DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Miniszterelnök-jelölt Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti közép demokratikus koalíciós kormánya programjának egészéhez kívánok hozzászólni, hiszen környezetvédelmi kérdésekről szólok, márpedig a környezetvédelem nem egy ágazata az országnak, hanem ennél sokkal több más.
A választások időszakában igen sokszor volt szó magyarságról, nemzettudatunkról, azonban arról az összefüggésről, ami a lokálpatriotizmust jelenti, szinte alig. Ennek megfelelően szót sem kapott az a gondolat, hogy nem úgy általában éljük meg hazafiságunkat, hanem konkrét helyhez, konkrét környezetünkhöz kötötten, amiből pedig az következik, hogy magyarságunk, lokálpatriotizmusunk szerves része kell hogy legyen az a viszony, ahogy környezetünkhöz állunk.
Jó magyarnak lenni, mondta a miniszterelnök-jelölt úr, és egyetértek. De ebbe a jóérzésbe is üröm vegyül, amikor piszok vesz körül bennünket, környezetünket, vagy egészségtelen az. Ma még tehát van mit tenni annak érdekében, hogy ne csak a magyarságunk időnként látszata, hanem ennek valódi alapja, a környezetbarát gondolkodás is jelen legyen. Ennek érdekében mindenkit partnerül kell fogadni. Ha szabad úgy fogalmazni, és erről mind a megelőzés, mind pedig az oktatás kapcsán, mind a környezetvédelmi kérdések kezelésének ügyében a kormányprogram is fogalmaz meg gondolatokat, nemzeti mozgalommá kell tudnunk formálni a környezetünkért érzett felelősséget és az érte való aggódó cselekvést. Mindebből az következik, hogy önmagában egy kormány elégtelen ahhoz, és egy kormányprogram még inkább elégtelen ahhoz, hogy környezetünket megvédje. Ugyanakkor egy kormányprogram, amely minden elemében a fenntartható fejlődés gondolatát mutatja, elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy ilyen mozgalom Magyarországon működhessen.
Az emberek természetesen nem abból ítélik meg egy környezetvédelmi politika sikerét, hogy elkészül-e, folytatódik-e, mint ahogy ígéri a kormányprogram, a nemzeti környezetvédelmi program, nem abból, hogy Magyarországnak lesz-e fenntartható fejlődés stratégiája, lesz, és nem is abból, hogy a nemzeti fejlesztési terv tartalmazza-e az aktuális környezetvédelmi feladatokat, mert tartalmazni fogja. Óbudán például azon fogják lemérni az emberek, hogy működik-e a környezetvédelem, hogy lesz-e park, ez a park tiszta lesz-e, kutyapiszokkal teli, avagy más.
(12.10)
Azt gondolom, ez is mutatja, hogy kizárólag a kormányon számon kérni dolgokat nem lehet. Azok az emberek, akik ma még nitrátos vizet kénytelenek fogyasztani, azon fogják lemérni a környezetvédelmi program működését, hogy lesz-e egészséges ivóvizük. Innen üzenjük nekik, hogy lesz. Azok az emberek, akik ma még azon mesterkednek, hogy a szennyvizet valahogy elszikkasszák, kiütve egy-egy téglát, azon fogják lemérni, hogy a csatornázás mennyire fedi le a területet úgy általában, de egész pontosan, konkrétan az ő csatornázásuk megvan-e. Ebben azt szeretnénk elérni, hogy legalább a települések, lakások kétharmada csatornázott legyen.
A honfoglaláskor, amikor eleink a Kárpát-medencébe érkeztek, halban, vadban, erdőben gazdag tájjal találkoztak. És ezt olyan hatalmas értéknek, kincsnek tekintették, hogy itt is maradtak. Az évek hosszú során ezek a kincsek - a föld, az erdők, a víz és a levegő - jelentősen megváltoztak. De ha okszerűen gazdálkodunk velük, és ezt látnunk kell, akkor mind az ország, mind pedig egyes nagyon fontos ágazatok versenyképességének a feltételeit teremtjük meg. Elég, ha arra utalok, hogy a magyar mezőgazdaság és az idegenforgalom sem nélkülözheti azt a környezeti megfontolást, amit a kormányprogram is tartalmaz.
Talán legátfogóbban a mezőgazdaság az, amelyik mindazokkal az egyébként nemzetünk kincseit jelentő elemekkel éli mindennapjait, amelyre nagyon számítunk. Biztosak vagyunk abban, hogy a nemzeti agrár-környezetvédelmi program, az a fajta tájgazdálkodás, amiről a kormányprogram mezőgazdasági fejezete szól, lehetőséget ad arra, hogy ne csak ma, hanem jövőre is termőképes talaja legyen Magyarországnak, mégpedig igen gazdagon; lehetőséget ad arra, hogy örülhessenek a halászok is; még ha nem is úgy, mint annak idején a középkorban, amikor a Tiszáról úgy beszéltek, hogy kétharmada hal, egyharmada víz - fordított aránnyal is elégedettek lennénk. Ehhez azonban a Tiszát meg kell tudnunk védeni azoktól a döntően külső forrásokból származó szennyezésektől, amelyekre sajnos az elmúlt időszakban is akadt bőven példa.
Nem lényegtelen, hogy milyen módszerekkel érjük ezt el. Turi-Kovács Béla megemlítette, hogy egy szó nincs a természetvédelemről. Azt gondolom, téved. Nagyon pontosan fogalmaz a jogállami fejezet, hogy minden olyan törvényes kötelezettségnek eleget teszünk, ami jogalkotásban nyilvánul meg, márpedig mindmáig elmaradt a természetvédelmi törvény kormányzati és egyéb végrehajtási rendeleteinek megalkotása. Ezt - többek között - mielőbb pótoljuk.
Azt gondoljuk, hogy a zöldgondolat nem a kormány egyedüli dolga. Személyes ügy. Medgyessy Péter aláírt egy 12 pontból álló nyilatkozatot a zöldszervezetekkel. Azt gondolom, hogy ez a személyes üggyé tétel egyik fontos lépése volt. A kormányprogram és annak háttéranyaga elegendő okot szolgáltat arra, hogy a cím, miszerint "most és mindenkiért", idővel azzal egészülhessen ki: és mindenkivel a tiszta Magyarországért.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
