DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdem, hogy a Fidesz elkötelezett és elkötelezett volt mindig is a terrorizmus elleni küzdelemben. Valljuk, hogy a terrorizmus nem lehet válasz vélt vagy valós igazságtalanságokra. Nem fogadható el azért sem, mert nem lehet, minden józan ember számára elfogadhatatlannak bizonyul az, hogyha ártatlan embereket, nőket, gyermekeket mészárolnak le.
Bár régóta ismert jelenség a terrorizmus maga, de szeptember 11-e példátlan, szörnyű drámája egyértelművé tette, hogy világméretű összefogásra van szükség, a lehető legszélesebb koalícióra. Ebben nem elegendő a NATO, hanem a NATO-n túl is kell nyúlni, más országokat is meg kell keresni - gondolok itt Oroszországra, Kínára, Pakisztánra, Indiára, és minél több muzulmán országot is meg kell nyerni ennek a küzdelemnek, nagyon-nagyon fontos ez.
Magyarországnak, mint tudjuk, hagyományosan jó kapcsolatai vannak az arab világgal, a muzulmán országokkal. Ez a szövetség, amiről az előbb beszéltem, pontosan a mi kapcsolataink által is bővíthető, pontosan nyitható a muzulmán világ irányába is, és így, úgy vélem, sokkal eredményesebb lehet a küzdelem, amit a terrorizmus ellen folytatunk. Mi semmiképpen sem azonosítjuk a terrorizmust magát az arab világgal, a muzulmán világgal.
Magyarország elkötelezett a béke és a biztonság mellett, elkötelezett nyugati szövetségesei mellett. Bár nem NATO-akcióról van szó Afganisztán esetében, és nem is függ össze - mint azt néhányan sulykolják a magyar társadalom felé - esetleges NATO-kötelezettségeink teljesítésével, mivel az ENSZ úgy döntött, hogy Afganisztánban rendezni kívánja a belső viszonyokat, békét akar teremteni, és lehetőséget ad arra, hogy az ENSZ tagországai részt vegyenek ebben a nemes küldetésben, ezért mi azt javasoltuk és azt javasoljuk, hogy ne harcoló magyar katonákat, hanem egészségügyi kontingenst küldjünk Afganisztánba.
(13.50)
Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a kormány belátta, nem lesz meg a kétharmados támogatottsága annak az eredeti elgondolásnak, amely harcoló magyar katonák Afganisztánba küldését jelenti. Tehát helyes volt megfognunk a kormány kezét és nem engedni, hogy harcoló magyar katonák menjenek Afganisztánba.
Úgy vélem, az egészségügyi kontingens odaküldésével a legfontosabb üzenetet el tudjuk juttatni a világ számára, a NATO számára, az ENSZ számára és a muzulmán világ számára is, mégpedig azt, hogy Magyarország nem fegyverrel megy békét teremteni, hanem humanitárius céllal: gyógyít, épít, helyreállít, normalizálja az ottani helyzetet, és adott esetben egy orvoscsoport el tudja látni az ott élő polgári lakosokat is. Teljesen más az üzenete ennek, mintha harcoló magyar katonák mennének. Nem mintha nem tartanánk alkalmasnak a Magyar Honvédség katonáit arra, hogy akár az Egyesült Államok hadseregében szolgálatot teljesítő katonákkal az afgán hegyekben harcoljanak az Al-Khaida terrorcsoportjával szemben. Mi erre is alkalmasnak tartjuk, de nem ez a feladata a Magyar Honvédségnek, és nem ilyen céllal kell hogy Afganisztánba menjenek.
Azt hiszem, ha ez a döntés ma megszületik, és az egészségügyi kontingens kijut Afganisztánba, és elkezdi az ottani tevékenységét, akkor Magyarország folytathatja az eddigi, nemzetközi elismerést kiváltó, hagyományosan jó, példaértékű tevékenységét, mint ahogy azt tettük a Balkán térségében, Boszniában a műszaki kontingenssel, tettük az Öböl-válság idején az egészségügyi kontingensünkkel, az orvosainkkal.
Úgy érzem, még ide tartozik az a gondolat, hogy az Orbán-kormány időszakában több mint ezer magyar katona teljesített szolgálatot a világ különböző válsággócos övezeteiben békefenntartó céllal. Most is körülbelül nyolcszáz magyar katona ugyanebből a küldetésből adódóan ott van a Sínai-félszigettől kezdve Cipruson át a Balkán térségéig, Grúzián keresztül mindenhol, ahol csak szükség van ránk. Évente 22 milliárd forintot költ a magyar kormány a honvédelmi költségvetésből erre a célra. Úgy érzem, hogy erején felül teljesít a mindenkori magyar kormány, amikor a különböző nemzetközi feladatok ellátására koncentrál.
Magyarország az Orbán-kormány idején jó helyzetértékeléssel hozzákezdett a terrorizmus elleni küzdelemhez, és szeretnék emlékeztetni arra is, hogy akkor is egy egészségügyi kontingenst ajánlottunk föl erre a célra. Mindamellett számos más területen megkezdtük a tevékenységet, a titkosszolgálatit, a pénzügyit, a pénzmosás elleni törvényt, a diplomáciai, politikai, határrendészeti, rendvédelmi erőfeszítéseket azért, hogy a terrorizmus elleni küzdelem minél hatékonyabb és minél sikeresebb lehessen.
Azt hiszem, mindannyiunk számára ismert, hogy a terrorizmus elleni küzdelem még hosszú évekig fog tartani. Ez egy sokrétű és bonyolult harc lesz a világ számára. Szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai fellépés az én értékrendem, véleményem szerint csak leges-legvégső eszköz lehet, ha már minden más eszköz kimerült. Azt hiszem, akkor sem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy a katonai fellépés talán a legkevésbé hatékony eszköz a terrorizmus megszüntetésére, felszámolására.
Nagyon-nagyon fontos, hogy ezzel a döntésünkkel Magyarország érdekeit tartsuk szem előtt, Magyarország tekintélyét, presztízsét építsük tovább. Az országgyűlési határozati javaslat - úgy érzem, ha itt most egybefolyik a részletes vita és az általános vita is ezzel kapcsolatosan, ide tartozik, hogy elmondjam - 1. pontjában az szerepel, hogy a Magyar Köztársaság az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők vagy az azt felváltó, feladatait átvevő erők keretében végzett tevékenységéről beszélünk. Bízom benne, bár nincs már idő, és nem is fogunk benyújtani módosító javaslatot ehhez, szeretném, ha a kormány abban gondolkodna, bármilyen nemzetközi biztonsági közreműködő erőket felváltó erő jön létre, csak és kizárólag az ENSZ felhatalmazása alapján járjon el, és ez alapján működjön az ottani egészségügyi kontingensünk.
Úgy érzem, hogy most már a kormány felelőssége az, hogy intézkedjen arról, hogy az egészségügyi kontingens tagjai, tisztjei, tiszthelyettesei, asszisztensei felkészüljenek, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez a küldetés, ez a feladat eredményes, sikeres legyen. Bízom benne, hogy e nehéz kérdésben bölcsen fogunk dönteni, és hozzájárulhatunk, hogy egy békésebb világban élhessenek utódaink.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
