DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 54. ülésszakán, 1999. december 9-én fogadta el a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményt.
Az egyezmény aláírására a Magyar Köztársaság részéről 2001. november 30-án került sor. Az Országgyűlés idén szeptemberben az egyezményt megerősítette; ennek alapján a megerősítő okirat letétbe helyezése 2002. október 14-én megtörtént, és az egyezmény a Magyar Köztársaság tekintetében 2002. november 14-én hatályba lépett.
(15.20)
Az egyezmény abból az alapvetésből indul ki, hogy a nemzetközi terrorcselekmények száma és súlyossága nagymértékben függ a terroristák, terrorcsoportok által megszerezhető vagyoni és pénzbeli eszközöktől. Az újabb kor terrorista cselekményeinek kíméletlensége, durvasága, valamint a mind kiterjedtebb szervezettsége és előkészítettsége súlyos aggodalmat kelt a nemzetek közössége egészében. A demokrácián alapuló, jogállami elveket valló országok a demokratikus jogrend és az állampolgárok biztonságának védelme érdekében több ponton is közösen lépjenek fel, például idegenrendészet, határrendészet, illegális fegyverkereskedelem visszaszorítása, és a többi, és szorosabb együttműködést alakítsanak ki a terrorizmus elleni harc, így a terrorizmus elleni jogi fellépés területén is.
Az egyezmény melléklete sorolja fel azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a terrorizmus elleni fellépés nemzetközi jogi hátterét képezik, és amelyek tartalmazzák azokat a cselekményeket, amelyek finanszírozását az egyezmény a Magyar Köztársaság valamennyi, az egyezmény mellékletében felsorolt, a terrorizmus és légi kalózkodás elleni fellépést célzó nemzetközi egyezménynek a részese.
Az egyezmény 2. cikke értelmében bűncselekményt követ el az, aki bármely eszközzel közvetlenül vagy közvetve jogellenesen és szándékosan forrást biztosít vagy gyűjt azzal a szándékkal, vagy annak tudatában, hogy ezt részben vagy egészben a következő cselekmények elkövetésére használják fel: "Olyan cselekmény, amely a mellékletben szereplő valamely szerződés hatálya alá tartozó és az abban meghatározott bűncselekményt valósít meg, vagy bármely egyéb olyan cselekmény, amely polgári személy vagy fegyveres konfliktus esetén az ellenségeskedésben tevőlegesen részt nem vevő más személy halálának vagy súlyos testi sérülésének okozására irányul, ha a cselekmény célja annak természetéből vagy összefüggéseiből következően az, hogy a lakosságot megfélemlítse, vagy egy kormányt vagy nemzetközi szervezetet valamely cselekmény megtételére vagy ennek megtételétől történő tartózkodásra kényszerítsen."
Büntetendő cselekmény a kísérlet és a részesi magatartás kifejtése is. A részes államok kötelezettsége, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott jogellenes cselekményeket a belső jogban bűncselekménnyé nyilvánítsák, és hogy ezeket a bűncselekményeket olyan megfelelő büntetésekkel rendeljék büntetni, amelyek figyelembe veszik ezeknek a bűncselekményeknek a súlyosságát.
A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény 8. §-a kiegészítette ugyan a Btk.-nak a terrorcselekményről rendelkező 261. §-át úgyszintén az, "aki terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat" elkövetési magatartással, azonban az egyezmény és a magyar Btk. közötti tényleges összhangot nem a tavaly elfogadott törvény, hanem a T/1218. számon előterjesztett, a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat teremti meg, a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó szabályait a jelenlegi nemzetközi követelményekhez igazítva. A Btk. módosításáról rendelkező törvényjavaslat szerinti új szabályozás már mindenben megfelel a vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek, és megfelel az Európai Unió Tanácsa 2002. június 13-ai kerethatározatának is.
A Btk. módosításáról rendelkező törvényjavaslat 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja. Ezzel a szabályozással a Magyar Köztársaság eleget tesz az alapul vett, a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló ENSZ-egyezmény előírásainak, és erre figyelemmel az Országgyűlés általi megerősítés után az egyezmény törvénnyel történő kihirdetésének nem lesz jogi akadálya. Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
