DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Boros képviselő úrnak szeretném tanácsolni: az ön által felvetett kérdésekben részletes eligazítást nyújt a kormányprogram 18-22. oldala, szíveskedjen elolvasni, és talál azokra válaszokat, amiket ön az igazságszolgáltatás kapcsán a vitában hiányolt.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kormányprogram megítélésénél, elbírálásánál nemcsak az fontos, hogy milyen célokat tűz ki, mit akar emelni, mit akar csökkenteni, miként akar szabályozni, hanem az is legalább ilyen fontos, hogy miként kíván kormányozni ez az új kormány; milyen vezérlő elvek, milyen értékek, milyen célok határozzák meg a kormány tevékenységét?
Az elkövetkezendő évtizedekben a soron következő magyar kormányok feladatai abban nem fognak változni, minden kormánynak azzal kell szembenéznie, hogy egyrészt alkalmassá kell tenni Magyarországot a globalizációs folyamatokban való eredményes részvételre, másrészt biztosítani kell az ország belső egységét, a belső kohéziót, integrációt, biztosítani kell, hogy az országban tapasztalható társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklődjenek. Ez valamennyi következő kormány számára irányadó feladat kell hogy legyen. De hogy ezt miként oldja meg, milyen elvek alapján működik, legalább annyira fontos, mint a célkitűzés.
Ez nemcsak Magyarországon vita ezekben az években, hanem európai kiterjedésű vita, hogy hogyan lehet jól kormányozni. Ezzel foglalkozik többek között az Európa jövőjéről tanácskozó konvent is. Kialakultak azok az elvek, amelyek irányadóak európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt.
(10.50)
Ilyen elvek a nyitottság, az elszámoltathatóság, a részvétel, a hatékonyság, a koherencia, a szubszidiaritás, az arányosság. És ha ezen elvek alapján összevetjük mindazt, amit a kormányprogramunk tartalmaz, akkor úgy hiszem, hogy teljes egybeesést találunk. Ezért írják a program szerkesztői a fejezet elejére, hogy az európai normáknak megfelelő kormányzást szeretnénk Magyarországon. Az európai normáknak megfelelő kormányzás azt jelenti, hogy ezek az elvek maradéktalanul és következetesen érvényesülnek majd a Medgyessy-kormány gyakorlatában.
Igenis szükség van arra, hogy helyreállítsuk a demokrácia intézményeinek becsületét. Ha egy kicsit is belegondolunk mindabba, ami az Országgyűléssel az elmúlt négy év során történt, akkor mindenféle túlzástól mentesen megállapíthatjuk, hogy igaza van azoknak, akik helyre kívánják állítani az Országgyűlés tekintélyét. Nemcsak arról van szó, hogy hetente kell ülésezni, hanem arról van szó, hogy nem fogadhatjuk el, hogy az Országgyűlés a politikai élet epizódszereplőjévé váljon Magyarországon. Az Országgyűlés igenis az egyik legfontosabb intézménye a társadalmi nyilvánosságnak, de az Országgyűlésnek fontos szerepe van a társadalmi párbeszéd biztosításában is. Nem tekinthetünk az Országgyűlésre csak úgy, mint egy törvénygyárra, ahol a kormány benyomja a törvényjavaslatokat, a bizottság szavaz a módosító indítványokról, körbe néznek, hogy megvan-e a kormányzati többség, ha megvan, akkor szavazunk, és ezáltal működik a törvénygyár. Ez egy csökött szerepfelfogás, ez egy eltorzított gyakorlat, amelyet nyilvánvalóan nem fogadhatunk el.
Igenis helyre kell állítani az ellenzék jogait teljes mértékben és teljes körben. Akkor is helyre kell állítani, ha ennek az előnyeit most azok fogják élvezni, akik eltorzították a parlament gyakorlatát.
Az államszervezet kapcsán, tisztelt képviselőtársaim, elsősorban az igazságszolgáltatásról, az ezzel kapcsolatos feladatokról szeretnék szólni. Az igazságszolgáltatás az elmúlt négy esztendőben nem fejlődött úgy, ahogy fejlődnie kellett volna, túlzás nélkül mondhatom, hogy négy elvesztegetett év van mögöttünk. Ezt nagyon nehéz lesz pótolni, de mindenképpen pótolni kell, ezt követelik meg belső viszonyaink, a jogbiztonság igénye, az állampolgárok jogos igénye, hogy ügyeiket gyorsan és szakszerűen intézzék. Ez nemcsak közérzeti probléma, hanem súlyos milliárdok is függenek attól, hogyan működnek a bíróságok, milyen az időszerűség. Ez érinti a gazdaság egészét; és emellett ennek van egy európai integrációs összefüggése is, hiszen a magyar igazságszolgáltatás lesz az a szervezet, amely elsőként kell hogy helytálljon egy egységes európai igazságszolgáltatási térben.
Az igazságszolgáltatás működésén tudjuk lemérni először, hogyan készült fel Magyarország az európai integrációs együttműködésre. Éppen ezért folytatni kell az 1997-ben megkezdett igazságszolgáltatási reformot; biztosítani kell a szervezeti átalakulást; új előmeneteli rendszert kell alkotni a bírák, ügyészek számára; gyorsítani kell az eljárási jogok reformját; biztosítani kell a technikai-informatikai fejlesztéshez szükséges erőforrásokat; új képzési intézményeket kell létrehozni; támogatni kell a bíróképző intézet felállítását; és nem utolsó sorban olyan tisztességes költségvetési feltételeket kell az igazságszolgáltatás szervezetének a központi költségvetésben biztosítani, amely valóban lehetővé teszi a pártatlan és független működését.
Igenis összefüggés van a bírói függetlenség érvényesülése és a bíróságok anyagi működési feltételei között. Ma már teljesen közismert - legalábbis szakemberek között -, hogy a bírói függetlenségnek több dimenziója van. Az ítélkező bíró függetlensége mellett legalább annyira fontos a bíró személyes anyagi függetlensége és a bírósági szervezet szervezeti függetlensége. Az elmúlt négy esztendőben a bírósági költségvetési arány a központi költségvetésben csökkent: amíg 1998-ban a bírósági fejezet az összköltségvetésen belül 2,4 százalékot tett ki, addig 2002-ben ez az arány 1,7-1,8 százalékra csökkent. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy romlott a bíróságok költségvetési pozíciója.
Röviden szeretnék még szólni, tisztelt Ház, a büntetőpolitika formálásáról. Ésszerű, racionálisan szigorú és differenciáltan szigorú büntetőpolitikára van szükség, olyan büntetőpolitikára, amelyben egyensúlyban van a felderítés eredményessége és a büntetések szigorítása. Az nem járható út és nem vezet eredményre, ha csak a büntetések szigorodnak és nem nő a felderítések hatékonysága.
Egy rövid idézettel szeretném érzékeltetni a szocialista-liberális kormány büntetőpolitikai célkitűzéseit: "Valamennyi államnak koherens és ésszerű, a bűnözés megelőzésére - ide értve a társadalmi megelőzést -, a büntetőjogi hatás egyéniesítésére, a börtönbüntetés alternatíváinak népszerűsítésére, a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedésére és az áldozatok segítésére irányuló büntetőpolitikát kell elfogadnia." Ezek az elvek az Európa Tanács büntetőpolitikai ajánlásaiban foglaltattak benne, és a szocialista-liberális kormány kész ennek az ajánlásnak megfelelően formálni a jövő büntetőpolitikáját.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, arról szeretnék szólni, hogy van egy közös nagy feladatunk, amelynek - akár tetszik, akár nem - közösen kell eleget tennünk: ez pedig az európai integráció alkotmányos feltételeinek megteremtése. Ez azt jelenti, hogy módosítanunk kell - legkésőbb a következő év tavaszáig - a Magyar Köztársaság alkotmányát számos ponton. Az európai integráció, a teljes jogú tagságunk az Európai Unióban a magyar közjogi berendezkedés szinte valamennyi elemét érinteni fogja, az alkotmány módosítását, beleértve a választási rendszer átalakítását, új szabályok kialakítását, az önkormányzati törvényt, a Magyar Nemzeti Bank helyzetét, az alkotmánybírósági törvényt, a jogalkotási törvényt.
Átfogó alkotmánymódosításra van szükség. Álláspontunk az, hogy a magyar alkotmányban egy külön fejezetet kell szentelni az integrációval kapcsolatos, széles értelemben vett alkotmányos feltételeknek. Természetesen ez a helyzet egyedi abból a szempontból is, hogy lehetőséget kínál egy átfogóbb jellegű alkotmányrevízióra, hiszen ezek a módosítások szinte valamennyi részét érinthetik az alkotmánynak.
Itt az alkalom, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy áttekintsük a jelenlegi, hatályos magyar alkotmányt, hogy megoldjunk évtizedek vagy több éve húzódó olyan problémákat, amelyeket nem tudtunk megoldani. Közös felelősségünk, hogy ez a felismerés miként érvényesül, hogy ebben partnerekké tudunk-e válni, lesz-e akarat az ellenzéki oldalon, van-e akarat a kormányzati oldalon. Ez a folyamat példája lehet annak, hogy igenis van lehetőség és van igény arra, hogy a megosztottságot felszámoljuk, és az ország érdekében közösen tudjunk nagy dolgokban együttmunkálkodni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
