségi intézményfejlesztési alap létrehozását, amelyet indulásképpen évi minimum 500 millió forintos keretösszegben tartunk szükségesnek, színházi, múzeumi, iskolai, művelődési, képzési, illetve kisebbségi médiák létrehozására, illetve kiépítésére.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban van még egy rendkívül fontos terület, amelyről szólnunk kell: a magyarországi cigányság társadalmi integrációjával kapcsolatos kihívások és megoldandó feladatok. Furcsállom, hogy a programban ezzel összefüggésben a szociálpolitika egyik alfejezeteként olvashatunk; az igaz, hogy valóban többet, mint a hazai kisebbségekre szánt két-három mondat. Persze kétségtelen, tudom, tudjuk, hogy valóságos és sokszor drámai szociálpolitikai dimenziói is vannak a roma társadalom integrációjának. De nem csak az. Nemcsak szociálpolitikai kérdés, hanem sokkal több annál, amelyben valóban együttműködésre van szükség, hiszen roma honfitársaink társadalmi felemelkedése valamennyiünk közös felelőssége, feladata és érdeke.
Mégis rendkívül fontosnak tartom, hogy beszéljünk az előző években elkezdett munkáról is, a már megkezdett középtávú programról, amelyről szintén hallgat a kormányprogram. Hiszem azt, hogy közösen valljuk a roma társadalom többségével, vezetőivel és mi itt mindannyian, hogy a felemelkedés kulcsa az oktatás, a képzés és egy speciális, célzott foglalkoztatáspolitika kialakítása és működtetése, amely az elmúlt években valóságosan és kézzelfoghatóan megkezdődött, elindult. Persze szociálpolitikára is szükség van, de nemcsak arra, hanem hangsúlyos, összehangolt oktatási, képzési és foglalkoztatáspolitikai programok további kitartó és hatékony megvalósítására; ugyanígy az elmúlt évek radikálisan kiteljesedő ösztöndíjrendszerének működtetésére és további erősítésére. Ezekkel az eszközökkel érhetjük el kitűzött céljainkat, ezek szolgálhatják egy széles roma értelmiségi, vállalkozói és szakmunkásréteg kialakulásának az esélyét, ami a cigány lakosság kulturális identitása megerősödésének és kiteljesedésének az alapját jelenti.
A magyarországi cigányság társadalmi integrációjával kapcsolatos szociálpolitikai fejezet túlnyomó többsége a kisebbségi és települési önkormányzatokkal van összefüggésben, amelynek természetes következménye egy komoly finanszírozási és anyagi háttér megléte. Mi a magunk részéről támogatunk minden valódi megoldást, minden valódi megoldást kereső őszinte, hatékony és építkező javaslatot, amely ezt a célt szolgálja, ám nem lehet támogatni semmiféle visszaszivárgó kirakatpolitikát, amelynek következménye az elindult folyamatok leállítása, illetve megtörése lehet.
Az egyházakkal kapcsolatosan könnyű dolgom van, hiszen a kormányprogram az egyházakról összesen három mondatban tesz utalást. Ezt meg is osztom önökkel.
(17.50)
"A kormány tiszteletben tartja a lelkiismereti szabadságot, az emberek hitbéli meggyőződését. Megkülönböztetés nélkül biztosítja a hitélet szabad gyakorlásának törvényi feltételeit, és a jogszabályokban előírt módon hozzájárul ennek anyagi feltételeihez. Számít és támaszkodik az egyházak erkölcsi nevelő, kulturális, oktatási, szociális tevékenységére, és támogatja azt."
Tulajdonképpen azt mondhatom a Magyar Demokrata Fórum és a magam nevében, hogy ennyi nekünk elég is. Mert ez azt jelenti, hogy a hitélet szabad gyakorlásának törvényi feltételeit akarja biztosítani a kormány, és nem annak kijátszását. Nem a hitélet vagy bármelyik egyház vagy vallásfelekezet hitének lejáratását, kigúnyolását, illetve álvallási, destruktív tevékenységek folytatását. Tehát ennek következményeképpen várjuk a kormány ez irányú lépéseit, ez irányú cselekvéseit és ez irányú ténykedéseit.
Aztán azt olvashatjuk a kormányprogramban, hogy "a jogszabályokban előírt módon járul hozzá tevékenységének" - tudniillik az egyházak tevékenységének - "anyagi feltételeihez". Ez nyilván a cél- és címzett támogatásról szóló törvényt is magába foglalja, ami reméljük, egyértelmű válasz az elmúlt napok egyik nyilatkozatára vagy sajtónyilatkozatára.
Mindenesetre Kiss Elemér miniszterjelölt úr bizottsági meghallgatásán lényegében pozitív válaszokat adott az elmúlt négy évben az egyházakkal kialakított együttműködés folytatására vonatkozó kérdésekre, és ez mindenesetre egyelőre megnyugtat bennünket. Abban bízunk, hogy ez a hétköznapi gyakorlatban is így lesz, illetve a törvényalkotási, a jogszabály-alkotási folyamatban és leginkább a költségvetési törvény előterjesztésében ez lesz majd a személyes tapasztalatunk is.
Összegezve, kedves képviselőtársaim, tehát a Magyar Demokrata Fórum támogat a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos, illetve a történelmi egyházakkal kapcsolatos minden konkrét, segítő és az eddig elért eredmények megtartását és továbbfejlesztését szolgáló kormányzati kezdeményezést, ugyanakkor természetesen szeretnénk megőrizni, megtartani, megvédeni az elmúlt négy év értékeit és eredményeit.
Köszönöm megtisztelő és türelmes figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem