DR. BÁRÁNDY PÉTER
DR. BÁRÁNDY PÉTER
DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: Röviden inkább a vitában felmerült főbb trendeket foglalnám össze, nem az egyes vitapontokat.
Ez a törvényjavaslat tárgyát tekintve tulajdonképpen azzal tűnt ki a többi, hasonló tárgyú törvényjavaslatból, hogy nem annyira racionális, hanem inkább érzelmi megközelítésű volt a kezelése az ellenzék és a kormánypárt oldaláról - de mindenekelőtt az ellenzéki oldalról.
A 90 paragrafus terjedelmű törvényjavaslat kisebb része az, amely az anyagi joggal foglalkozik, tehát a Btk.-val, a nagyobb része pedig az alaki joggal, a büntető eljárásjoggal. Ezzel együtt a kifogások és a támadások a kisebb hányadot felölelő anyagi jogi rendelkezéseket illették.
A Btk. általános részében az alapkoncepció-váltás az, hogy az 1998-as módosítással ellentétben, ez a javaslat visszaadja a büntetőbírónak a szabadságát a büntetéskiszabás tekintetében, eltörölve, hatályon kívül helyezve a középmértékre vonatkozó szabályozást, és természetesen ezzel együtt néhány olyan más szabályt is, amely ugyancsak a bíró szabadságát korlátozta, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsáthatóságot - ezt csupán példaként említem - vagy más kedvezményeket kizárttá tett.
Ezzel az általános részi hányaddal kapcsolatban viszonylag kevés módosító javaslat érkezett. Ezek a módosító javaslatok mind azt célozták, hogy a bírói szabadságot biztosító változásokat a kormány fogadja el és támogassa. Ezt a kormány nem teszi, tehát ezeket az általános részi módosító javaslatokat a kormány nem támogatja.
Ami a nagyobb vitát váltotta ki, az a különös résznek egy rendelkezése, amely a "visszaélés kábítószerrel" bűncselekmény új tényállását érinti. Itt valóban megint egy koncepcióváltás történik ezzel a javaslattal. A koncepcióváltás lényege az, hogy a fogyasztói magatartásokat elterelni kívánja, a fogyasztókat, akik jellemzően csupán így kerülnek a kábítószerrel kapcsolatba, nem retorzióval illeti, hanem lehetővé teszi számukra azt, hogy a kábítószertől való függésüktől szabaduljanak, vagy ezt megelőzően a függés ne is alakuljon ki. Természetes az, hogy ez a mód nem a kábítószer-fogyasztás elszabadítását célozza, hanem egy hatékonyabb eszközzel való fellépést céloz a kábítószer-fogyasztás terjedése ellen.
Azt gondolom, nagyon kevés törvényjavaslat osztotta a jelenleginek a sorsát, hogy az érzelmi töltésű ellenzéki módosító javaslatok és egyéb megnyilvánulások jellemzően nagymértékben torzították a valóságot. A legszebb példái ennek azok a levelek, amelyeket néhány képviselő megküldött egyházaknak, megküldött iskoláknak. Amikor ezeket a leveleket olvastam, akkor egy történet jutott eszembe egy bizonyos királynőről, annak a megöléséről és a vesszőkről. Elő lehetett volna ezt adni oly módon, hogy - a vesszőket természetesen nem hangsúlyozom - "kábítószert adnotok nem kell félnetek jó lesz", és akkor lehet a vesszőkkel variálni, és talán lehet valótlant állítani, nem túl feltűnően. (Dr. Avarkeszi Dezső: Így van!)
A képviselők, akik ezeket a leveleket küldték, nem egy ilyen finom torzító módot használtak, hanem egyszerűen fél mondatokat küldtek meg (Dr. Avarkeszi Dezső: Így volt!), a mondat másik felét lenyelték. Csak exemplifikatíve, azok a képviselők, akik jeleskedtek ebben a tevékenységben: Sági képviselő úr, Harrach képviselő úr, majd később Latorcai képviselő úr. (Taps a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Hazudni nem szabad! - Zaj. - Az elnök csenget.) Azt gondolom, hogy a képviselő akkor, amikor… (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Mi van a gyerekszobával, uraim (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.), a polgári neveltetéssel, ilyesmivel? Baj van vele? (Dr. Répássy Róbert: A gyerekszobában nem volt kábítószer! - Közbeszólások az ellenzék soraiból. - Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Azt gondolom…
